Tolnai Népújság, 2009. október (20. évfolyam, 230-255. szám)

2009-10-19 / 245. szám

5 2009. OKTÓBER 19., HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG GYERMEKVILÁG Chaplin többször kiállt a cigányság jogaiért Charlie Chaplin a legtöbb ember számára egyet jelent a fehér arcú, kis bajusszal megáldott, topron­gyos csavargó figurájával. Az alak 1914-ben született meg. Chaplin bement az egyik filmstúdió ruha­tárába, majd csavargóként jött ki onnan. Attól kezdve 1936-ig nem volt megállás. De ki is volt a fehér festék mögött? A kis Charlie 1889-ben látta meg a napvilágot Londonban, ka­baréénekes szülők gyermekeként Miután apja elhagyta őket, anyja összeomlott, és a kisfiú féltestvéré­vel együtt hosszú időre árvaházba került. A világot jelentő deszkák­ra első alkalommal 5 évesen állha­tott fel, de 10 éves korától rendsze­resen játszott kisebb szerepekben. Az Amerikai Egyesült Államokba 1912-ben került egy mutatványos társulattal, majd ajánlatot kapott a Keystone stúdiótól. Filmjeiben nem csak főszerep­lő volt, mind nagyobb önállósá­got kivívva sokszor ő írta, ren­dezte őket, zenét szerzett, vagy producerkedett - derül ki a Wikipédia cikkéből. Már számos remekmű kötő­dött a nevéhez, 1952-ben még­sem térhetett vissza Londonból, mert a legfőbb ügyész megvonta tőle hazatérési engedélyét Politi­kai nézetei, valamint az amerikai állampolgárság többszöri elutasí­tása miatt ugyanis gyanússá vált A művész így Svájcban talált otthonra harmadik feleségével és 8 közös gyermekükkel. Egyszer tért csak vissza Amerikába, 1972- ben, mikor átvette az életművéért járó Oscar-díjat. Talán kevesen tudják, hogy mivel anyai nagy­anyja cigány származású volt, többször kiállt a romák jogaiért. A kis kedvencek remek alternatívát kínálnak a kicsiknek alvásnál is, hiszen a legtöbb porontynak megnyugvást jelent szeretett tárgyával aludni Ragaszkodnak a kedvenchez gyermekjáték A kicsiknek az ősbiztonság érzését adja a tárgy Lehet agyonmosott mac­kó, kifakult rongyika, egy biztos: amit a kis lur­kó kedvencének választ magának, nem ereszti többé. Molnár Ágnes A legtöbb kisgyereknek van va­lami, általában kellemes anyagú állatkája, rongyikája, amit na­gyon szeret, és szinte soha nem akarja elengedni. Vele alszik, azt viszi mindenhová és megáll a vi­lág, ha valaki el akarja venni tő­le. Egy kis állatka, vagy akár egy pici rongy mindig is egy anya­pótlékot jelent a kicsiknek - ma­gyarázta el a kis kedvenchez va­ló ragaszkodás okát dr. Simon Judit individuál-pszichológiai ta­nácsadó. A kiskoruktól velük lé­vő tárgy - bármi legyen is az - az ősbiztonság érzését nyújtja a gyermekeknek, azt az állapotot élik újra általa, amikor még az édesanyjuk méhében voltak. Et­től megfosztani, eltiltani a gyer­meket nem szabad, erős érzelmi szálak kötik hozzá. Meg kell várni, amíg a gyer­mek magától teszi le kedvenc já­tékát, ennek időpontja pedig egyénenként változik. Ha le- szoktatásra kerül a sor, akkor annak fokozatosnak kell lennie, és ha kis időre a kicsi visszaké­ri a játékot, oda kell neki adni. Mivel a lurkók nagy része nehe­zen szokik be az óvodába, bölcsibe, a magával vitt kedvenc játék segítheti őt abban, hogy ne érezze magát egyedül, és köny- nyebb legyen számára az elal- vás is. De meddig tekinthető „normá­lisnak” a választott tárgyhoz va­ló ragaszkodás? Tapasztalairól kérdeztük a szekszárdi kertváro­si óvoda vezetőhelyettesét, Far- kasné Enyedi Gyöngyit. Az óvó­nő elmondta, nagyon sok ovis- nak van kedvenc játéka, a kicsik ha már zavaró a kicsi kezében levő állatka, vagy pelus, akkor célravazető lehet olyan elfog­laltságot, játékot ajánlani neki, amihez mind a két keze kell. Ilyen lehet a labdázás, de akár a bábozás is. További lehetőség­ként próbáljuk megbeszélni a lurkóval, hogy a játéka a pole ezzel érkeznek reggel, és vele is alszanak. Általában puha mac­kókat, rongyikákat hoznak ma­gukkal, amiktől szinte egész nap nem válnak meg. Érzik rajtuk az otthon, az anyuka illatát, és ez nyugtatja meg őket. Azonban ahogy a lurkók már középsősök lesznek, az óvónők igyekez­nek leszoktatni a gyerekeket arról, hogy állandóan a kis kedvenccel legyenek, mert különben nehe­zen foglalkoznak mással. Jól be­vált szokás náluk, hogy a közép- sősökkel megbeszélik, hogy ők már nagyok, és közösen elaján­dékozzák a játékokat a kiscso­portosoknak. Azonban nem min­den lurkó választ magának ked­ról vagy az asztal végéről figyel­je az étkezést, de szükség ese­tén a kis kedvencnek is meg le hét teríteni. Először elég kis ide re elvonni a kicsi figyelmét va­lami izgalmas, őt érdeklő játék­kal, majd folyamatosan lehet emelni a kedvenctől való távol­iét időtartamát. vencet, van, hogy hiába próbá­lunk neki különböző tárgyakat „kínálni", egyik sem érdekli. Nagyon fontos, hogy mindig csak olyan babát ajánljunk a ki­csinek, aminek nincs lenyelhe­tő, leváló része, nem lehet a ha­ját kitépni és me­genni, kedves az arca és puha, de nem foszlós a tes­te, ruhája. Mindent alaposan - babaszemmel - kell megnézni, átvizsgálni, beleértve a rágcsálandó felületeket is. Az agyonszeretgetett kedven­cet azonban néha tisztítani is kell, ami nem könnyű feladat. Ha a kicsi nem hajlandó megvál­ni tőle, a következő praktikákat érdemes bevetni: először is, ha nem muszáj, ne vegyük el tőle a játékot, beszéljük meg vele, hogy inkább mossuk ki együtt. Ezt meg lehet tenni este a kád­ban, amikor a kicsi fürdik, vagy meg lehet engedni neki, hogy ő tegye bele a mosógépbe. Tipp: ha lehet, válasszunk gyorsprog­ramot, ugyanis nagyon valószí­nű, hogy a lurkó addig nem tá­gít a mosógép vagy a szárítógép mellől, amíg meg nem kaparint­ja ismét kedvencét. Mit tehetünk, ha túlságosan ragaszkodik hozzá? ■ A mackót és tár­sait néha tisztí­tani is kell. % % % * % * « % <1 % * | * * % # « * % % % » % % % % * » * * ♦ « % % * «I Csalimese Volt egyszer egy ember, úgy hívták, hogy Kákánbuki. Egyszer Kákánbuki mit gon­dolt, mit nem magában, fogta a puskáját s kiment az erdő­be. Amint ment, mendegélt, mondotta magában:- Ha Isten is úgy akarja, medvét lövök, de jó lesz a nyúl is ám. Jó bizony, jó lett volna a nyúl is, de nem látott sem medvét, sem nyulat, üres tarisznyá­val fordult vissza. Ment, mendegélt nagy búsan hazafelé, gyomra korgott, ő meg morgott:- Hej, halász, vadász, mada­rász, üres tarisznyában koto­rász! - Morgott, morgott s egyszerre csak jobbra for­dult: pecsenyeillat ütötte meg az orrát. Az ám, egy ta­nyaház előtt lobogott a tűz, kavargóit a füst, sült, főtt, sistergett az üst s egy vén­asszony nyárson forgatta a pecsenyét.- Ejnye, de jó - gondolta Kákánbuki -, odamegyek, hát­ha az asszony meghí vacsorára. Ment az öregasszonyhoz, kö­szönt neki, az fogadta, de még beszédbe sem foghat­tak, magas fának tetejéről le­kiabált egy holló: A! A! A! Kákánbuki értette a mada­rak nyelvét. Annyit jelentett ez a hollók nyelvén: egyél! egyél! egyél! Mondotta Kákánbuki:- Hiszen enném, hogyne en­ném, de ha nem kínálnak! A holló kiabált tovább: A! A! A! Megszólalt az öregasszony is:- Istenem, Istenem, mit csi­náljak? Kínáljam meg ezt az embert? Hiszen kínálnám, de ha ő nem kér, hogy kínál­jam? Közben a holló folyton kia­bálta: A! A! A! Kákánbuki is folyton mon­dotta magában: Enném, bíz’ én, jó szívvel, de az öregasz- szony nem kínál! Az öreg­asszony is mondotta: Kínál­nám, bíz’ én, jó szívvel, de ha nem kér, hogy kínáljam! És így ment ez tovább véges­végig, a végtelenségig. Hej, pedig, ha Kákánbuki kérte volna az öregasszonyt, hogy kínálja, az öregasszony bizto­san kínálta volna, s Kákán­buki bizonyosan evett volna. S hogyha Kákánbuki evett volna, az én mesém is tovább tartott volna. forrás: Benedek Elek - Nagyapó mesél Évikének Charlie Chaplin Éppen ezért halála után a Roma Világkongresszus a születése napját, április 16-át a Roma Szülé­szek Világnapjává nyüvánította. Érdemeit méltányolva 1975-ben lovaggá ütötte az angol királynő. Két évvel ez után, karácsonykor halt meg egy agyvérzést követően. Szülte haláláig dolgozott. Szánjanak Ladikba velünk! Novemberig nevezhetnek Idén is versenyre hívjuk Tolna megye általános iskoláinak diák­jait A Tolnai Népújság médiave­télkedőjére 7. és 8. osztályosokból álló, öttagú csapatok jelentkezé­sét várjuk. Azokét, akik kedvet éreznek egy játékos erőpróbára, ahol má­sokkal is összemérhe­tik felkészültségüket, ügyességüket A prog­ram neve: Ladik, azaz Lapot a diákoknak! A vetélkedő célja nem­csak a média világának megis­mertetése, hanem az olvasásra ne­velés is. A játék háromfordulós, el­méleti és gyakorlati feladatokból áll, a téma pedig a Tolnai Népújság és a megye múltja, jelene. Á tesz­tek és totók kitöltése mellett gya­korlati feladatok is várnak a játé­kos szellemű csapatokra: rövid in­terjú érdekes személyekkel, tudó­sítás egy képzelt eseményről, cím­adás és képaláírás készítése.'A há­rom levelező forduló eredményei alapján kiderül, melyik négy csapat kerül a megyei döntőbe, ahonnan ér­tékes nyereményekkel és persze felejthetetlen élményekkel távoz­nak. A megyei döntő nyertes csa­pata továbbjut a szolnoki országos döntőbe, ahol Tolna megye eddig mindig jól szerepelt Az első fordu­lót 2009. november 4. - december 4. között bonyolítjuk le. ■ Elméletben és gyakorlatban vetélkednek. MEDIAVETELKEDO NEVEZESILAP Iskola neve, címe:.. Felkészítő tanár neve: ...................................................................... Felkészítő tanár aláírása:. Tele fonszám:......................................................................................Iskolaigazgató aláírása:.. Osztály:............................................................................................... Csapat fantázianeve:.. A vetélkedőn részt vevő diákok neve: NEVEZÉSI HATÁRIDŐ: 2009. november 2. A kitöltött nevezési lapot a csapat felkér ................................... szítő tanára és az igazgató aláírásával, az intézmény pecsétjével ellátva kérjük a ................................... Tolnai Népújság címére (Szekszárd, Liszt F. tér 3.) eljuttatni! A borítékra 3......................................................................................................... kérjük ráírni: LADIK médiavetélkedő! 1. 2 . 4.. 5.. Tolnai Népújság & A hír velünk jár!

Next

/
Thumbnails
Contents