Tolnai Népújság, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság 2009-09-27 / 38. szám
2009. SZEPTEMBER 27., VASÁRNAP SZTORI 5 Karcsi bácsi, a cserszegi nagyapja szőlőnemesítés Bakonyi Károlyt nyolcvannyolc évesen sem hagyja nyugodni a szőlő A cserszegi fűszeres atyja megalkotta az első magyar mazsolaszőlőt, és a francia szőlészetnek is odavágna Bakonyi Károly, a cserszegi fűszeres atyja a legidősebb és legismertebb hazai szőlőnemesítő. Nyolcvannyolc éves korában is az igazi nagy kihívások éltetik: most éppen a francia borászat két rendíthetetlen büszkeségével, a cabernet sauvi- gnonon és a merlot-n kísérletezik. Fábos Erika „Csopakon, egy vincellérházban születtem, mit kell csodálkozni rajta, hogy így alakult az életem - kérdezi Bakonyi Károly, a legidősebb és legismertebb hazai szőlőnemesítő. - Az édesapánk a püspöki szőlőbirtok vincellére volt, heten voltunk gyerekek, négyen fiúk, mindannyian szőlészek lettünk. Volt olyan idő, amikor a négy Bakonyi fiú négyfelé, Villányban, Sopronban, Tokajban és a Balatonnál szőlészkedett, csak hogy fel ne boruljon az ország. Azt mondják, én vagyok a legismertebb, de József bátyám Tokajban volt főkertész, nagyon értett a szőlőhöz, Kossuth-díjat is kapott. Szóval, nálunk ez családi hagyomány. Génjeinkben van a szőlészet meg a természet szere- tete. Ez a titok nyitja. Megtanulni sok mindent meg lehet, de ezt tanulni képtelenség. Ehhez valami olyan türelem és elhivatottság kell, ami legfeljebb csak öröklődhet. Ez egy időfaló mesterség." Valóban az. Bakonyi Károly a cserszegi fűszeresért például több mint 20 évet dolgozott. Eny- nyi idő telt el, amíg az ötletből államilag elismert új fajta lett. És akkor még az sem volt biztos, hogy sikeres lesz. Aztán kis szerencsével kiderült. Az 1982-es engedélyezés után ugyanis az J 1985-86-os tél nagyon hideg volt. 1 Az Alfóldön mínusz 20-25 fokot mértek. Több fajta is annyira megfagyott, hogy ki kellett vágni. A cserszegi azonban túlélte a rekordhideget is. „Azért mondom mindig, hogy kell ehhez a munkához a türelem, de szerencse nélkül az is kevés. Ha abban az évben nincs akkora hideg, nem indul el olyan gyorsan ez a fajta, és ki tudja, megtalálta volna-e a helyét. Sokan nem is gondolják, hogy a szőNévjegy BAKONYI KÁROLY 1921-ben született Csopakon. 1949-ben kezdett szőlőnemesítéssel foglalkozni. 1959-ben a Kertészeti Főiskolán szerzett kertészmérnöki diplomát, 1964-ben doktorált. 1947-1982 az Agrártudományi Egyetem Kertészeti Tanszékén dolgozott Keszthelyen. Tizennégy államilag minősített szőlőfajtát állított elő. Ezek közül a legismertebb a cserszegi fűszeres. Fajták és nemesítők Mathiász János: Szőlőskertek királynője Stark Adolf: Csabagyöngye __________ Ko csis Pál: Irsay Olivér_____________ Pó czik Ferenc: Pannónia kincse _ Teleki Zslgmond, Teleki Sándor: a leghíresebb alanyfajták____________ Csizmazia József és Bereznai László: Zalagyöngye______________________ Ba konyi Károly: cserszegi fűszeres Gondoljon bele: cserszegiből több ültetvény van ma Magyarországon, mint chardonnay- ból. Több mint háromezer hektáron terem az a szőlő, amelyet létrehoztam. Hát mi kell még? Semmi. De azért csinálom tovább. A nemesítés története A KERESZTEZÉSES SZŐIŐ- nemesítés 1828-ban indult Franciaországban, és a 19. század végén rohamosan elterjedt. Magyarországon is megnőtt a kereslet, így a nemesítő munka hazánkban is megkezdődött. Az Európába behurcolt filo- xéra leküzdése érdekében beindult alanynemesítés például világviszonylatban is jelentős eredményeket hozott. Az akkor kikísérletezett alanyfajták ma is a leghíresebbek a világon, ezt használják a legtöbbet. A világ legkorábban termő csemegeszőlője is magyar, a Csabagyöngye, amelyet egy békéscsabai vaskereskedő, Stark Adolf nemesített. lőnemesítés ilyen hosszadalmas feladat. Ha azt mondom ma egy fiatalembernek, hogy jól van, álljon csak neki, aztán majd 15-20 év múlva meglátjuk, jó lesz-e, hát neki sem áll. Egy ízes, korai fajtát akartam létrehozni az Irsay Olivér és a tramini keresztezéséből. Amikor nekiálltam, még nem tudtam, olyan lesz-e. Egy új fajta esetében három év kell, mire eljutunk odáig, hogy el lehet ültetni, aztán újabb öt év, amíg termőre fordul. De egy év terméséből még semmit nem tudunk, tehát megint kell 3-5 év, mire elkezdődhetnek az állami kísérletek az engedélyek megszerzéséhez. Én a hatvanas évek végén kezdtem a munkát, és a nyolcvanas évek elején kaptuk meg az engedélyeket a cserszegihez.” Attól kezdve viszont felgyorsultak az események. 1998-ban 7500 mintából már az Év borának választották Angliában Kamocsay Ákos borász cserszegi fűszeresét. Ez pedig világhírűvé tette a fajtát, annak ellenére is, hogy többen le akarták beszélni, hogy Bakonyi Károly szülőhelyéről, Cserszegtomajról és ízvilágáról nevezze el a szőlőt. Azt mondták neki: ezzel a külföldön kimondhatatlanul nehéz névvel sosem lesz sikeres. Azóta már terem belőle Kanadában, Kaliforniában, és Európában is sok országban termeszük. Bakonyi Károly azóta sem tétlenkedik. Azt mondja, a mag nélküli fajtáké a jövő, úgyhogy ki is nemesítette az első, hazánkban is megtermő mazsolaszőlőt, a Sába királynőjét, amelyből szép nagy szemű, mézédes mazsola készül. Most pedig újabb nagy dobáson dolgozik. A nagy francia borszőlők, a cabernet sauvi- gnon, a merlot és egy korai érésű szlovák kékszőlő keresztezésével a franciákénál tíz nappal korábban beérő, de ugyanolyan ízvilágú fajtát szeretne létrehozni. Ez megint csak világszenzáció lehetne. Az új fajtákkal egyelőre folynak.a kísérletek, Bakonyi Károly pedig szeretné megérni, hogy bor készüljön belőlük. Igaz, így sem elégedetlen. „Az nagy szó, ha egy szőlőnemesítő megéri, hogy megtalálja a helyét a fajtája. Kocsis Pali bácsi nem érhette meg az Irsay Olivér sikerét. Én a cserszegiét igen. Nekem annyi szeretetet hozott ez a szőlő, hogy örökké hálásnak kell lennem a sorsomnak. Gondoljon bele: cserszegiből több ültetvény van ma Magyarországon, mint chardonnay-ból. Több mint háromezer hektáron terem az a szőlő, amelyet létrehoztam. Hát mi kell még? Semmi. Nem is azért csinálom tovább. De a szőlő nem hagyja nyugodni az embert. Amíg mozogni tudok, megyek a tőkék közé, és dolgozom.” Czeizel Endrét megdöbbentette a parlament döntése ptk.-módosítás Erkölcsileg is vitatható, egészségügyi szempontból pedig vitathatatlanul ártalmas az új rendelkezés Az új polgári törvénykönyv (Ptk.) passzusai szerint már nem ülos a másodfokú rokonok közötti házasság. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy férfi feleségül veheti például az öccse lányát, vagy egy nő hozzámehet az unokabátyjához, unokaöccséhez. Ha Sólyom László elfogadja, amit az országgyűlés a héten megszavazott, ez jövő májustól hatályba is lép. A módosítást azzal indokolta a kormány, hogy aránytalanul súlyos jogkövetkezmény lenne az ilyen házasság érvénytelennek nyilvánítása. A korábbi, 1959-ben elfogadott Ptk. szerint ez még tilos volt, éppen azért, mert genetikai gondokat okozhat, hiszen ezzel jelentősen növekszik annak a valószínűsége, hogy a lappangó káros tulajdonságok felszínre törnek. A döntés megdöbbentette Czeizel Endre orvos-genetikust, aki biztos benne, hogy az új törvény készítésekor nem kérdeztek meg genetikust. „Minden embernek 46 kromoszómája és 25 ezer génpárja van - magyarázta Czeizel Endre orvos-genetikus. - Átlagosan minden ember öt olyan hibás gént hordoz magában, amelyik valamilyen súlyos betegségért felelős. Ezt azonban nem örökíti tovább, hacsaknem egy olyan embertől fogan gyermeke, aki éppen ugyanazt a génhibát hordozza. Ennek nagy a valószínűsége, ha A genetikust nem kérdezték meg Rokonsági fokok, genetikai azonosság 1. FOK: szülők, apa, anya, házastárs, gyermekek, féltestvérek. Kockázat: 50 százalék (vérfertőzés, büntetendő) 2. FOK: nagyszülők, nagyapa, nagyanya, unoka, nagybácsi, unokaöccs, unokahúg. Kockázat: 25 százalék (az új Ptk. szerint szabad) 3. fok: dédszülők, dédapa, dédanya, dédunokák, unoka- testvérek. Kockázat: 12,5 százalék (1896 óta törvényes) a két ember között rokoni kapcsolat van. Ha például egy férfi elveszi a testvérének a lányát, kettejük között 25 százalékos génrokonság van, ami azt jelenti, hogy 25 százalék az elméleti kockázata, hogy a gyermekük valamilyen genetikus betegséggel születik. Minél közelebbi a rokonság, ez az esély annál nagyobb. Elsőfokú rokonság esetében 50 százalékos. A harmadfokú, tehát az unoka- testvérek közötti házasság 1896 óta törvényes Magyarországon. Ott az elméleti esély 12,5 százalék, mivel pedig ilyen esetekről van gyakorlati tapasztalatunk, azt is tudjuk, hogy ez a valóságban 3-4 százalékban fordul elő. Ha tehát arányosítunk, akkor azt mondhatjuk, hogy másodfok esetén 7-9 százalék annak az esélye, hogy egy gyerek betegen születik. Ez pedig komoly kockázat.” Vérfertőzésről csak az elsőfokú rokoni kapcsolatok esetében beszélhetünk, ezt a törvény is bünteti. Vagyis továbbra is tilos házasodni testvérrel, szülővel és a féltestvérrel, a közöttük létesített szexuális kapcsolat vérfertőzésnek számít. A féltestvér Czeizel Endre szerint azért érdekes, mert genetikai szempontból a féltestvérek között éppen olyan azonosság van, mint a másodfokú rokonság esetén, amit pedig jelen állás szerint a májustól hatályos új Ptk. engedélyez majd. ■ Fábos Erika
