Tolnai Népújság, 2009. október (20. évfolyam, 230-255. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság 2009-10-04 / 39. szám
2009. OKTÓBER 4., VASÁRNAP 3 TOLNÁBAN, KÖZELRŐL Könyvei őrzik a hagyományokat alkotó A szülőfalu történetének krónikája még nem teljes, van még írnivaló téma Andics János két köny-. vet írt szülőfalujának múltjáról. Hagyományok folytatói Őcsényben című kötete a napokban jelent meg. Venter Marianna- Az első könyve 2007-ben látott napvilágot, és most itt az újabb helytörténeti munka. Mi inspirálta arra, hogy a múltat, a hagyományokat kutassa?- A hagyományokban, mondhatjuk úgy, benne éltem. A sárközi, ezen belül is az őcsényi szokások, hagyományok a mindennapok részei voltak. Édesanyám, Andics Jánosné Bódai Sára 15 esztendeig volt tagja az őcsényi hagyományőrző együttesnek, és bedolgozója volt a decsl háziipari szövetkezetnek. Gyermekként már az óvodában néptáncot tanultunk, és később a falu rendezvényein, főképpen a szüreti felvonuláson részt vet- ■tünk, szerepeltünk. A szüléink varrták a ruhákat a régi hagyományok szerint, vagy nemzedékről nemzedékre örökölték a gyerekek. Én csőszlegény voltam, a mellényem szintén ilyen módon került a ruhához.- Az érdeklődés, a kötődés tehát a családban, a szülőfaluban alakult ki. Hogyan folytatódott?- A szakmunkásképző iskolai történelemtanárom, Szigeti Mihályné, észrevette, hogy érdekel a történelem, a hagyományok. Ő javasolta, hogy legyek tagja az akkor Béri Balogh Ádám, ma Wosinsky Mór Megyei Múzeum honismereti szakkörének. Havonta egy napot töltöttünk a múzeumban, délelőtt országosan ismert előadókat hallgattunk, délután pedig a választott szakirány szerint - én a néprajzot választottam - folytatódott a munka. A néprajzos szakkört dr. G. Vámos Mária és dr. Gémes Balázs vezették. Ők tanítottak meg minket az adatgyűjtő munkára. Mindenki a saját falujában kezdett kutatni - legendákat, elbeszéléseket, történeteket Nagy örömömre 1974 Andics János szabadidejében írta meg a könyveit és végezte el a kiadással kapcsolatos teendőket ■ A hagyomány a mindennapok része volt. karácsonyára egy kéttekercses magnetofont kaptam ajándékba. Ezzel indultam gyűjtőmunkára- édesapám segített cipelni a nem éppen pillekönnyű készüléket -, és azok a felvételek a mai napig megvannak. A népi hitvilágról szóló gyűjtésemből írtam dolgozatot, amely megyei pályázaton második díjat nyert.- Az élet ezután hosszabb szünetet „rendelt el” a legkedvesebb elfoglaltságát Uletően.- Igen, következett a katonaság, az iskola, a munkába állás. 2005-ben, amikor szakdolgozatot kellett írnom a bajai főiskolán, lehetőség nyílt rá, hogy néprajzi témában nyújthassam be a szakmunkámat. Felkerestem a megyei múzeumot, dr. Balázs Kovács Sándor néprajzkutató adott rengeteg segítséget, valamint Veres Ilona nyugdíjas őcsényi könyvtáros. A szakdolgozat olyan jól sikerült, hogy javasolták, jelentessem meg könyv formájában is, így született meg 2007- ben az első, és idén a második könyv. Ezekkel együtt három olyan könyv van, amely a szülőfalumról szól.- A kötetekben Őcsény, népszokásait, a falu jeles napjait, a népi gyógymódokat, a hagyományok őrzőit, folytatóit mutatja be, dokumentum értékű fotókkal illusztrálva. A munkáta fent említett segítségen kívül - egyedül végezte.- Még egy segítséget meg kell említenem, munkahelyi igazgatóm támogatását, aki lehetővé tette, hogy folytathassam a tanulmányaimat, és ezzel hozzájárult ahhoz, hogy ezek a könyvek megszülethessenek. Hangsúlyoznám: számomra a két könyv megírása, megjelentetése nem pénzkereset. A szabadidőmet, a szabadságomat, a hétvégéimet szántam a munkára. Anyagi hasznom nem származik belőle, ami az én jutalmam, hogy az első könyv kinyomtatott példányai elfogytak, és remélem, így lesz ez a másodikkal is. Mindent egyedül intézek és finanszírozok, támogatás nélkül. Azért teszem, mert hiszem, hogy szülőfalum megérdemli, hogy a múltját és jelenét megörökítsék a jövő nemzedékei számára.- Lesz harmadik könyv?- Nem tudom. Ha lesz is, nem mostanában. Feldolgozásra váró történetek még bőven akadnak. Például érdekes lenne megírni az őcsényi Kossuth tsz hiteles és igaz történetét. Addig kell összegyűjteni az anyagot, amíg még élnek azok a falubeliek, akik a tagjai voltak. Az anyaggyűjtés, a rengeteg feljegyzés, jegyzőkönyv átnézése sok-sok időt igényel. De érdekes és szép munkának ígérkezik, és remélem, eljön az idő, amikor elvégezhetem. Névjegy andics János 1957. november 12-én született Őcsényben. Az általános iskolát szülőfalujában végezte, majd a szekszárdi kereskedelmi szakmunkásképző elvégzése után a Bezerédj szakközépiskolában érettségizett Diplomát az Eötvös József Főiskola művelődés- szervező szakán szerzett, később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési karának művelődésszervező szakát. A Tolna Megyei Népbolt Vállalatnál, ezt követően a szekszárdi Áfésznél dolgozott, jelenlegi munkahelye a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság. PÁRTOLÓ tagja az őcsényi Gránátalma Hagyományőrző és Művészeti Egyesületnek 2004 óta, és nemrégiben kérte felvételét a Tolna Megyei Egyed Antal Honismereti Egyesület tagjainak sorába. Hobbija a néprajz. JEGYZET VENTER ^'TÉÉ MARIANNA Ide nekem egy tanulmányt! A Néhai Végh Antal író olyan hatásos tényfeltáró könyvet - mondhatni tanulmányt - írt annak idején a betegeskedő magyar futballról, hogy egy másodosztályú csapat meghívta edzőnek. Az író pedig bőkezűen osztotta jó tanácsait a játékosoknak. A kapusnak például a meccs előtt készített feljegyzésében - mondhatni mini tanulmányában - azt írta, hogy figyelje a játékot, különösen a labdát, és ha azt a kapu felé közeledni látja, akkor próbálja meg minél kisebb hibaszázalékkal elkapni. félreértés ne essék, nem áll szándékomban gúnyolódni az íróval, akinek nem egy igazán jelentős dokumentumkötetet köszönhetünk. Pusztán arra kívánnék rávilágítani, hogy mire vezethet, ha hozzá nem értő „külsősöket” vonnak be valamibe. mindez annak kapcsán jutott eszembe, hogy honi állami vállalatok horribilis összegekért írattak szakmai tanulmányokat külső cégekkel. A dolog számomra többszörösen sántít. Hiszen nem azért vannak a cégen belül a szakemberek, hogy pontosan tudják, mit és hogyan kell csinálniuk? Egy munkafolyamatot átvilágító, vagy könyvvizsgáló külső cég nemcsak elfogadható, de szükséges is. Na de kérem! Szakmai? Külsős? Hát ha nincs olyan a cégben, akkor azonnal ki kell rúgni valakit, és a milliós költség helyett felvenni helyette egy olyat, aki bérért, munkaidőben oldja meg a problémát persze üyesmi is csak állami cégnél fordulhat elő, magáncégnél sohasem. Vajon mi lehet az oka? Hogy igazából nem is a tanulmány volt a lényeg, hanem az, hogy valakinek a valakije pénzhez jusson? Kérem szépen, én ezt a rendszerváltás kis híján huszadik évében nem, és nem akarom elhinni! könyörgöm, írjon már valaki egy tanulmányt, amely ezt hi- hetően megmagyarázza! Bölcskei a legerősebb férfi falunap Kiválóan érezte magát idős is, fiatal is Megvendégelték az időseket alapítvány Más településekről is hívtak vendégeket bölcske A helybéli Molnár Zsolt lett Magyarország Falvainak Legerősebb Férfija a falunapok szombati nyitórendezvényén, az erős emberek vetélkedőjén. Az egyéni verseny második helyezettje Boros Adrián (Sajósenye)lett, a harmadik helyet pedig Éliás Barnabás szerezte meg, aki szintén Sa- jósenyére való. Magyarország Falvainak Legerősebb Hölgye Pál Melinda (Mezőcsokonya), második Atkári Zoltánná (Sajósenye), harmadik Maléth Imréné (Kőrös- tarcsa). A Bölcske Legerősebb Férfija címet Molnár Zsolt, a Bölcske Legerősebb Hölgye címet pedig Rafaisz Tímea érdemelte ki. A falunap délután változatos programokkal folytatódott. ■ V. M. Varga János az egyik legnehezebb versenyszám, a kocsihúzás, közben harc Kóstolóval egybekötött Idősek világnapi ünnepségen látta vendégül a „Harc jövőjéért” Alapítvány a faluban élő idős embereket, minden harci lakost és a társtelepülések nyugdíjas szervezeteinek tagjait. A jeles alkalomra 700 adag étel készült, a rakott tésztától a pörköltig. A programra Zomba, Kéty, Fel- sőnána, Medina, Szekszárd, Hőgyész, Sióagárd, Szakály, Kisszékely és Miszla nyugdíjasai kaptak meghívást. A finom ételek mellé tombolajegy is járt, mindenki izgatottan várta a sorsolást. A gasztronómiai örömök után a délután további jó hangulatáról a Kredenc együttes gondoskodott. ■ M. V. A lakoma utáni táncban elsősorban a fiatalok jeleskedtek s t A 1
