Tolnai Népújság, 2009. október (20. évfolyam, 230-255. szám)

2009-10-01 / 230. szám

6 GAZDASÁG 2009. OKTÓBER 1., CSÜTÖRTÖK A BUX index 2009. szeptember 30-án 20 700 20600 20 500 ^ I Változás: -0,49% [ 20 400 20300 20200 20100 20000. pont/ Nyitóérték: Záréérték: 20 475 20226 Előző napi záróérték: 20326 1530, atlew York tőzsde nyitása j 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: bét NYERTESEK ____________zooo-w.ao. ■■ MMNNNHHHHMNR FHB 1310 3,96 168 TVK _____2875___ 2,13 86_ Ég ls 19600 1,92 311 Richter 38100 1,47 2698 KEG________653 1,24 7 VES ZTESEK______________ FORRÁS: BÉT Ré szvény utolsó ár (R) Vátó(%) Milllóft Fotex 440 -2,22 43 Rába 758 -1,81 44 Mól 15 370 -1,69 3213 Econet 61 -1,61 6 OTP 5252 -0,94 19495 A BUX index az elmúlt napokban BÉT-áruszekció (forint/tonna, 09.30.) Üj ár EUROBÚZA 2009. december 27 700 TAKARMÁNYBÚZA 2009. december 25 000 TAKARMÁNYKUKORICA 2009. november 26 000 TAKARMÁNYÁRPA 2009. december 25 500 OLAJNAPRAFORGÓ 2009. október 49 000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2009. szeptember 30-án. €/Ft $/Ft CHF/Ft f f ♦ 2£* 270,36 184,79 179,16 +0,88 Ft +0,08 Ft +0,82 Ft Forintbetéti* kamatok (%, 08.17-től) 2 ho 3 hó Allianz Bank 5,10 5,30 Budapest Bank*** 4,75 9,00 CIB Bank 5,25 5,25 Erste Bank 6,00 6,25 K&H Bank** 4,00 4,05 MKB Bank 5,82 5,92 OTP Bank 3,75 3,75 Raiffeisen Bank 4,70 4,90 UnICredit Bank 6,50 6,50 * ALAPTERMÉKEK, 1 MILLIÓ FORINTRA. ** 3 HÓ HELYETT 6 HÓ. ***AKCIÓS. Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 09.30.) Vételi Allianz Bank 263,35 276,85 Budapest Bank 262,06 278.27 CIB Bank 259,16 280,76 Citibank 259,19 280,79 Erste Bank 263,22 278,38 K&H Bank 262,61 277,75 MKB Bank 263,44 276,96 OTP Bank 262,86 276,34 Raiffeisen Bank 264,60 276,50 Búcsú a kék kiskönyvtől januártól Munkaszerződés az alkalmi munkásnak - Fehérítés Kilencmilliárdos hitelkihelyezés a kkv szektornak a Raiffeisentől háztartási munka keretében fog­lalkoztató természetes szemé­lyek, illetve az idénymunka ke­retében foglalkoztatók. Ennek a körnek ugyanis elég lesz évente egyszer, papír alapon teljesíte­nie a bevallási kötelezettségét. A munkáltatónak egyébként az egyszerűsített foglalkoztatás ke­retében alkalmazott munkavál­laló után 40 százalék közterhet kell fizetnie. A munkavállalóknak a megszűnő alkalmi munkavállalói könyv helyébe lé­pő munkaszerző­dés - a munka- szerződés köte­lező tartalmi ele­meinek rögzíté­sével - egyfajta biztonságot nyújt. A korábbi szabályokhoz ké­pest az alkalmi munkavégzés időbeli Simon Gábor államtitkár korlátozását a munkavállalók ol­daláról feloldották, így az is le­hetővé válik, hogy ők akár élet­vitelszerűen alkalmi jellegű munkákból éljenek. További könnyebbség: évi 840 ezer fo­rintjövedelem alatt, az egyszerű­sített foglalkoztatásból jövedel­met szerző magánszemély men­tesül a személyijövedelemadó- bevallás benyújtásának kötele­zettsége alól. Simon Gábor államtit­kár elmondása sze­rint az egyszerűsí­tett foglalkozta­tásról szóló tör­vény így képes lesz becsukni azokat a kiska­pukat, amelyek sokszor egészen a feketefoglal­koztatáshoz ve­zettek. Az írásbe­li munkaszerződés megkötése mellett ugyanis a munkáltatót terhelő bejelentési kötelezettség előírása is hatékony eszköze a feketefog­lalkoztatás megelőzésének. Más­felől ugyanakkor a jelenleg is ha­tályos törvényben az azonos fe­lek között alkalmi munkavégzés keretében ledolgozható munka­napok számára vonatkozó kor­látozás megmarad, így ha a munkáltató hosszabb ideig kí­vánja foglalkoztatni a munkavál­lalót, az általános munkajogi szabályok szerint kell munka- szerződést kötnie. Alkalmi mun­kavégzéssel azonban ennek ki­váltására a továbbiakban sem lesz lehetősége. A legfőbb változások ■ megszűnik az alkalmi munkavállalói könyv, jön a munkaszerződés m a munkáltatóknak leheté ségük lesz a már teljesített - elektronikus vagy telefonon történő bejelentés módosí­tására i a munkavállalók olda­láról feloldásra került az alkalmi munkavég­zés időbeli korlátozá­sa, így a munkavál­laló akár életvitel­szerűen, alkalmi munkákból is fenn­tarthatja magát ■ éri 840 ezerfo­rintjövedelem alatt az egysze­rűsítettfoglal­koztatásból jö­vedelmet szer­ző magán­személy mentesül a szemé lyijövede- lemadé bevallás be­nyújtásának kötelezettsége alól EGYSZERŰSÍTETT FOGLALKOZTATÁS: ■ a természetes személyű nunkáltató háztartásá­ban, személyes szükségle­tei kielégítésére » a kiemelkedően köz­hasznú szervezet munkál­tatók által foglalkoztatott munkavállalók körében m idénymunka m alkalmi munka Megszűnik a kék kis­könyv, az alkalmi munka azonban megmarad, mint az egyszerűsített foglal­koztatás egyik típusa - derül ki abból a törvény- módosításból, amelyre hosszas huzavona után tegnap bólintott rá a kor­mány. Hampl Márta Az egyszerű foglalkoztatásról szóló törvény új módosításai a munkáltatóknak és a munka- vállalóknak is kedveznek majd - állítja Simon Gábor, a Szociá­lis és Munkaügyi Minisztérium államtitkára. A szerdán elfoga­dott változtatások értelmében 2010. január 1-jétől a munkálta­tók négy területen alkalmazhat­ják majd munkavállalóikat az egyszerűsített foglalkoztatás ke­retében. A megszűnő alkalmi munka- vállalói könyv helyébe az új tör­vényben előre meghatározott tartalmú blanketta-munkaszer­ződés lép, amely csak a leg­szükségesebb adatokat tar­talmazza majd. A munkáltatónak a munkavállalók foglalkoz­tatását a munkavégzés megkezdéséig elektroni­kus formában, közvet­lenül az adóhatóság­nak kell majd bejelen­teni. Rövid időtarta­mú háztartási mun­ka, valamint idény­munka keretében történő foglalkozta­tás esetén az a munkáltató, aki adóbevallását a vonatkozó adó- jogszabályok szerint nem kö­teles elektronikus úton benyújtani, a bejelentést telefonon is megteheti. A rugalmas­ság érdekében pedig a munkál­tatóknak lehetőségük lesz a tel­jesített bejelentés módosítására, illetve a visszavonásra: például a munkavégzés meghiúsulása, vagy a munkaidő változása esetén. Ugyancsak elektronikus úton kell teljesítenie a munkáltatónak a bevallási kötelezettségét is, könnyítést élveznek azonban a Komolyabban érdeklődnek azon uniós forrásból származó hitelle­hetőségek iránt azok a kis- és kö­zépvállalkozások (kkv), amelyek beruházásaikhoz, forgóeszköz finanszírozásukhoz külső for­rást igényelnek. Mint Laincsek lános, a Raiffeisen Bank kis- és középvállalati területének veze­tője elmondta, bankjuknál 2009- ben eddig 2-3-szor több vállalko­zás vette igénybe a közösségi for­rásból származó hitelek valame­lyikét, mint 2008-ban. Ezzel mintegy 9 milliárd forint összeg­ben juthattak árfolyamkockázat nélkül forráslehetőséghez. A támogatott hitelügyletek mintegy ötödé - a február köze­pe óta elérhető, akár 200 millió forint összegben is igényelhető - Új Magyarország Forgóeszköz Hitel volt. Leginkább a termelő, gyártó vállalkozások éltek eddig a hiteligényléssel. A Raiffeisen- nél volt legkorábban elérhető ez a konstrukció: tapasztalataik szerint jellemzően a magasabb árbevételű (100 millió feletti) vál­lalkozások, cégek igényelték ed­dig az Új Magyarország Forgó­eszköz Hitelt. A néhány százmil­liós árbevételű cégeknek folyósí­tott átlagos hitelösszeg megha­ladja a 10 millió forintot. ■ Remélik, a jövőben a kereskedelemmel foglalkozó cégek is igénybe vehetik ezt a fajta hitelkonstrukciót. A kkv-knak azért is előnyös ez a hitelkonstrukció, mert egy­szerűen, saját erő nélkül, más forintalapú forgóeszközhitelek­hez képest kedvezőbb kamato­zással és havi kezelési költség nélkül vehető igénybe. A konst­rukció mellett további, kiemel­ten kedvező beruházási hite­lek, és vissza nem térítendő állami támogatások is igénybe vehetők. Az Új Magyarország Forgóesz­köz Hitelt az állami szabályozás miatt a kereskedelmi cégek nem vehetik igénybe, pedig ők is fo­kozottan érdeklődnek iránta. Laincsek lános a Raiffeisen Bank részéről annak a reményé­nek adott hangot, hogy a jövő­ben a szabályok megváltoztatá­sa nyomán a kereskedelmi szek­tor is részesülhet majd a forgó­eszköz-típusú támogatott hite­lekből. ■ Önkormányzati javaslatok finanszírozás Kistelepülés nem tud EU-forráshoz jutni Öt vagy hat évre tolná ki az ön- kormányzati választási ciklust az önkormányzati szövetségek tanácsa, amely a települések, megyék finanszírozásának felül­vizsgálatát sürgeti. A szövetség tanácskozásán elhangzott: az ön- kormányzatok tartalékai elfogy­tak, s ez különösen azért aggasz­tó, mert a 2010-es tervezett költ­ségvetés rendkívül súlyosan érintené őket. Ezzel kapcsolat­ban Wekler Ferenc, a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szö­vetségének elnöke úgy foglalt ál­lást, az 50 milliárdos hazai fej­lesztési források elvonása a kis­települések számára nem he­lyettesíthető EU-s pályázatokkal, mert sok kisközség meg sem fe­lel a feltételeknek. Egy, a jövő évi költségvetéssel összefüggésben végzett felmérés szerint a települési vezetők úgy vélik, az oktatás, a közbiztonság Néhány példa, mit szeretnének elérni ■ egyetértési jog önkormányzati kérdésekben a kétkamarás par­lamentben m ne essen egybe a helyhatósá­gi és az országgyűlési választás ■ az önkormányzatok gazdálko­dásának erősebb autonómiája m erősebb képviseleti rendszer önkormányzati szinten és az egészségügy terén lenne arra lehetőség, hogy a helyi fel­adatellátást kistérségi szinten oldják meg. A polgármesterek kétharmada szerint a hitelfelvé­tel nem megoldás a finanszíro­zási gondokra. Az önkormányzatok napján tegnap Varga Zoltán önkor­mányzati miniszter is úgy véle­kedett: a demokratikus jogállam továbbfejlődése szempontjából kudarc az önkormányzati re­form megtorpanása. Viszont a szakminiszter úgy látja, egyre inkább kézzelfogható eredmé­nyei vannak a többcélú kistérsé­gi társulásoknak, így például javult a közszolgáltatások szín­vonala. ■ A. V. Ünnep. Varga Zoltán tegnap a Helyi Önkormányzatokért Díjat adomá­nyozta Szirtes Lajosnak, Zalakaros polgármesterének, Takács Máriának, Vecsés nyugalmazott jegyzőjének, és Varga Imrének (képünkön), Buda­pest, XV. kerületi önkormányzati képviselőnek. A szakminiszter az Önkormányzatok Napján úgy fogalmazott: a jogállam továbbfejlődése szempontjából szükség lenne a rendszer reformjára. De ez elsősorban nem a szakma, hanem a politika felelőssége. (V. M.)

Next

/
Thumbnails
Contents