Tolnai Népújság, 2009. október (20. évfolyam, 230-255. szám)
2009-10-14 / 241. szám
5 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2009. OKTÓBER 14., SZERDA GEMENC MÚLT, JELEN ÉS JÖVŐ A felfedezőket hangulatos kisvasút viszi át a rengetegen Ma is nő az erdőterület ártér Számos védett növény és állatfaj talál itt menedékre A tájba nem illő, idegen fajok helyett őshonos fákat telepítenek Az 1950-80-as évek fő jellemzője a mezőgazdaságban használt intenzív erdőgazdálkodás volt. A fakitermelést teljes tárcsázásos talajelőkészítés követte, intenzív talajműveléses ápolással. Nem volt ritka a tüskök felaprítása és a szántásos talajművelés sem. Az ápolások során jelentős területen alkalmaztak vegyszeres gyomirtást. Az intenzív talajelőkészítés és ápolás összefüggött a vízzel rohamosan terjedő idegen, invazív fajok, a zöld juhar, az amerikai kőris és az ámorfa tömeges megjelenésével. Tüdatos erdőgazdálkodás nélkül ezek a fajok képesek teljesen uralmuk alá szorítani a homoki erdeinket, ezzel tönkre- téve azok természeti értékeit is. Ma a hagyományos, extenzív erdőgazdálkodás jellemzi a ge- menci erdészek munkáját. Rohamosan nő a mag és makkvetéssel újított erdő területe. A teljes talajelőkészítés aránya lecsökkent a korábbi negyedére, a vegyszerezés néhány erdőrészletre korlátozódik, az idén az ártéren meg is szűnt. Az ápolásoknál a csemetéket veszélyeztető gyomok, cserjék sarlóval, kaszával, szárzúzóval történő visszavágása az általános módszer. Meghatározott ütemben folyik az idegen faállományok őshonosra cserélése. Karapancsán, Keselyűsben átalakító üzemmódban is kezelnek erdőket a folyamatos erdőborítás biztosítása érdekében. Az érvényes erdőgazdálkodási és természetvédelmi jogszabályok mellett folytatott erdőgazdálkodásukat az utóbbi években egyre kiterjedtebb közjóléti tevékenység bővíti. Nem ritka a fekete gólya sem Az ártéri erdőben erdei kisvasút- tal lehet utazni, a Dunán pedig két hajó áll a kikötőben a vízi turizmus eszközeként. A Pörbölyi Ökocentrumból vasutazás, fogatozás, kenuzás, kerékpározás vehető igénybe az erdő élővilágának megismeréséhez szakavatott erdészek vezetésével. Az idő hasznos eltöltésében múzeumok, vadmegfigyelő, arborétum, trófeabemutató és számtalan aktuálisan rendezett program segít az ide érkező turistának. A büfé és az erdei iskolai konyha jóízű és mérsékelt árú ételekkel kínálja a vendégeket. Felszerelt előadótermek nagy létszámú előadások, konferenciák tartására is alkalmasak, csendes, igényes környezetben. A kultúra sem hiányzik a Gemenc Zrt. tevékenységéből. Minden évben művészeti alkotótáboroknak adnak otthont, egyre gyarapodnak a nyomtatásban kiadott fotóalbumaik, könyveik. Jellegzetes életkép a Gemencből. A sorokba rendeződő faállomány mind a korábbi erdészgenerációk munkájának eredménye Erdei vasút, családi programmal Üzemtervszeríí gazdálkodás és fokozott védelem A második világháborút követő államosítás után törvényerőre emelt üzemtervszerű erdőgazdálkodás kezdődött, amely folyamatos napjainkig. Üzemterv írja elő az erdőgazdálkodás minden részletét a faállomány kitermelésétől az erdő felújításáig és annak neveléséig, amely egyben természetvédelmi kezelési terv is. Az elmúlt évtizedekben a természetvédelmi értékek okán több Tájvédelmi Körzet, majd Nemzeti Park védettségi státuszt kapott az ártéri erdő. A Dunát a felső szakaszán már Mária Terézia császárnő idejében gátak közé szorították. Magyarországon azonban az 1800- as évek végéig az áradások idején a víz volt az úr. Munkatársunktól A szabályozás előtti Duna áradásakor hatalmas területeket öntött el főként Paks és Mohács között a jobb part mentén. A Sárköz alacsony fekvésű mezőgazdasági területeit évente többször víz borította, és a bajai vízmérce szerinti 8 méteren felül a Szekszárdidombvidék lábait is elérte. Az 1872-76 közötti sükösdi, Csanádi és koppányi átvágásokkal a főmeder hosszát harmadára csökkentették ezen a szakaszon és a Duna mindkét oldalán megépült a védőgát. A gát megépítése előtt az éves többszöri vízborítás eredményeként csak 4-5 ezer hektár területen volt foltokban erdő, főként a folyó közvetlen közelében. Ezeket az erdőket, amelyek faállománya hazai nyár és fűz volt, száraz nyári vagy erős téli fagyos időben kitermelték és sarjaztatták. Fűz esetében hagyományos volt felújítások során a fűz karódugvány alkalmazása, amelyet tél végén egyszerűen az iszapos talajba fúrtak. Az erdőhasználatot megelőzte a halászat, legeltetés, vadászat, gyékény- és nádtermelés. A lakosság kis létszámú volt, ez a világ a halászok, csikászok, pá- kászok és vízimolnárok világa volt. A vizek visszahúzódása utáni savanyú-füves legelőkön gulyák legeltek, legtöbbször emberi őrizet nélkül, mert a legelők a víz által körülvett szigetek, félszigetek voltak. A folyamszabályozás fő indítéka azonban az volt, hogy a kiegyezés után Európában erősödött a kereslet a jó magyar gabona iránt: a gátak megépítésével a Duna partján több mint 200 ezer hektár A GEMENC ZRT. a nemzet javát szolgáló felelős erdőkezelés mellett folyamatosan felhívja a tulajdonos, a tudományos szféra és a civil társadalom figyelmét az ártéri erdő sorsát érintő veszélyforrásokra és káros jelenségekterületet vontak mezőgazdasági, szántóföldi művelés alá. A szekszárdi-bátai szakasz ártéri erdeje az akkori kalocsai érsek döntésének köszönhető. Számára kedvező volt a halászati, legeltetési, vadászati hasznosítás, így a vízi társulatokba nem lépett be. A gátak építését pénzzel nem támogatta, a gát a birtokhatárain kívülre került. így alakult ki a 18 ezer hektárnyi ártéri erdő. Habsburg Frigyes a béda-karapancsai szakaszon a gátépítőkkel tartott, azon a szakaszon csak a Szúnyogsziget maradt a gáton belüli ártéri területnek. A gáton belül az 1900-as évek elejéig még próbálkoztak a gabonatermeléssel. A termésátlag a művelés alá re. A gemenci ártéri erdő, ez a különleges társulás mindanyiunké, amely fenntartható felelőséggel és hivatástudattal. VÁRUNK MINDEN ÉRDEKLŐDŐT, jöjjön és győződjön meg személyesen a leírtakról! vont nyers öntéstalajokon azonban gyenge volt és sokszor a vetést vitte el a zöldár, vagy az aratást tette lehetetlenné a magas vízállás. Ezután kezdték a két tulajdonos főerdészei a felhagyott ártéri területeket betelepíteni erdővel. A hazai faunák - kőris, szil és tölgy - mellett értékes fekete dió és nemesnyár faállományokat is telepítettek. A karapancsai főerdész még erdei és fekete fenyőt is telepített, amely az áradások hatására hamarosan kiveszett. Légi felvételeken ma mindenki számára jól láthatóak a szabályos nyiladékok, utak és a sorokba rendeződő faállományok, ami mind a korábbi erdészgenerációk munkájának eredménye. A gemenci fekete diók Európa legnagyobb kiterjedésű, legértékesebb állományai. Az ártér száradásával az erdősültség folyamatosan nőtt és ez ma is tart Az erdő megjelenésére a környező növény- és állatvilág gyorsan reagált és elfoglalta helyét az erdei életközösségben. A mesterségesen létrehozott faállományokat kedvezőnek találva számos védett növény és állatfaj lakja az ártéri erdőt. Nem ritka a fekete dión, vagy nemesnyáron fészkelő rétisas, fekete gólya vagy barna kánya. ■ Az erdősültség folyamatosan nőtt és ez ma is tart. Mindannyiunké ez a különleges társulás! AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A GEMENCI ERDŐ- ÉS VADGAZDÁLKODÁSI ZRT. TÁMOGATTA. A kék folyó ad éltető utánpótlást a zöld területnek szabályozás Útjára indították azt a revitalizációs programot, mely a vízborítottságot is biztosítja Az ártéri erdő sorsa a Duna vizéhez kötött. Jövőjét iüetően főként hivatásos és civil természetvédők idealista óhaja, hogy állítsuk vissza a hajdanvolt vízi világot. Mások az ártéri erdő működését nem ismerve, a korlátozott tudás birtokában azt vallják, hogy a mesterséges erdő egy vágásfordulóval természetszerű erdővé alakítható. A Duna megváltozott vízjárása a gemenci erdő fejlődési folyamatát alapvetően megváltoztatja. Az elmúlt száz évben a folyó 160-170 centiméterrel mélyítette medrét és a vízszint tovább süllyedt. Az idős faállományok gyökerükkel nem képesek a víz után menni. A vízhiány legyengíti az idős fákat, gombaA szárazabbá váló talajokon már csak szárazságtűrőbb faállományok nevelhetők és rovarkárosítók hada támadja őket. Magot nem teremnek és nem tudják így önmagukat megújítani. A ritkább, de magasabb árvizek a gátakig terjeszkednek és tömegével szaporítják az invazív növényeket, amelyek tervszerű erdőgazdálkodás hiányában kiszorítják az őshonos fajokat. A szárazabbá váló talajokon már csak szárazságtűrőbb faállományok nevelhetők. A holtágakat a halászok karbantartották a fokokkal együtt, biztosítva a víz kétirányú szabad mozgását. A Nemzeti Park létrehozásának kihirdetése után a vizek döntő részén a halászást megtiltották, a fokok, a vizes élőhelyek fokozatosan feltöltődnek és megszűnnek. Ezt a folyamatot gyorsítani fogja a jelenleg tervezési fázisban lévő ártéri revitalizációs program, amelynek célja a Duna vizének visszatartása az ártéren, a holtágak bukógátakkal való lezárása, az állandó vízborított- ság biztosítása. Ha a Duna vízszintjét nem stabilizálják a közeljövőben, néhány emberöltő után a Duna vizével összekötött sorsú ártéri erdő eltűnik. Maradnak a felszíni vízből megélő faállományok, sok helyütt azok sem. M A halászást megtiltották, a vizes élőhelyek fokozatosan megszűnnek.
