Tolnai Népújság, 2009. október (20. évfolyam, 230-255. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság 2009-10-04 / 39. szám

2009. OKTÓBER 4., VASÁRNAP 13 MŰVÉSZBEJARO Mi lesz a Bernáth-freskókkal? bontás A két alkotást védetté nyilvánította a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal A kormány határozott ar­ról, hogy jövőre megkezdi az Erkel Ferenc Színház helyén egy új színház fel­építését. A jelenlegi épüle­tet lebontják, ám még nem tudni, mi lesz a sorsa an­nak a két nagyméretű Bernáth Aurél-falfest- ménynek, amely most az emeleti büfé falát díszíti. Mézes Gergely „Ez a két kép Bernáth Aurél öregkori főművei közé sorolható, ráadásul nagyon jó állapotban vannak” - mondja Rum Attila művészettörténész, Bernáth Au­rél monográfusa. „Egyike sem őszike, hanem két nagyon jelen­tős, gyönyörű alkotás” - állítja a szakember, aki szerint minden­képp ki kell menteni ezeket a ké­peket a bontásra ítélt épületből. „Erre számos technika létezik, nem jelenthet problémát a két kép kiemelése” - tette hozzá. A művészettörténész elmondta: a freskókat a mester a hetvenes évek elején alkotta, Shakespeare Szentivánéji álom című darabja és Madách Az ember tragédiája című drámájának ihletésére. A két alkotást a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) védetté nyilvánította, ám az Ope­raház vezetése fellebbezést nyúj­tott be az eljárás ellen. Lapunk a KÖH-től úgy értesült, hogy a döntés másodfokon is jogerőre emelkedett, így már nem csak ideiglenes védelem alatt áll a két festmény. Igaz, lapunk más for­rásból úgy tudja, hogy újabb fel­lebbezés érkezett: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től. Próbáltuk kideríteni, hogy ez va­lóban megtörtént-e, ám kérdése­inkre a vagyonkezelő csak annyit közölt: az ügyben a KÖH és az OKM az illetékes. Megke­restük viszont az Oktatási és Kulturális Minisztériumot (OKM), ahol megerősítették, hogy a két festmény nem marad a helyén. A képek megmentése érdekében az OKM felkérte a Magyar Képzőművészeti Egye­tem restaurátor szakembereit, hogy határozzák meg, milyen módszerrel lehet a freskókat a falról levenni, tárolni. „A szakér­tői vélemény elkészült, a bontás során annak megfelelően járunk el” - áll az OKM válaszában, amely kitér arra is, hogy az új lé­A hatalmas freskókat meg kell őrizni az utókornak - a KÖH rendelete erre próbál garanciát adni Hányatott sorsú Bernáth-freskók bernáth legismertebb faliképé a Képviselői Irodaházban, a ko­rábbi pártközpontban található, 1973-ban készült, Munkásállam című secco. A kép nemcsak a művészi értékei miatt vált közis­mertté, hanem mert szerepel raj­ta Kádár János és Aczél György is. A képet az mentette meg a pusztulástól, hogy Bereczky Lo- ránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója levédette. legutóbb Halász János fide- szes honatya indítványozta, tá­volítsák el a műalkotást. Az előző rendszerben sem bántak sokkal jobban a faliképekkel: 1969-ben pusztult el Bernáth A Dunán című seccója a Metro- pol Szálló átalakítása során. tesítményre vonatkozó közbe­szerzési eljárás győztesének lesz a feladata a bontás és a freskók levétele. Hogy ez mennyibe ke­rül, egyelőre nem ismert. Az Erkel Színházat 2007-ben nyilvánították életveszélyessé, és az évad végén be is zárták. Akkor Vass Lajos, az Operaház főigazgatója úgy vélekedett, 2011-ben újra kinyithat a teát­rum. Ebből 2012 lett, majd Bajnai Gordon miniszterelnök az Operaház megnyitásának 125. évfordulója alkalmából be­jelentette: jövőre kezdődnek a munkálatok, a nyitás 2013-ban várható. Nem egy felújított Erkel várja majd a nézőket: Hiller Ist­ván a Népszabadságnak azt mondta: egy operajátszásra is al­kalmas kulturális központ épül, amelyet az Ybl-épület 2013- 2017 közöttre tervezett felújítása után évi 120 napra kibérelne a dalszínház. Igaz, a komplexum­ban az Operaház műhelyei, rak­tárai is helyet kapnának. Kis Erkel-történet: bokszmeccstől az operáig Magyarország egyik legna­gyobb nézőterű teátruma, az Erkel Színház épülete, a haj­dani Népopera 1911-ben épült Márkus Géza, Komor Marcell Jakab Dezső és Vágó László tervei nyomán. AZ ÉVEK SORÁN Volt itt mozi, művelődési ház, állítólag bokszmeccsnek is adott he­lyet. Az épületet 1953-ban szinte teljesen átalakították, ekkor vette fel Erkel Ferenc nevét. A teátrumot a 2006-2007- es évad végén zárták be. A rendszerváltás után számos terv készült az átalakításá­ra, még a Nemzeti Színház lehetséges helyszíneként is emlegették. Amióta bezárt, a produkciókat az Ybl-palotá- ba, illetve a Thália Színház­ba rakták át. Az Erkel Színház: 2400 férőhelyével az egyik legnagyobb teátrum ' ■Et “SBI Juhász Gábor zeneszerző kapja az Aegon-társdíjat AZ Aegon Művészeti Díjat kortárs magyar író kaphat­ja meg az előző esztendő­ben napvilágot látott szép- irodalmi művéért. Minden évben a díjazott író jelöl maga mellé egy társdíja­zottat. Áprilisban Jónás Ta­más költő kapta az Aegon Művészeti Díjat Önkéntes vak című kötetéért, aki a héten Juhász Gábor zene­szerzőt, dzsesszgitárost vá­lasztotta maga mellé. Börtönben a Ponyvaregény forgatókönyvírója egyéves börtönbüntetésre ítélték Roger Avaryt, a Ponyvaregény Oscar-díjas forgatókönyvíróját. A 44 éves Avary 2008 januárjá­ban ittasan ült autóba, és Los Angelestől 130 kilomé­terre 160 km/h-s sebesség­gel egy telefonpóznának ro­hant. A kocsiban tartózko­dó olasz barátja, a 34 éves Andreas Zini a balestben szörnyethalt. Magyar művészek Münchenben München magyarul - Ma­gyar művészek München­ben 1850-1914 címmel Szé­kely Bertalantól Szinyei Merse Pálon át Munkácsy Mihályig számos neves mű­vész 230 munkáját fölvo­nultató kiállítást láthat pén­tektől a közönség a Magyar Nemzeti Galériában. A kiál­lítás 100-100 festménnyel és grafikával, valamint 30 szoborral mutatja be az akadémia magyar tanárait és tanulóit. A január 10-ig nyitva tartó kiállításra kata­lógus is készült. Szállodák épülnek az egykori bunkerekben Kárpátalja Ökörmezői (Mizshirjai) járásában hely­reállítják a második világ­háború idején a Kárpátok­ban védelmi rendszerként épült Árpád-vonal egy ré­szét. A rekonstrukció kez­deményezője Sztanyiszlav Arzsevityin ukrán parla­menti képviselő. Az építési munkálatok elkezdését jövő tavaszra tervezik: a 28 bun­kerben szállodákat, étter­meket alakítanak ki katonai felszerelésekkel. Kevésbé véres az idei Worid Press Photo kiállítás Mintegy kétszáz kép kapott helyet a legjobb sajtófotók tárlatán Rekordmennyiségű, közel 200 fotó kapott helyet az idei World Press Photo kiállításon, melyet a magyar közönség péntektől te­kinthet meg a Millenáris Park Fogadójában. Az idén 196 fotót válogattak ki a 124 ország 5508 fotósa által beküldött 96 ezer 268 képből; az utóbbi két szám húsz százalékkal nagyobb, mint tavaly volt. Míg akkor három magyarországi díjazott is volt, most a 13 tagú zsűri a kéthetes értékelés végén nem osztott díjat itteni pályázónak. A beérkezett képek száma viszont jelentős gyarapodást mutat: 2008-ban 38-an, most viszont 53-an indul­A hír kategória győztes fotója, Luiz Vasconcelos brazil fotós munkája tak Magyarországról a World Press Photón. A Budapesten harminckette- dik alkalommal nyíló kiállítás anyaga „nem olyan véres, mint ahogy megszoktuk” - mondta Révész Tamás, a tárlat szervező­je. Az eseményen elhangzott az is, hogy a kiállítás számos kísé­rő rendezvényének egyikére amatőr fotósok küldhetik be ké­peiket, amelyek közül naponta egyet nagy, 10-20 művet kisebb méretben kinyomtatva állítanak ki a World Press Photóval egy légtérben. A tárlat október 25-ig, napon­ta 10-től 20 óráig látogatható. ■ Varnus Xavér búcsúztatja az akadémia orgonáját Kezdődik a Zeneakadémia felújí­tása, ám előtte a hangszer legis­mertebb virtuóza, Varnus Xavér még egy utolsó koncertet ad a híres nagyorgonán. Az október 9-i koncerten Johann Sebastian Bach és a zenetörténet legna­gyobb komponistáinak egy-egy művét adja majd elő az orgona­művész és az idén tízéves Talamba ütőegyüttes - dzsessz- feldolgozásban. Varnus Xavér elmondta: „Amikor a Zeneakadémia épüle­tét megépítették, a muzsikusok számára a dzsessz még tiltott műfajnak számított.” A művész szerint néhány évtized múlva a Gueen vagy a Beatles is minden­napi vendég lesz a történelmi fa­lak között. Az orgonaművész ki­emelte: Bach mellett olyan zene­szerzők műveit is átdolgozták, akik valaha a Zeneakadémián koncerteztek. „Mi sem természe­tesebb, mint hogy az utolsó mű, amely felcsendül majd lebontá­sa előtt a nagyorgonán, az Bach D-moll toccata és fúgája lesz” - tette hozzá. A nagyterem orgonáját - amely az ország első koncertor­gonája volt - a német Voit und Söhne gyár készítette, 1965-ig működött. 1967-ben új orgonát kapott az intézmény. ■

Next

/
Thumbnails
Contents