Tolnai Népújság, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-28 / 227. szám

2009. SZEPTEMBER 28., HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG GYERMEKVILÁG 15 Rabszolgából földrajzi felfedező lett az erdélyi születésű lányka Hajnalcsillag, Lady Baker, vagy éppen Sass Flóra - mindegyik név ugyanazt a személyt jelöli, a magyar és egyetemes földrajz­kutatás egyik legjelentősebb, er­délyi származású nőalakját. Nem lehet tudni, hogy 1841- ben, vagy 1842-ben, és hogy Er­délyben pontosan hol született. Annyi biztos, hogy kisbirtokos családba érkezett, és már hatéve­sen elvesztette szüleit. Őket és testvérét az 184'8-49-es szabad­ságharc alatt a fellázadt román pa­rasztok ölték meg. Flórát román dajkája mentette meg, majd egy család fogadta be. A zavaros idők­ben Törökországba kerültek, ahol a kislány rabszolgakereskedők kezére jutott. Több évvel később, 1859-ben Samuel Baker, angol mérnök és utazó lelt rá a vidini rabszolgapiacon. A fiatal nő meg­tetszett a négygyermekes angol özvegyembernek, így megvásá­rolta és nőül vette. A mérnök Afrikába tervezett egy kirándulást. Közben értesült róla, hogy gazdasági megfonto­lásból is több csoport kutatja a Nüus forrásvidékét. Úgy döntött, feleségével saját költségükön vál­lalkoznak a nagy kalandra. Kai­róból 1861-ben indultak el. Há­rom évig tartó, az utolsó évre ren­geteg kínszenvedést hozó „túra" alatt Flóra mindvégig megbízha­tó társa volt férjének, gyakran se­gítette ki határozott fellépésével, tettrekészségével. 1864. március 14-én egy hatalmas tóhoz értek, amit Viktória királynő elhunyt férjéről, Albertról neveztek el. Angliában aztán nagy örömmel - még a Királyi Földrajzi Társa­ság is - fogadták a házaspárt. Később a Szuezi-csatorna építé­sénél, majd a Szudántól délre eső területek feltérképezésénél vég­zett munkájukkal még inkább beírták a nevüket a földrajztudo­mány történetébe. Sass Flóra útja­ikról naplót vezetett, amely 56 év­vel a halála után jelent meg. Meséből is tanul a gyermek segítség Ä beszédfejlődésben is a szülői minta a meghatározó MESE - VERS Az óvodákban logopédusok segítenek leküzdeni a gyerekeknek a beszédhibákat, lehetőleg úgy, hogy az iskolába már felkészülten érkezzenek Ahogy a csemete első lép­teit, úgy első töredék-, majd teljes szavait is epedve várják a szülők. Figyelik, hogyan fejlődik a gyermek kommunikáció­ja, és persze, ha valami nem úgy alakul, mint aho­gyan szerintük kellene, hajlamosak megijedni. Hargitai Éva Tény, hogy viszonylag sok gyer­meknél találkoznak a szakem­berek a beszédfejlődés zavará­val, de azért nem kell rögtön megijedni. Mindenesetre érde­mes figyelemmel kísérni a kis­ded egyes fejlődési szakaszait. A baba az első hónapban első­ként kiadott hangjai a jól ismert á, oá. Ez tulajdonképpen nem sí­rás, hanem az első próbálkozás, amire a szülők már reagálnak, enni adnak neki, tisztába teszik, így rögzül a kicsiben, hogy ezt a hangot használja, ha szüksége van valamire - mondta dr. Bakó­né Deák Zsuzsanna tamási tér­ségi vezető védőnő. A gyermek egy hónapos kora körül kezd dif­ferenciáltabb hangokat kiadni, úgymond felfedezni a saját le­hetőségeit. Három-négy hóna­pos korára pedig már az egyik kedvenc játéka lesz a hangkép­zés, azaz gőgicsélés. A próbál­kozás, játék során sajátítja el azokat a mozgásokat, amelyek a tudatos hangképzéshez lesznek szükségesek. Azaz minél többet gagyog egy baba, annál gyorsabban fejlődik ki a be­szédkészsége. A hatodik hónaptól már megpróbálják utánozni a „beszélőket", ilyenkor már páro­sítják a kezdetben használt ma­gánhangzókat a később tanult mássalhangzókkal. A tizedik hónap körül már sok mindent megértenek, a sza­vakhoz, még a saját alkotásúak- hoz is jelentéseket társítanak. Egyéves korukra pedig kikop­nak a hanghasználatukból az anyanyelvre nem jellemző ele­mek, nagyjából ekkor kezdenek el beszélni. Bár egyes vélemé­nyek szerint a fiúk kicsit ké­sőbb érnek, azaz inkább 1,5 éves kor körül kezdenek el be­szélni, vannak kivételek: cserfe­A kezdeti selypí­tés, a pöszeség ál­talában elmúlik. sebb fiúk és hallgatagabb lá­nyok. Innentől kezdve pedig már szépen gyarapodik a szó­kincsük, kétéves korukig eljut­nak 20-200 szó, egyszerű mon­datok használatáig. Hároméves korban már mondókákat, ver­seket tudnak, használják a sze­mélyes névmásokat. Négyéve­sen összetettebb mondatokat is gyártanak, ame­lyekkel rövid tör­téneteket is fel tudnak vázolni. Természetesen minden gyermek más, így a fej­lődési ütemeik is eltérőek lehet­nek. Van, aki szépen folyamato­san, van aki bakugrásokkal fej­lődik. A kezdeti selypítés, a pöszeség, a dadogás sokszor szépen elmúlik. Ha az óvodában sem múlik el, logopédus foglal­kozik a gyermekkel. Ha a kicsi 1-1,5 éves kora kö­rül nem kezd el szavakat mon­dani, vagy 2-2,5 éves korában még nem kapcsolja össze őket, már foglalkozni kell a dologgal, logopédusnak és szülőnek is. A késésnek számos oka lehet, többek között szülési sérülés vagy éppen betegség is. Gond Tíz kicsi barát Segíteni is lehet * a fejlődést « <* A szülő leginkább azzal tud­ja segíteni gyermeke beszéd- * fejlődését, ha szépen, tisz- « tán, kizárólag magyar sza­vakat használva beszél hoz- * zá. Nemcsak napközbeni be- • szélgetésekről van szó, ha­nem az esti mesékről is, amelyek nélkülözhetetlenek. • Egészen pici, akár féléves korban is el lehet kezdeni a mesélést. Némi interaktivi- * tást is ajánlatos a dologba # vinni, mindig a kornak meg­felelő mértékben. Először * meg lehet mutatni a képe- % ken, mi micsoda, aztán megkérni, mutassa meg, hol % vannak a képen dolgok, vé- • gül pedig már azt is meg tudja mondani a gyermek, hogy mit lát. % esetén legelőször az apróságok • hallását vizsgálják meg a szak- % emberek, hiszen ennek gyen­gesége, hiányossága a leggya- * koribb ok. . Kicsi kínai fiúcska volt Liu. Édesapja már kora reggel dolgozni ment a gyárba, édesanyja meg a szántóföld­re indult kapával a vállán. Liu otthon maradt, egyedül a házban - és a világon semmi dolga nem volt. El­határozta, hogy ő is dolgo­zik valamit. Seprűt keresett elő, és kiment az udvarra. Az udvaron temérdek sok kő és szemét volt. Liu szé­pen felsöpörte az udvart, a köveket kosárba gyűjtötte, és a ház közelében folydo- gáló patak partjára hordta. Aztán vette az ásót, és vi­rágágyásokat csinált. Mikor elkészült, Liu magot vetett beléjük, vödörben vizet ho­zott, és gondosan megön­tözte valmennyit. Miután ezzel is elkészült, szép tisztára megmosta a kezét. Akkor aztán leült pi­henni a fa alá. Liu édesapja délután haza­jött a munkából, és mind­járt megkérdezte:- Ki hozta rendbe az ud­vart? Liu így válaszolt:- Tíz kicsi barátom segített nekem. Aztán édesanyja is hazajött a szántóföldről, ő is meg­kérdezte:- Ki csinálta ezeket a virág­ágyásokat? Liu megint csak így vála­szolt:- Tíz kicsi barátom segített nekem.- De hát hol van a te tíz ki­csi barátod? - csodálkozott az anyja és az apja.- Nézzétek! - szólt Liu, és felemelte a két kezét. - Az én tíz ujjam az én tíz kicsi barátom! ■ Kínai mese Vers SZÁLLÓ LEVELEK Lehullott egy falevél Szelek hátán útra kél. Eíegyen-völgyön átrepül, ha elfárad lecsücsül. Elszunyókál, szendereg, aztán jönnek új szelek, libeg, pörög, messze száll világ végén majd megáll. László Gyula CSUKÁS ISTVÁN KÖNYV FILM SZÓRAKOZÁS „A téli tücsök valamikor nyári tücsök volt. De most tél van, hull a hó, és minden fe­hér, az ágak, a villanydrót, a háztetők. És érzi jól, hogy a nyár messze van, de olyan messze, hogy már alig tud visszaemlékezni rá. Es érzi, hogy téli tücsök lett, magányos téli tücsök. ” így kezdődik a meseregény, melyben a tücsök Csukás István: A téli tücsök meséi a szigeten töltött szép nyár emlékeit idézi fel. A zsálya- szagú hátizsák zsebében ke­rült be a szobába, itt tölti nagy unalomban a telet Ki­ugrik a hátizsák zsebéből, felszökken az írógép billentyűi­re, és le-leüt egy-egy betűt. Va­lamennyi leütött betű egy-egy szép nyári emléket idéz. Vélet­lenül éppen ezt a mondatot ko­pogja le: „A szigetre vágyom. ” Csukás István meseregénye Cakó Ferenc illusztrációival je­lenik meg. Csukás István: A té­li tücsök meséi, Korona Kiadó Kft., 2001., 92. oldal. Filmajánló Egyszer volt az életi. -Testünk világa Albert BariUé több mint harminc szép és szórakoztató, de elsősor ban ismeretterjesztő rajzfilm szer­zője. Nagy népszerűségnek ör­vend az „Ékszer volt az ember” és az Jegyszer volt az élet” című sorozata Ez utóbbi egy különle ges világba kalauzol eL Részeiből bepillantást nyerhettek a sejtek működésébe, ami az élet kezdete és forrása Felfedezheti­tek a vérkeringést, megvizsgál­hatjátok, hogyan árasztják el az emberi szervezetet a vírusok, és hogyan védi meg magát Sok ér­dekes dolgot tudhattok meg a különböző szervek működéséről, betegségeiről is. A sorozat foglal­kozik a hormonháztartással, az örökléstannal, az aggyal, és mindezt a molekulák és sejtek színijén meséli el minden korosz­tály számára érthetően és szórakoztatóan. Sok izgalmas kérdésre kapsz választ, többek között ar­ra, hogy miért vagy éhes, miért leszel beteg és ho­gyan gyógyulsz meg, mi­ért kell oltást kapnod, mikor pihen a szíved Fedezz jel te is egy olyan világot, amelynek min­den nap a része vagy, is­merd meg az emberi test valamennyi apró titkát' Epizódok: A sejtbolygó, A szüle­tés, A test őrei, A csontvelő, A vér. Egyszer volt az élet 1. - Testünk világa, francia ismeretterjesztő rajzfilm, 1986. Rendező: Albert Barillé J Érdemes egy kicsit megdol­goztatnod az agytekervényei- det, hiszen könyvet nyer­hetsz a Tolnai Népújság fejtö­rőjével. Ehhez csak meg kell keres­ned a választ az alábbi kér­désünkre, majd beküldeni a Tolnai Népújság címére. 1. HOL TALÁLT LORD BAKER SASS FLÓRÁRA? CÍM: Tolnai Népújság Szer­kesztősége, 7100 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. A BORÍTÉKRA ÍRJÁTOK RÁ: Fejtörő. BEKÜLDÉSI HATÁRIDŐ: október 2. i l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents