Tolnai Népújság, 2009. október (20. évfolyam, 230-255. szám)

2009-10-02 / 231. szám

2009. OKTÓBER 2., PÉNTEK - TOLNAI NÉPÚJSÁG INTERJÚ 5 §Ä cél Szerényebb, határozottabb, szavahihető és számon kérhető pártot akar Retkes Attila. Az új elnök bízik abban, hogy 2010 után is ott lesznek képviselőik a parlamentben. Az ötezer tagból mindössze százhúszan hagyták el a pártot AZ SZDSZ LESZÓLNA A MAGAS LÓRÓL A szabad piac hívei maradunk, de a tisztességes és igazságos versenyt is hirdetjük a magyar vállalkozások érdekében Gyökeresen új korszak kezdő­dött az életünkben, patrióta li­berális pártot építünk - mondta Retkes Attila, a Szabad Demok­raták Szövetségének elnöke, amikor a Tolnai Népújság szer­kesztőségében járt és válaszolt munkatársunk kérdéseire. Lengyel János- Tudja, milyen feladatot vállalt?- Az SZDSZ 21 éves rendszerváltó párt minden értékével és hibájával együtt. Büszkén vállalom, hogy elnöke lehetek annak a szövetségnek, amely Göncz Árpádot adta az országnak. Az SZDSZ mély válságban, nehéz helyzet­ben van. Ez elsősorban a felerősödő szélsőjobboldaliságnak és a párt nem kellően következetes és hiteles politizá­lásának az eredménye. A 2002-től 2009 nyaráig tartó időszak részeredményeit és hibáit hosszasan lehetne elemezni, de tény: folyamatosan csökkent a párt társadalmi támogatottsága. Az európai parlamenti választásokon elért 2,16 szá­zalékos eredménnyel a választók hatá­rozottan megbüntettek bennünket. A nyáron új elnököt és ügyvivői testületet választottunk. Új korszak kezdődött.- Új műsorhoz új férfi kell? A meg­újulást az új személyek garantálják?- Nem csupán, de ez a liberalizmus, a szabadság és a szolidaritás elvét meg­őrizve új értékek megjelenését és egy­ben az SZDSZ politizálási stílusának megváltozását is jelenti.- Miben rejlik a változás?- A változásnak négy területe van. Fontos vezérlő elv, hogy a haza és ha­ladás, a hazaszeretet és a liberalizmus összetartozó fogalmak. 2010-es évek Magyarországán lehet egy patrióta li­berális pártot építeni. Deák, Eötvös és a huszadik századi liberálisok öröksé­ge ezt mutatja nekünk, csakúgy, mint a mai európai liberalizmus. Az Euró­pai Parlament liberális frakciójában olyan demokraták ülnek, akik nem­zeti érdekeket képviselnek. A másik fontos változás, hogy megszüntettük a párt Budapest-centrikusságát. Felszá­moltuk a főváros-vidék törésvonalat. Szeretnénk világossá tenni, hogy az SZDSZ-nek csak országos pártként van esélye a megújulásra. A magyar társadalom négyötöde Budapesten kí­vül él. Számunkra nagyon fontosak a megyei választmányok, a helyi csopor­tok. Ez lehetővé teszi, hogy az eddigi­eknél hangsúlyosabban foglalkozzunk a vidék problémáival, az infrastruk­túra- és munkahelyteremtéssel, a for­rások hatékony felhasználásával és a modern agrárgazdasággal. Megváltoz­tatjuk a politizálás stílusát is. Le kell szállni a magas lóról, hogy végre a tár­sadalom valódi problémáival foglal­kozzunk. Szerényebb, de határozot­tabb liberális pártot akarunk építeni, amely szavahihető és számon kérhe­tő. Nem fordulhat elő többé a szabad demokratákkal az, hogy hétfőn egy fontos kérdésről mondanak valamit, majd szerdán ezt megváltoztatják. Szinte minden politikai erőre rávetül a korrupció árnyéka: a megújult SZDSZ azt szeretné megmutatni: ho­gyan lehet egy kis parlamenti pártnak átláthatóan működni.- Úgy gondolja, hogy ezzel vissza tudják szerezni a választók bizalmát?- Azt csak a napi, apró munkával és hosszabb távú építkezéssel tudjuk visz- szaszerezni. Névjegy: retkes Attila 32 éves, Buda­pesten született. Nős, három kisfiú édesapja. Zenetörté­nész és közgazdász diplomá­ja van. Egy évtizedig volt a Magyar Hírlap újságírója. 1996-ban saját zenei kiadót alapított. Ezt vezette elnökké választásáig. 2002-től SZDSZ- tag. A Budai Liberális Klub alapítványt vezeti Tardos Márton halála óta.- Milyen mély gödörben van az SZDSZ? Elég mélyre ástak, hogy erre az alapra felépíthessék a kilábalási stra­tégiát?- Szembenéztünk a realitásokkal, a szervezeti és gazdálkodási problémák­kal. Takarékos üzemmódra tértünk át. A politizálásban is szembe kell nézni azzal, hogy különösen vidéken időn­ként nehéz volt vállalni a párthoz tarto­zást, miközben ott ők tisztességesen és becsületesen dolgoztak. Korábban húszszázalékos pártban gondolkodtak, mi most egy nagyon takarékos, átlátha­tó gazdálkodást vezettünk be. ígéretek­kel, lózungokkal nem lehet változtatni. Az SZDSZ csak folyamatos munkával képes újraépíteni a hitelességét.- Hol tart az elnökjelölti ígéretek végrehajtásával? Megnyüvánulásai- val gyorsan kivívta a nagy öregek rosszallását... Miért van ez a fajta sértődés?- A párton belül az elmúlt időkig leg­alább egy évtizedes törésvonalak vol­tak. Most jött el a vég! Az úgymond nagy öregek elévülhetetlen érdemeket szereztek a demokratikus ellenzék tagjaiként, majd a kilencvenes évek parlamenti politizálásában. Ugyanak­kor az SZDSZ-t fémjelző vezetők sok hi­bát is elkövettek. Erről a választók mondtak véleményt. Sokan ma már nincsenek velünk. Ezt nehéz volt fel­dolgozni, de tőlük kellene megkérdez­ni, hogy miért sértődötten és miért tá­madással reagálnak? Sem a sárdobá­lásban, sem a személyeskedésben nem veszek részt. Ezért is szükség van új korszakra. Sok feladat vár ránk a párt újjáépítésében, a tartalomban, a prog­ramban, az értékek közvetítésében, a politikában, a kommunikációban, a szervezetépítésben és a gazdálkodás­ban. Ez olyan összetett feladat, amely sok munkát ad. A belső csatározások­ra nem is jutna energiám.- A párt és frakció - fogalmazzunk úgy - sajátos viszonyban van, amely gyengítheti a törekvéseket...- Egy általam nagyon sikertelennek tartott parlamenti ciklus végén járunk, ahol a Bajnai-kormány teljesítményét leszámítva a kormányzati munka is si­kertelen volt. Az ellenzék pedig min­denre populizmussal, elutasítással és felelőtlen ígérgetéssel válaszolt. Örülök, hogy ez a sikertelen parlamenti ciklus a végéhez közeledik. Ötéves stratégiát készítettünk, amelyben ez a két hónap nem lehet mérvadó. A párt frakciójá­nak tagjaival igyekszünk korrekt vi­szonyt kiépíteni, s vannak jó néhányan, akikkel szakpolitikai, parlamenti ügyekben együttműködhetünk.- Nem tart attól, hogy a nagy öregek sértődöttségük okán kihúzzák ön alól az SZDSZ-t?- Az SZDSZ tagsága megmaradt. Az ötezer aktív tagból talán százhúszan hagyták el a pártot. A kilépők többsége olyan polgármesterekhez csatlakozott, akik újra indulnának, de szabad de­mokrataként ezt most nem látják jó esélynek. Ők magukkal vitték a 10-15 tagú helyi csoportjaikat is. A tagságban van egyfajta elkeseredettség a rossz eredmények miatt és nagy várakozás az új vezetéssel szemben. Á tagság jog­Tőlük kellene megkérdezni, miért sértődtek meg. gal várja\el, hogy ne csak akkor legyen rájuk szüksége, ha ajánlószelvényt kell gyűjteni,'vagy plakátot ragasztani, ha­nem az SZDSZ megújult politikájának a formálásában is. Úgy ítélem meg, hogy még egy esélyt kaptunk a tagság­tól. A párt tagságának 98 százaléka nem a hatalomért, hanem az elvekért jött az SZDSZ-be. Adni, segíteni akart a pártnak és nem azt nézte: mit ad a párt neki. Inkább azok hagytak el bennün­ket, akik azt nézték: mit adhat a párt. Te­hát nem ígérgetek, mert nincs is mit! A következő ciklusban is ellenzéki sze­repre készülünk.- A vidék felé fordulás elég lesz ah­hoz, hogy bekerüljenek a parla­mentbe?- A Budapest-vidék törésvonal felszá­molásával javulhat az esélyünk. Az or­szágjárás második hetének tapasztala­tai azt bizonyítják: a kis falvakban is él­nek liberálisok, akik számára eddig semmiféle mondanivalónk nem volt. Ezért van önálló vidékpolitikai kabine­tünk. Emellett a kül- és nemzetpoliti­kai, a környezetvédelmi, az önkormány­zati és várospolitikai, a gazdaságpoliti­kai, a társadalompolitikai és az oktatá­si és kulturális kabinet teljesen nyitott, ugyan van egy öttagú irányító testület, de minden tag számára megteremtet­tük a teljes jogú részvétel lehetőségét.- A versengő kapitalizmus hívei ma­radnak?- A szabad piac hívei maradunk, de ugyanakkor a méltányos, tisztességes, igazságos versenyt is hirdetjük, hogy az eddiginél sokkal hangsúlyosabban jelenhessenek meg a magyar tulajdo­nú kis- és középvállalkozások érdekei.- Mi a helyzet az oktatással?- Részeredményeket értünk el, de el­mulasztottuk a társadalmi párbeszédet. Ezért utasították el az oktatási reform­jainkat. Mi egy beszélgetős, társadalmi dialógusra törekvő oktatáspolitikát sze­retnénk megvalósítani a szülők és a pe­dagógusok bevonásával. A kultúrát pe­dig nagyon elhanyagolt területnek érez­zük. Nincs önálló minisztériuma sem.- Lesz elég idő a választásokra való felkészülésre?- Véleményt és tapasztalatot gyűj­tünk, ezért járjuk a vidéket. A legfonto­sabb feladat a megtépázott hitelesség helyreállítása. Ehhez ugyan rövid az idő, de 2010-ben is parlamenti párt sze­retnénk lenni. Fontos, hogy a liberaliz­musnak, az SZDSZ-nek legyenek parla­menti képviselői. Fontos az is, hogy ezek a képviselők frakciót tudjanak ala­kítani, hogy minden fontos kérdésben elmondhassák véleményüket. A liberá­lis asztaltársaságok már nem tudnak párttá szerveződni. Van közöttük több, amely segítő szándékkal, az SZDSZ ér­tékrendjével összeegyeztethető módon működik. És persze vannak riválisok is. Nem velük foglalkozunk, hanem az SZDSZ-szel.- Csendes és takarékos kampányra számít?- Ebben nem bízom. A sikertelen cik­lus sikertelen eleme, hogy nem válto­zott a pártfinanszírozási törvény.- Az SZDSZ-nek lesz elegendő pénze a kampányra?- Sok múlik a jelölteken, de költség­hatékony eszközöket igyekszünk vá­lasztani, hogy elég legyen az állami tá­mogatás, a tagdíj és az adomány.- Hány képviselővel lenne elégedett?- Fontos a képviselők száma is, de még fontosabb, hogy a 2010-es évek pat­rióta, liberális értékrendjét megtestesí­tő, hiteles, az egész életükkel példával szolgáló jelöltjeink legyenek. A jelöltál­lítás folyamatát megelőző beszélgetése­ket is lefolytatjuk, felkészítjük őket. Bí­zom a sikerben!

Next

/
Thumbnails
Contents