Tolnai Népújság, 2009. október (20. évfolyam, 230-255. szám)
2009-10-05 / 233. szám
4 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2009. OKTÓBER 5., HÉTFŐ PINCEHELY HÍREK Minden utcában tábla segíti az eligazodást sikeres LEKI-pályázatból új utcanévtáblákat helyeztek ki a községben a közelmúltban. Az utcanevek mellett a fontosabb intézmények, a polgár- mesteri hivatal, a könyvtár, az orvosi ügyelet, a templom megtalálásában is segítik az ide látogatókat. A 3,7 millió forintba kerülő' faluszépítéshez az önkormányzat 20 százalékos önrészt vállalt. A középtávú tervekben a csatornázás is szerepel a település középtávú terveiben szerepel a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése is. A költségeket csökkenti, hogy a jelenleg szippantott szennyvizet befogadó telep már megvan. A csatornázást 2013-ig szeretnék megoldani. Hozzálátnának a központ rendezéséhez a faluközpont rendezésére korábban azt tervezték, hogy egy beruházásban végzik el a templom és az iskola külső felújítását. A két projektet azonban a most megjelent pályázat alapján külön kezelik. A beruházást illetően egyeztetést kezdeményeztek a püspökséggel, ugyanis az egyház önrész nélküli pályázati támogatást tudna szerezni a munkához. Takács Mónika újra itthon töri be a lovakat Takács Mónika takács Mónika, a Pincehelyi Lovas Egyesület tagja hazatért külföldről. Svájcban be- lovaglóként dolgozott, egyébként 12 éve él ennek a sportnak. Mint mondta, a belo- vaglás annyit jelent, hogy betörik a fiatal csikókat, amelyek hátán még senki sem ült a belovaglók előtt. Új közösségi tér válhat a volt moziból a tervek szerint új közösségi teret akar kialakítani a falu az egykori mozi épületéből. A Integrált Közösségi Szolgáltató Terek kialakítására beadott pályázat sikere esetén ott kaphatna helyet valamennyi helyi civil és non-profit szervezet, s a hely internetes e-Magyaror- szág pontként is működne. AZ összeállítást rácz TIBOR ÍRTA, A FOTÓKAT LEHŐCZ PÉTER KÉSZÍTETTE. ALMANACH 2009 - PINCEHELY A szüreti felvonuláson tíznél is több feldíszített lovaskocsi és egy hintó, valamint megannyi csikóslegény és csikósleány járta körbe a falut I Több munkahely kellene mindennapok Helyben nincs sok kenyérkereseti lehetőség Pincehely csinos kis település, ám a helybéliek szerint a fejlődés üteme még az utóbbi évek gazdasági helyzetét ismerve is lehetett volna nagyobb mértékű a faluban. Rácz Tibor Népviseletbe öltözött lányok, asszonyok várakoztak szombat dél körül Pincehely buszmegállóiban. Természetesen nem a nosztalgiajáratra vártak, hanem a feldíszített lovaskocsikra, amelyek a szüreti felvonulás indulópontjához, a futballpályá- hoz vitte őket. Piros-fehér ruhájuk, fejdíszük láttán az autósok is lelassítottak, többen még fotózni is megálltak. Az egyik siető csoport után valaki kikiabált a kocsmából. - Tomi! Gyere igyál valamit! A férfi intett, nem lehet, a felesége és a kislánya mellett a helye. Am pár perc múlva mégis betoppant a központban a vendéglátóegységbe. Kérdésemre elmondta, Pincehelyen is, ahogy ma mindenhol az országban, a munkahelyek hiánya a legnagyobb probléma. Az embereknek el kell járniuk Székesfehérvárra, Dombóvárra vagy Budapestre, hogy találjanak valami munkát. - Jobbára ezek a lehetőségek a vasúmái adódnak. Itthon csak idénymunkák vannak, főként a mezőgazdaságban- tette hozzá. - De miért nem kérdezi a polgármestert erről? - kérdezett vissza. A válasz, hogy Herdics Béla megharagudott lapunkra, mert a pincehelyi falunapon nem volt jelen munkatársunk, mégpedig azért, mert nem kaptunk rá meghívót. Ez még tovább fokozta beszélgetőtársam értetlenségét. - Nem értem- mondta. Egy másik férfi a kocsmában a beszélgetés e pillanatában érezte úgy, hogy csatlakoznia kell. Mint mondta, a polgár- mester a falut képviseli, neki nem szabad megsértődni, ki A csatornázás még hátravan a faluban. kellene használnia a lehetőséget, hogy a falu erényeit kiemelheti az újságban. A Tomi nevezetű beszélgető- társam hozzátette, hogy kábeltévé, internet, víz, villany, gáz van a faluban, a csatornázás azonban még hátravan. Csak meg kell nézni más településeket, mindenhol pályáznak, építkeznek, fejlesztenek. Itt nemigen történtek nagyobb fejlesztések, csak a minimumra törekszik a falu vezetése. Azt viszont kiemelte, az óvodával nagyon elégedett. Mint mondta, ahhoz képest, hogy nem városi, hanem falusi óvoda, igen magas színvonalú itt az oktatási-nevelési munka, s maga az épület is korszerű.- Az általános iskolával azonban vannak bajok - szólt közbe a beszélgetésbe egy fiatal lány a pult mögül. Látszott rajta, hogy néhány éve még az iskola padjait koptatta. - Sok gyereket Tamásiba hordanak a szülei. Ezért most eléggé alacsony a gyereklétszám a falu iskolájában - húzta alá a mosolygós lány. Megtudtuk azt is, hogy a közelmúltban Sárszentlőrinc, Pálfa, Tolnanémedi és Nagyszékely mellett Pincehely is társult - óvodájával és iskolájával - a simontornyai Vak Bottyán Általános Művelődési Központhoz. Kóbor József nyugdíjas Többet kellene egymással törődni A falu főutcáján - az ebédidő ellenére - megélénkült szombat délben a forgalom. Egyre több feldíszített lovaskocsi, s gyalogos, népviseletbe öltözött lány és fiú igyekezett ugyanabba az irányba Egy ember viszont feltűnően nyugodtan, szinte mozdulatlanul élvezte az őszi nap melegét egy pádon Kóbor József - így mutatkozott be az idős férfi. Mint mondta, a tisztaságra a közmunkások vigyáznak a faluban, körülbelül tizenöten lehetnek. A legnagyobb baj azonban szerinte nem az, hogy nincs kiépítve a szennyvízelvezető rendszer, vagy hogy csak 67 ezer forint a nyugdíja, hanem az, hogy az emberi kapcsolatok egyre silányabbak már a falvakban is. - Irigyek egymásra az emberek, s nem törődnek a másikkal Ez a baj - mondta. Elöregedőben a falu, fogynak a fiatalok A hátrányos helyzetű kistérségben nehéz megélhetést találni, ezért a fiatalok nagy része máshol próbál szerencsét, elköltözik a településről. Éppen ezért már évek óta folyamatosan csökken a fiatalok számba a faluban, elöregedőben van a népesség, a nyugdíjasok és idősek száma növekszik. Egyre kevesebb a gyerek, éppen ezért - ahogy más kistelepüléseken is - nehéz fenntartani a nevelési-oktatási intézményeket. A népesség száma Tizenhat éve tart már a jó, baráti kapcsolat Tizenhat éve tart már a pincehelyiek holland kapcsolata. Azóta az Uitgeest Barátai Egyesület is magalakult, amelynek elnöke Balezer János alpolgármester. A rendszerváltás után nem sokkal dr. Tóth László, a község akkori polgármestere egy országos pártküldöttséggel járt Hollandiában. Ott megismerkedett egy magyar származású hollanddal, a találkozásból pedig egy gyümölcsöző, protokolltól mentes kapcsolat lett Uitgeest város és Pincehely között. Kezdetben a sport, a foci volt a közös nyelv. Később elmélyült a barátság. 2000-ben az önkormányzatok aláírták a testvértelepülési kontaktusról szóló hivatalos megállapodást. A kapcsolat azonban civil jellegű, Pincehelyen a fent említett egyesület, Hollandiában a Pincehely barátai egyesület a kapcsolat motorja. Évente felváltva látogatnak egymáshoz a felnőttek, és hasonló, de ettől független cserekapcsolat van a gyerekek között is. Hollandiából számos értékes ajándékot kapott már a község. Egyre népszerűbbek a lovasok négylábon Öt évvel ezelőtt alakultak át egyesületté Sok évtizede ápolják a szüreti hagyományokat A Pincehelyi Lovas Egyesület öt évvel ezelőtt, 2004-ben alakult a korábban már működő és hasonló nevű Pincehelyi Lovas Baráti Kör tagjaiból. Oszkó János, az egyesület elnöke elmondta, amellett, hogy a lovassportokat, a fogathajtást és az állatok szere- tetét akarják népszerűsíteni, eltökélt szándékuk az is, hogy ösz- szetartást generáljanak a faluban. Mint mondta, a falunapon, a szüreti felvonuláson aktívan részt vesz a település lovasegyesülete is. Segítenek a szervezésben, lebonyoh'tásban is.- Próbáljuk az összefogásra, az összetartásra felhívni az emberek figyelmét, hiszen a jelen gazdasági és morális válságból csak úgy lábalhat ki egy nemzet, de egy kistelepülés is, hogy összefog - mondta Oszkó János. Az egyesület minden évben a falunapon egy népi fogathajtó versenyt és egy western ügyességi versenyt is szervez. Az egyesületnek mintegy negyven tagja van, az alapító tagok az Oszkók voltak, János és Zsolt. János, az idősebbik testvér inkább csak a helyi versenyeken vesz részt, Zsolt viszont a megyei bajnokságban is megméretteti magát. - Fontos számunkra az is, hogy újra kezd feléledni a lovassport, és az is, hogy a falubeliek nagy része elismeri, az egyesületünk működése jót tesz a településnek - húzta alá Oszkó János. Oszkó János, az egyik alapító A szüreti felvonulásnak itt a községben nagyon nagy hagyománya van. Tulajdonképpen az 1930-as évektől kezdve szinte minden évben megrendezték, talán - a háború évei mellett - csupán a hetvenes évek közepén maradt ki egy-két év - mondta el kérdésünkre Só- hajda Mónika, a helyi művelődési ház vezetője. A futballpályáról indul el a lovaskocsikból, csikósokból álló menet, s körbejárja az egész települést. A bíró és bíróné Kiss József és Kissné Szabó Gabriella voltak az idén, a jegyző és jeg/zőné pedig Inger Zoltán és Hegedűs Beáta. A faluban hat-hét állomáson áll meg a menet, itt a helyi tánccsoport tagjai adják elő műsorukat, amiért cserébe a menet tagjait vendégül látja a lakosság, egy kis borral, süteménnyel, pogácsával szokták kínálni üyen- kor a résztvevőket a falubeliek az egyes állomásokon. A napot természetesen szüreti bál zárja. Az esti program különlegessége, hogy a szüreti felvonuláson is hordott népviseletekben nyitják meg a táncosok a mulatságot. Ilyenkor a faluból nagyon sokan eljönnek a művelődési házba, s együtt szórakoznak az emberek, ami talán segít ösz- szekovácsolni a település lakosságát - húzta alá Sóhajda Mónika. ■ Hat-hét állomáson áll meg a menet. * 4 4
