Tolnai Népújság, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)
2009-09-04 / 207. szám
5 2009. SZEPTEMBER 4., PÉNTEK - TOLNAI NÉPÚJSÁG KÖRKÉP Értékekre most is szükség van vélemény A sikerekre emlékezünk, de a közönség mindig kiszámíthatatlan volt Névjegy DR. méry Éva Budapesten született 1937-ben és ott is érettségizett. Legmagasabb iskolai végzettsége: József Attila Tudományegyetem magyar-pedagógia szak, esztétikából doktorált ugyancsak Szegeden. Fontosabb munkahelyei: Tolnai Népújság újságíró, rovatvezető, Tolna Megyei Tanács Művelődési Osztálya népművelési csoportvezető, a bajai és a szekszárdi tanítóképzőfőiskola adjunktusa. A Művészetek Háza igazgatója. Hobbija az olvasás, utazás. Dr. Méry Éva augusztus 20-a alkalmából kapta meg a Pro Űrbe Szek- szárd Emlékplakettet, mint a 25 éves Művészetek Háza első' igazgatója. Ihárosi Ibolya Mivel néhány évet együtt dolgoztunk dr. Méry Évával a megyei lap szerkesztőségében, az olvasó talán elnézi a tegeződést.- Meglepődtél, amikor megtudtad, hogy utólag elismerik a munkádat?- Először inkább megijedtem, hiszen már 17 éve nyugdíjas vagyok, el nem tudtam képzelni, hogy miért is kapok most elismerést. Aztán rájöttem, hogy ez egybeesik a Művészetek Háza évfordulójával. Komolyan gondolom, hogy az oklevélen ugyan az én nevem van, de az elismerés az ott dolgozóknak szól. Annak, hogy 25 évig meg tudták őrizni azt az értékhalmazt, amivel indítottuk.- Mi volt az eredeti koncepció?- Végül is ugyanazt csináltuk, mint a Babits, és amit az épület adottságai megengedtek Az eredeti elképzelés úgy szólt, hogy legyenek irodalmi estek, kamarakoncertek és állandó kiállítások. Nyilván sokat segített az újdonság varázsa, és hogy a zsinagógából átépített épület nagyon mutatós. Az első időben ahány művész ott járt, mind vissza akart jönni, pedig valóban nem nagyon jó az akusztikája. Neveket mondani nehéz, mert valaki mindig kimarad. Biztosan megtelt a ház a Szekszárdi Madrigálkórus karácsonyi koncertjeire, a zenekari kísérettel és operaházi magánénekesek közreműködésével előadott oratóriumi esteken. lárt nálunk Kocsis Zoltán zongora-, Sebestyén lános orgonaművész. Aki csak ott volt, bizonnyal nem felejti el Fischer Anni zongorajátékát. Lehotka Gábornak köszönhetjük az orgonát, aki azt hiszem, valamennyi pénzt is szerzett hozzá. Említhetném Sas Szilviát, aki azóta is minden interjújában emlegeti, hogy Szekszárdon énekelt először a saját festményei között. Azért is rossz beszélni ezekről a- Többször is váltottál a hivatások között, melyik volt az igazi?- Nem érzem mindezt nagy változásnak, mert mindegyik munkám a kultúráról, az ismeretek átadásáról, vagy a művészetekről szóló tudományos ismeretek közvetítéséről szólt. Az újságban az írott szó a fontos, amely jelentősen különbözik az élő beszédtől. A népművelésben már több a verbalitás, éppúgy mint a tanításban, de végső soron mindegyik élmények és ismeretek, vagy éppen az ismeretek élményszerű közvetítése.- Hogyan él egy nyugdíjas értelmiségi egy üyen kis városban, mint Szekszárd?- Először is sokat olvas, nagyon sok rendezvényen részt vesz, nem unalomból, hanem érdeklődésből. Színházba és hangversenyre is eljár. Sokat utazik országon belül, például a megyei múzeum által működtetett Múzeumbarátok Köre szervezésében. Ha van pénze, akkor minden évben kisebb-nagyobb külföldi utat tesz. Mivel a testvérei Budapesten laknak, ezért van hangversenybérlete az Állami Hangversenyzenekar koncertjeire a Művészetek Palotájába. Néha a család egyik-másik tagjával színházba is elmegy Budapesten. Megnézi a nagy képzőművészeti kiállításokat, hetven felett sok helyen már ingyen. Ha nincs túl meleg, mivel már ingyen utazik, felül az autóbuszra, és elmegy Szigetvárra, Pécsre, Veszprémbe, és megnézi a látnivalókat, érdekességeket, új kiállításokat. Azért mert valaki az ország egyik legkisebb megyeszékhelyén él, nincs hátrányos helyezetben. Amíg a nyugdíjas értelmiségi egészsége engedi. régi dolgokról, mert mindez ma már nem volna lehetséges.- Mármint anyagilag.- Nemhogy azt nem tudnám megcsinálni, amit régen, hanem azt sem, amit ma csinálnak. Ha most én lennék az igazgató, borzasztó nagy bajba kerülnék. Az akkori és biztos költségvetési pénzből futotta nagyszabású koncertekre, és esetenként világhírű művészek fellépti díjára is. Nem tudnék kuncsorogni, és az általam tisztelt művésszel alkudozni a gázsin, mert szégyellném. Pedig az értékekre most is nagy szükség van. A saját értékrendem szerint igyekeztem idehozni mindenkit, akit magam is nagyon szívesen hallgattam. A kiállításokon pedig azok a művészek szerepeltek, akiknek alkotásait magam is csodáltam, bízva abban, hogy mindezekre Szekszárdon is lesz igény. Változó mértékben, de volt is. Ma már csak a sikerekre emlékezünk, de a közönség akkor is kiszámíthatatlan volt. Mindig izgalommal járt, hogy hányán jövünk össze, és előfordult, hogy nekikeseredtem, ha kevesen voltunk. Valójában a művészeteket szerető amatőr voltam, akit akkor úgy hívtak, hogy népművelő. Nem vagyok művészettörténész, festő, nem tudok semmilyen hangszeren játszani, iskolás koromban olvastam utoljára kottát, ma már egyáltalán nem tudnék. Saját értékvilágomon keresztül igyekeztem a programokat szervezni. Amikor nyugdíjba menetem, Baky Péter került a Művészetek Háza élére, és ez szükségképpen nagy változást jelentett az intézmény életében, mert ő festőművészként a mai képzőművészeteknek is értője. Teljesen természetes, hogy a programok az ő értékrendje szerint változtak meg. Mivel nem küldtek, hanem a korhatárt betöltve magam mentem nyugdíjba, már másnap nyugodtan bementem, és azóta is rendszeres látogatója vagyok az intézmény programjainak. Konferencián elemzi a mát és a jövőt az újén húszéves KÉSZ Húszéves a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ). Ebből az alkalomból tartanak Esztergomban fórumot, melynek előadói között ott lesz Bábel Balázs kalocsai érsek, Lezsák Sándor, az országgyűlés alelnöke és Hámori József egyetemi tanár is. Szó lesz az anyanyelv szerepéről, a keresztény értékek védelméről, a gazdasági és erkölcsi válságról. A mai helyzet elemzése mellett visszatekintenek a KÉSZ húszéves történetére, és előre is válaszokat, megoldásokat keresve az anyagi, erkölcsi, ifjúságnevelési problémákra. A Tolna megyében működő öt KÉSZ- csoportot (Szekszárd, Bonyhád, Tolna, Tamási, Paks) összesen húsz küldött képviseli a tanácskozáson. A rendezvényt Erdő Péter bíboros nyitja meg a Szent Adalbert Konferencia Központban szeptember 4-én, és Orbán Viktor pártelnök zárja be szeptember 6-án. ■ W. G. Megénekelte az esendő, vívódó Bartók Bélát Paks Megjelent László-Kovács Gyula nyolcadik kötete, az Álomkeresők, amelyben versek olvashatók Bartók Béláról, az emberről. A paksi költő, László-Kovács Gyula azt mondja, hogy elsősorban nem a világhírű zeneszerző érdekelte, hanem a vívódó, esendő, hazáját elhagyni kényszerülő, visszatérni vágyó, de betegségtől szenvedő, s idegenben meghalt Bartók Béla. Nem tekinti a szerző lezártnak a Bartók-korszakát. Első Bartók-verse négy éve született az Ezredvég című folyóirat szerkesztőjének felkérésére. Lassan az anyag egy negyvenoldalas könyvvé kerekedett. De úgy érzi, lesz még folytatás, mert Bartók maga a kimeríthetetlen forrás. Az Álomkeresők bemutatójának a helyszíneiről és időpontjairól még tárgyalnak. Közben a paksi költő dolgozik Sámuel című regényén, Duna-parti jegyzetek című esszékötetén, és előkészíti egy jordániai kortárs alkotó verseinek fordítását is. ■ W. Y. Jelmezeket vitt az óvodába ajándék A gyerekek már most nagyon várják a farsangot varsád Rengeteg színes jelmezzel lett gazdagabb tegnap a Diósberényi Napraforgó Óvoda - Kindergarten Varsádi Tagóvodája. A harminc kilónyi farsangi felszerelést Kótainé Nagy Katalin, a helyi Őszirózsa Nyugdíjasklub elnöke adományozta a gyermekeknek. Berta Sándor- né, az óvoda vezetője elárulta, hogy a hölgy már korábban is több alkalommal örvendeztette meg a település új nemzedékét ruhákkal és játékokkal. A gyerekek nagyon örültek a különböző jelmezeknek, de természetesen a lányok körében a legnagyobb sikere a királykisaszony ruhának volt, a fiúknál pedig a Superman felszerelésnek. Nagy segítség volt ez az adomány az ovisok szüleinek is, hiszen sok gyermeknek nem tudnak otthon új jelmezt venni minden évben a farsangi bálra. Az ajándéközönből az óvónők és a da- dus sem maradtak ki: mindhárman egy-egy udvarhölgy jelmezt kaptak a kedvenc színárnyalatukban. ■ M. Á. szekszárd Tolna megyében egyedülálló, de országosan sem elhanyagolható fejlesztésbe kezdett a Bodri Pincészet. Erről tartott tegnap sajtótájékoztatót a két tulajdonos, Bodri István és Dunai Ágnes, valamint Horváth István, Szekszárd polgármestere. Az ütemezés szerint májusra készülnek el Heiman Ferenc pinceépítész tervei alapján a fejlesztéssel. Ezerhétszáz négyzetméternyi területtel bővül a már meglévő létesítmény, így összesen 2100 négyzetméternyi lesz a palackozó és tároló technikát magába foglaló komplexum. Ezzel pedig az ország egyik legnagyobb pincéje lesz. A tervek pincekonferenciák tartására alkalmas tereket is magukban foglalnak, 310 ember befogadására lesz lehetőség. Ezen felül a vendégek elszállásolását is biztosítják majd. A beruházás 230 millió forintba kerül, az ösz- szeg felét Európai Uniós forrásból fedezik. A sajtótájékoztatón mutatták be a Bodri Magazint is, amely nemcsak a Bodri Pincészet meglátogatásához csinál kedvet, hanem a megyeszékhely más termelőivel is foglalkozik. Horváth István kiemelte, külön öröm számára ez a fejlesztés és a helyi borászok összefogása, mert az egyéni törekvések viszik előre a várost, de csak együtt vihetik igazán Szekszárd jó hírnevét. ■ H. E. Dr. Bodri István az építkezésen A képgaléria a TEOLha hírportálon A gyerekek be is öltöztek A képgalériát keresse a TE0L.hu hírportálon Konferenciát is tarthatnak bodri pincészet Az egyik legnagyobb lesz az országban
