Tolnai Népújság, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság 2009-09-27 / 38. szám

2009. SZEPTEMBER 27., VASÁRNAP 13 MŰVÉSZBEJÁRÓ Elment a vagány nagy mackó halál Bujtor István a legszélesebb palettán játszott, kedvet teremtett maga körül Bujtor István 67 éves ko­rában, pénteken hunyt el. Pályatársai személyiségét és életművét is méltatják. Fábos Erika Az volt Bujtor István sikerének a titka, hogy életművében a roman­tikus hős figurája, a drámai vonu­lat és az igazi tömegsikereket je­lentő vígjátékok egyaránt meg­voltak, filmjei a nyolcvanas évek álmai voltak - így fogalmaz róla Réz András esztéta. „Ő volt a va­gány nagy mackó, időtlen figura, aki jött a krimiben és a kosztü­mös fűmben, bohózatban, drámá­ban egyaránt, és jól tette a dolgát, jelenléte természetes volt” - mondja Réz András. Bujtor Ist­ván az 1960-as évek közepétől fo­lyamatosan jelen volt a magyar filmekben, szerepelt Szabó István és Jancsó Miklós munkáiban is. Réz András kitért arra, hogy A pogány madonnát és az azt köve­tő Ötvös Csöpi-filmeket azért is szerettük, mert a Búd Spencer- párhuzamokon túl a dialógusok­ba beköltözött az utca nyelve, a vagány duma. Kern András és Bujtor István éppen az Ötvös Csöpi-filmekben lettek elválaszthataüanok a vász­non. Kern András azt nyilatkoz­ta: ők egy páros voltak, és ezen semmi nem változtat, még Bujtor István halála sem. Azt mondta róla: „Mindent játéknak tekin­tett, nagyon szerette a dolgok já­tékos oldalát, a színjátszást és a rendezést is ilyennek tartotta. So­sem szerette a nagyon »lila« mű­vészi dolgokat. Azt hiszem, ő is egyetértene, és én is így vagyok ezzel. Azt a keskeny mezsgyét keressük, ami rendkívül szóra­koztató, de nem ócska.” Kern András úgy emlékezett, 40 évvel ezelőtti megismerkedésükkor még nem sejtette, hogy ilyen mély barátság lesz majd az övék. „Rengeteg barátság mélynek in­dul, de aztán egyszer csak vége van valamilyen összeveszés, eltá­volodás miatt. Aztán van olyan, ami csak haverságnak indul, de barátsággá nemesül, és nem romlik meg soha. Azt hiszem, a miénk az ilyen barátság volt." Gálvölgyi Jánost megrendítet­te a hír, amelyet még mindig nem akar elhinni: „Most, hogy meg­halt, ugyanazt érzem, mint Már­kus Laci halálakor, hogy ez nem lehet igaz, hiszen ő is azok közé tartozott, akik nem halhatnak Rendezés közben Veszprémben. „Mindent játéknak tekintett, nagyon szerette a dolgok játékos oldalát, a színjátszást és a rendezést is ilyennek tartotta.” „Három olyan haláleset volt, ami annyira megrázott, hogy más ember lett belőlem. Az első Kozma Pici, a kétszeres nehézsúlyú olimpiai bajnok. A másik apám volt, a harmadik meg Zoli. Igazá­ból akkor döbbentem rá, hogy valójában mi is történt, amikor a koporsót kellett választanom; hogy milyen méretben, milyen anyag­ból, mi legyen ráírva. Addig számomra egy kicsit játék volt az élet, a pálya, azóta viszont minduntalan érzem, hogy ha méltó nem is tudok lenni, de legalább méltatlan ne legyek hozzá. Talán akkor váltam mindenféle értelemben felnőtté. ” (Bujtor István) Névjegy 1942 május 5-ÉN született Bu­dapesten. EREDETI NEVÉN Frenreisz Ist­ván, ezt színészi pályája elején változtatta meg. testvére Frenreisz Károly zenész, féltestvére Latinovits Zoltán színész. Édesanyja, Gundel Károly leánya, Gundel Katinka 2009-ben ünnepelte 100. születés­napját. 1965-ben a Közgazdaságtudo­mányi Egyetemen szerezte dip­lomáját. 1966-1978 között Győrben, Pé­csett, Budapesten játszott. 1978-ban került a Mafilmhez. 1989-1999: a székesfehérvári Vörösmarty Színház tagja. 1993-tól a Mahir Film Kft. ve­zetője. 2008. január í jétól a veszpré­mi Petőfi Színház igazgatója. hobbija a vitorlázás volt, hat­szoros magyar bajnok. Szabó Évával még egyetemistaként meg, mert semmi közük a halál­hoz. Bevallom őszintén, nem na­gyon tudok mit kezdeni a hírrel, egyszerűen nem tudom felfogni.” Korcsmáros György rendező évekig dolgozott vele Győrben. Azt mondta: „Hatalmas veszte­ség Bujtor István halála. Nagyon jó barátok voltunk, mindig jó hangulatot teremtett maga kö­rül. Nagyon szeretett Győrben dolgozni, és a társulat is szeret­te őt: rendezőként a színészekre koncentrált, számára az volt a fontos, hogy ők érezzék jól ma­gukat a deszkákon.” Bereményi Géza állította szín­padra a veszprémi színházban az idei évad első bemutatóját, pénte­ken este. Bereményi azt mondta róla: „kitűnő ember, kitűnő szí­nész, kitűnő rendező és igazgató volt. Az ő érdeme, hogy a Veszp­rémi Petőfi Színházat újra megtöl­ti a közönség. Nagy kár, hogy csak másfél évig lehetett igazgató.” Kálomista Gábor producer azt mondta, példaképének tartotta Bujtor Istvánt. „Sajnálom, hogy nem dolgoztunk együtt eleget. Egy igazi polihisztor volt: ját­szott, rendezett, és a produceri munkákból is kivette a részét. Ő rakta le a hazai közönségfilm alapjait, a műfaj úttörője volt.” Indul az évad a megújult Jászai Mari Színházban krétakör Bármilyen előadást képes fogadni a rekonstrukción átesett épület Brecht egyetlen happy enddel végződő darabjával, a Kaukázu­si krétakör című előadással vet­ték végleg birtokukba a színé­szek a megújult Jászai Mari Színházat péntek este. Harsányi Súlyom László, a teátrum igaz­gatója lapunknak elmondta: „Ma alig akad olyan előadás, amelyet a színház ne tudna fo­gadni.” Az igazgató kiemelte, hogy átalakítható lett a nézőtér, sőt, azt akár egy szintbe is lehet hozni a színpaddal. „így egyet­len osztatlan játszóteret ka­punk” - tette hozzá Harsányi, aki az újítások között megemlí­tette a zsinórpadlást, az új stú­t háttérben a négymilliárd forintból megújult épület, elöl a munkatársak diószínpadot, a süllyeszthető ze­nekari árkot, valamint a hatal­mas tánc-és próbatermet. „Ezzel könnyebb dolguk lesz a tánco­soknak, hiszen nem kell min­dent újra próbálni a színpadon, a próbateremben is van elég hely.” Persze akadnak problé­mák is, például hiába épült meg már 1917-ben forgószínpaddal az épület, most csak egy kívülről rászerelhető szerkezet segítsé­gével lehet megmozdítani a szín­padot. „Sajnos a fény- és a hang- technika sem a XXI. századot idézi” - teszi hozzá az igazgató. A direktor nem tett le arról a tervéről, hogy ráveszi a város­atyákat: adjanak pénzt egy ki­sebb, 8-10 fős társulat fenntartá­sára. „Szükség van állandó ta­gokra a műhelymunkához.” Az évad bemutatóiból a Kau­kázusi krétakörön kívül Lionel Barf Olivér! című musicaljét emelte ki, amely a szélesebb kö­zönséghez szól majd. Bemutat­ják továbbá Moliere A nevetés iskolája - Amphitryon című mű­vét, valamint 2010 tavaszán Zsákbamacska címmel egy vá­lasztási bohózatot. A gyerekek­nek Varró Dániel Túl a Maszat- hegyen című mesejátékával és a Süsü, a sárkánnyal kedveskedik a teátrum. ■ Szöuli elismerés Nemes Gyulának A FUJI FILM DÍJÁT NYERTE el Nemes Gyula Letűnt világ című művével az EXiS film- fesztiválon Szöulban. A kí­sérleti filmek nemzetközi seregszemléjét szeptember 10-16. között rendezték meg; a versenyprogramban 12 országból 30 munka szállt ringbe. A Kopaszi-gát- ról forgatott filmet hamaro­san Oroszországban, Portu­gáliában és Kolumbiában mutatják be. Minden csúcsot megdönt a Beatles a Beatles digitálisan felújí­tott albumai 2009. szeptem­ber 9-i megjelenésük óta több rekordot is megdöntöt­ték. Az észak-amerikai, ja­pán és brit piacokon a fel­újított kiadásból a megjele­nést követő első öt napon több mint 2,25 millió pél­dányt adtak el. A Beatles al­bumainak felújításán külön mérnökcsoport dolgozott az Abbey Road stúdióban, négy teljes éven keresztül. Nyolc új „halhatatlan" lábnyomát avatták Pécsi Ildikó mondott köszönetét felavatták a halhatatlanok társulata nyolc új tagjának fémbe öntött lábnyomát a fővárosi Nagymező utcá­ban; a színművészek közül Bánsági Ildikó, Pécsi Ildikó, Eperjes Károly és Koncz Gábor, Mészöly Katalin és Tréfás György operaénekes, valamint Pártay Lilla és Lő­csei Jenő táncművész visel­heti tavasz óta az „örökös tag” címet. Pert nyertek a Sigray-örökösök A magyar nemzeti Múze­umnak vissza kell adnia 14 darab nagyméretű, XVIII-XIX. századból szár­mazó családi festményt a Sigray-örökösöknek - dön­tött kedden első fokon a bí­róság. A múzeumhoz úgy került a 15 családi fest­mény, hogy Gróf Sigray An­tal vagyonának egy részét a magyar múzeumi szervek­nél helyezte el megőrzésre. Nagykorú Igtta Budapesti Őszi Fesztivál sokszínű programok vár­ják a közönséget október 9. és 18. között a Budapesti Őszi Fesztiválon (BŐF), amelyet immár 18. alka­lommal rendeznek meg. A fesztiválra, amely az idén kisebb összegből, csupán 111 millió forintból gazdál­kodhat, a jegyek egyhar- mada elfogyott. j 1

Next

/
Thumbnails
Contents