Tolnai Népújság, 2009. október (20. évfolyam, 230-255. szám)
2009-10-12 / 239. szám
TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2009. OKTÓBER 12., HÉTFŐ VADÁSZAT Nem érkezett rekorder agancs, a felhozatal várakozáson aluli Fűthető vadászruha is van fejlődés Szélálló és vízálló öltözet, lábbeli védi viselőjét Remélik, hogy jövő tavasszal ismét vadászható lesz a szalonka Több mint félszáz szarvas-, dám- és őzagancs került terítékre a múlt pénteken Szekszárdon, a soros trófeabírálaton. A minősítést a Tolna megyei mezőgazda- sági szakigazgatási hivatal vadászati és halászati osztályának munkatársai végezték. Az értékelés a súly, a hossz, a forma, az erezettség és több más szempont szerint zajlik. A Kiskorzón felsorakoztatott agancsok a külső szemlélő számára impozáns benyomást tettek, hiszen akadtak közöttük majdhogynem karvas- tagságűak is. Ugyanakkor Kosaras Zoltán osztályvezető elmondta, hogy tanúja volt már sokkal jobb esztendőknek is, amikor a felhozatalt számos kapitális trófea gyarapította. Ez alkalommal nem sikerült nemhogy rekorder, de rekorder közeli agancsra sem lelni. ■ Sz. Á. A tavalyi aranyérmes trófea A vadászruhákat speciális szabóságok készítik. Óvják az erdőt járó embert a széltől, az esőtől. Egyre elterjedtebbek a csontfaragásos nyakkendők. De nem a külcsín, nem a ruha teszi a vadászt. Wessely Gábor Valamikor munkásőr- és katonaruhákban járták a vadászok az erdőt. Mára óriási változás következett be. Megjelentek a tipikus vadászöltözékek, a fűthető csizmák, sőt már derékmelegítőt is használhat a lesen ülő, fázós puskás ember. Csabai László az Őcsényi Földtulajdonosi Közösség titkára harminc éve jár a vadak nyomában. Azt mondja: a nyári ruha akkor jó, ha szellős, de véd a szúnyog, a kullancs ellen. A télitől meg azt várja a vadász, hogy ne engedje ki a meleget és be a hideget. Az akkumulátorral működő, fűthető derékmelegítők és csizmabetétek töltése egy éjszakára elegendő. A megyei vadászkamara elnökének, Kocsner Antalnak is több évtizedes tapasztalata van e téren. Ahogy oly sok minden, a vadászok ruhája is rengeteget változott. Ma már erre specializálódott szabóságok készítik a formaruhákat és az ünnepi öltözékeket, s egyre elterjedtebbek a Hagyományosan a szalonka vadászatával, márciusban szo- ' kott kezdődni idehaza a vadászati év. Az Európai Unió madárvédelmi irányelveit azonban elvileg sérti a tavaszi szalonkavadászat. Ebben az időpontban vonul ugyanis az erdők királynőjének is nevezett madár a tőlünk északra levő költőhelyeire. Emiatt tavaly az unió betiltotta a tavaszi szalonkavadászatot Magyarországon. Ugyanakkor a tagállamok bizonyos esetekben eltérhetnek a tiltástól, például a csekély mennyiség miatt. Idehaza eddig is igen kevés, évente néhány ezer szalonka esett áldozatul, mivel a hazánk felett átvonuló állománynak csupán 1 százalékát lehetett terítékre vinni. Összehasonlításképpen elmondható, hogy például Franciaországban, az őszi vadászatoknál százezres nagyságrendben lőnek szalonkát. A magyar vadászkamara felállított egy monitoring rendszert, amelynek révén nyilván lehet tartani az őszi és a tavaszi vonulási darabszámokat. Az így nyert adatok segítségével vélhetően sikerül majd bebizonyítani, hogy a magyar vadászok nem tesznek kárt a szalonkaállományban a tavaszi vadászat során. Bíznak tehát benne, hogy ha csak bizonyos kvóta alapján is, de jövő tavasszal már ismét lehet vadászni az erdők királynőjére. ■ S. K. TfiljeS kÖríí szolgáltatás a vadászoknak. Vadászbolt, fegyverjavító műhely, föld alatti lőpálya és tereplőtér. Fegyvervizsgáztatás, önvédelmi fegyverek kereskedelme. Stefán Vadászcentrum, Szekszárd, Kossuth Lajos utca 32. Telefon: 74/510-995 A csontfaragásos nyakkendők. Persze az árak is emelkedtek. De a kamarai elnök szerint nem a ruha teszi a vadászt. Mégis sokat számít az öltözék. Az egészség múlhat rajta. így vélekedik Szabadi István, aki a vadászruhák szekszárdi szaküzletét működteti. A válság miatt most stagnál a piac, de panaszra nincs okuk. Egy hosszú, közel húszéves felfutási periódust tudhatnak maguk mögött. Itt a ge- menci erdő, sok a vadász, a kereslet, ha visszafogottabb is, de létezik. Sokan keresik náluk a szélálló, vízálló öltözékeket. Létezik már olyan bélelt ing, amelyik kivezeti a párát, és olyan termo lábbeli, amelyik mínusz 35 fokig garantálja a fagyásmentesSéget. A speciális zoknik olyan szálból készülnek, amely üreges. S mivel a levegő a legjobb hőszigetelő, a hagyományos cérnák, fonalak nem vehetik fel a versenyt az új termékkel. A vadász nyirkos időben, sőt, egész nap vízben gázolva sem fázik át, betegedik meg, ha megfelelő öltözéket és lábbelit választ. Lesz bőven dolga az újonnan megválasztott vezetőségnek tolna megyei vadászkamara Vadkárok és emiatt jogi ellentmondások nehezítik a társaságok működését Lezajlott a tisztújítás a Tolna Megyei Vadászkamaránál. Az új vezetés olyan fontos kérdésekre igyekszik megoldásokat találni, mint a vad-gépjármű ütközések,a vadkár, vagy a vadhús nyomott árának problémája. Steinbach Zsolt Nem fog unatkozni a Tolna Megyei Vadászkamara újonnan felállt vezetése a most kezdődött, immár a negyedik négyéves ciklusban sem. Ez vüágo- san kiderült abból a beszélgetésből, amelyet Kocsner Antallal, a régi-új elnökkel és Király Istvánnal, a kamara titkárával folytattunk. A két szakember négy olyan fontos problémakört jelölt meg, amelyek megoldásában mindenképpen előre kellene lépni, már csak azért is, mert azok a vadásztársaságok anyagi helyzetét is meglehetősen érzékenyen befolyásolják. Ilyen téma a vad és a gépjármű országutakon történő ösz- szeütközése. Kocsner Antal rámutatott: az igazi probléma az, hogy az ilyen baleseteknél bekövetkező kárért kizárólag a vadászoknak kell helytállniuk. Holott a jog szerint a vad a magyar állam tulajdona, a közút nem tartozik a vadászterülethez, a vadászati jog pedig a földtulajdonosé. Az egyedül a vadászokat sújtó kártérítési kötelezettség viszont már-már a Az új vezetőség balról jobbra: Ezer Csaba, Kupás Deák Zoltán, dr. Tóth Mihály, Bajor József, Kékes Gábor, Kocsner Antal, Gálos Csaba, dr. Szíjártó István, Király István fennmaradását veszélyezteti azoknak a társaságoknak, amelyek forgalmasabb utak által érintett területeken működnek. Hasonló jogi anomáliát látnak a mezőgazdasági kultúrákban okozott vadkárok esetében. A gazdák részéről egyre nő a kárigény, de a károkért megint csakis a vadászok felelnek. Király István szerint ezeket az ellentmondásokat jogszabály-módosítással lehetne orvosolni. A vadkár mérséklésére emellett léteznek olyan gyakorlati, több helyen már bevált megoldások, amelyeknek feltétele lenne a gazdák együttműködése a vadászokkal. Ilyen módszer, hogy a szántóföldi művelés alatt álló és közveüenül az erdőhöz csatlakozó táblák találkozásánál a gazdálkodó egy, a vadkár-elhá- rító vadászatot lehetővé tevő sávot szabadon hagy. Sajnos jelenleg nem ez a jellemző, hanem az, hogy sokan még a földutakat is művelésbe vonják. A kamara kiemelt feladatként kezeli a vadállomány-felméréseket is, amelyek a vadgazdálkodási feladatok minél szakszerűbb ellátását segítik, együttműködve a vadászati hatósággal. Idén egy őzállomány-felmérést kezdtek, a következő nagy feladat a gímszarvasállomány feltérképezése lesz. Ez azért különösen fon■ Tervezik a {rímállomány felmérését is. tos, mert a nagyobb, értékesebb agancsokat produkáló idősebb gímbikák korosztálya megfogyatkozott. Nyilván összefüggésben azzal, hogy a vadásztársaságoknak nagyobb bevételre van szükségük a növekvő vadkárok miatt. Ugyancsak zsebbe vágó probléma a vadhús igen nyomott ára. Az első osztályú, zsigerelt vaddisznót kilónként bruttó kétszáz forintért veszik át. A házi sertés felvásárlási ára, élő súlyban, ennek közel duplája. A vadhús pedig kuriózumnak számít, a boltban háromezerért lehet kapni kilóját. Itt nyilvánvalóan anomália van, amelynek kiküszöbölésére a kamara ugyancsak próbál megoldást találni, legalább a megyén belül, értelemszerűen valamilyen ágazati együttműködés révén. A négy kiemelt feladat megoldása mellett számos más dolga is lesz a vezetésnek. Például a vadászok szakmai továbbképzésének további erősítése, illetve az idén kezdett pályázatfigyelés folytatása, ami szintén mérsékelheti a társaságok anyagi nehézségeit. ▲ Sok az új név, az elnök és a FB-elnök maradt a megyei vadászkamara élére immár a negyedik ciklusban Kocsner Antalt választották. A felügyelőbizottság elnökét, Bajor Józsefet is negyedszer választották meg. A titkár továbbra is Király István. A sportvadász alel- nök Kékes Gábor, a hivatásos alelnök Gálos Csaba. az etikai bizottság elnöke dr. Tóth Mihály. A vadvédelmi és a vadgazdálkodási bizottság elnöke Kupás Deák Zoltán. Vezetőségi tag dr. Szíjártó István és Ezer Csaba. 1
