Tolnai Népújság, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)
2009-09-26 / 226. szám
2009. SZEPTEMBER 26., SZOMBAT-TOLNAI NÉPÚJSÁG ALMANACH 2009 - GERJEN 3 Nem találnak állást a faluban, ezért elmennek a fiatalok Túlélés, értékmentés a cél kilátások Nehéz idők járnak, kevés a pénz, a munkalehetőség Folyamatosan csökken a településen lakók száma. Évente 20-25 fővel vannak kevesebben, aminek nemcsak a természetes fogyás az oka, tehát nemcsak az, hogy kevesebb gyermek születik évente, mint ahányan meghalnak. Rontja a statisztikát az is, hogy a fiatalok tanulmányaik befejeztével nem maradnak, hanem elköltöznek. Ennek hátterében az áll, hogy Gerjenben nem találnak munkát maguknak. A lakosság korösszetétele 0-18 ÉVES: 255 60 ÉV FELETT: 19-60 ÉVES: 282 780 A szüreti napon kapja meg a falu a megyezászlót Lassan húsz éve, hogy újrateremtették a hatvanas évek óta feledésbe merült szüreti nap hagyományát. Magó Zsuzsanna és a tanári kar szervezték újjá. Azóta minden évben megtartják a helybeli fiatalokkal karöltve, egy fiatal pár a bírót-bírónét, a jegy- zőpárt és a kisbírót pedig az általános iskola végzősei alakítják. 2001 óta ez egyben falunap is, a millenniumi zászló átadásával, címeravatással, díszpolgár-köszöntéssel is egybekötötték már. Az idei szüreti napon kerül sor a millenniumi megyezászló átadására. A program felvonulással kezdődik, este a bál előtt a németkéri német és a kalocsai cigány hagyományőrző tánccsoport szórakoztatja a nagyérdeműt. Hídfőtől hídfőig címmel kiállítás is nyílik a sportcsarnokban. Ismert és kedvelt program a Gerjeni Lovasnapok, amelynek már tekintélyes múltja van. Első ízben rendezték viszont idén a Duna Rock Találkozót, de azt tervezik, hogy ebből is hagyományt teremtenek. Az idei tanévben szerencsére sok az elsős kisgyerek. Két kritikus év lesz az iskola számára, mert két osztályban nagyon alacsony a létszám ja a falu első embere. Az éves költségvetés valamivel több mint kétszázmillió, a hiány negyven. - Volt ez hatvan is - mondta Máté Dénes. Annak köszönhetően sikerült letornázni, hogy el tudtak adni néhány szolgálati lakást. A polgármester hozzátette, szerencse, hogy elődeinek sok fejlesztést sikerült megvalósítani. Ilyenekre most nincs lehetőség, idén csupán a művelődési ház felújítására kerítettek sort. Önerő nincs, a pályázatok pedig többnyire nem célszerű, feleslegesen pazarló beruházásokra ösztönzik a településeket, amelyeknek még az önrész, esetenként az áfa előteremtése is nehézséget okoz. Az asztalán heverő kiírás szerint például kerékpártárolóhoz adnak támogatást, ami nekik éppen jól jönne. A minimálisan kérhető összeg hárommillió, de öltözőt és zuhanyzót is kötelező építeni. Úgy tűnik, van pénz beruházásokra, csak nem ésszerű a felosztás - vélekedett Máté Dénes. Szerinte az önkormányzatoknak kellene adni normatíva- ként,s helyben tudnák, mire költsék. Addig is marad a meghúzott nadrágszíj Gerjenben is. A Duna-parti település gondjait megsokszorozta a gazdasági válság. AIAKO Kft. nemrég felépített üzemét a jövő zálogaként tartották számon. Ám a termelés a recesszió miatt nem indult be. így elmarad az adóbevétel, és marad a rendkívül ■ Helyben tud* nák, mire költsék a pénzt. Végsőkig ragaszkodnak az értékeikhez Manapság Gerjen számára a túlélés, az eddig megszerzett értékek megbecsülése, megtartása a legfontosabb. A pályázati lehetőségekkel élnének, ha azok vállal- hatóak volnának. Vida Tünde idén - hosszú idő óta először - több gyerek jár az általános iskolába, mint tavaly, ami annak köszönhető, hogy vannak bejáróik. Az, hogy a szülők, diákok Gerjent választják, a pedagógusok munká- elismerése - szolé Máté Dénes. A ragaszkodnak az iskolához, amelynek fenntartásában eddig is a Paksi Atomerőmű ZrL és a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft támogatása segítette őket A polgármester az értékek megőrzését és a nehéz időszak túlélését tűzte célul. Ennek leg ékesebb példája az iskola, de ebbe a sorba tartozik a komp is, amelynek működtetését csak pályázati segítséggel tudják fenntartani Az utcán sétálva, a faluközpontban járva, de legfőképpen a hivatal épületébe lépve nehéz elhinni, hogy Gerjen komoly anyagi gondokkal küszködik. Pedig a tágas, modern épület falai között ezeket vázolMáté Dénes polgármester magas munkanélküliségi ráta. A mezőgazdaság legalább ekkora gonddal küzd. A településen két, tejtermeléssel foglalkozó vállalkozó is van, ők most nehéz napokat élnek - mondta a faluvezető. A munkanélküliek aránya a megyében a legmagasabb, 13 százalék. Hogy mi a megoldás? Talán az idő. Ha sikerül kihúzni a válság végéig, bíznak benne, jobb idők jönnek Gerjenre. A legnagyobb gond, hogy addig tudják- e tartani az iskolát. El kell gondolkodni azon, hogy esetleg a hetedik-nyolcadik osztályt megszüntessék, s a gyerekek Faddra járjanak. Ezt azonban nem szeretnék, annak ellenére sem, hogy tudják, ott is jó helyen lennének, s nagyon jól működik az iskolatársulás. Két kritikus év jön, mert két osztályban van nagyon alacsony létszám, utána már biztosabb lábakon állna az intézmény. A falu egyébként nyugodt, csendes, biztonságos település. Élvezi és elszenvedi zsáktelepülés mivoltának minden előnyét és hátrányát. Barátságos, vendégszerető emberek lakják. Ez tetten érhető a polgár- mesteri hivatalban is, hiszen látogatóközpontot alakítottak ki, hogy ott mutassák be, milyen az élet egy csendes Duna- parti községben, az atomerőmű szomszédságában. A gyeplabda nagyhatalma lett az iskola csapata Újjáalakult a polgárőrség védelem Kicsi, de elhivatott csapat vigyázza a falut Három éve keresték meg a gerjeni iskola pedagógusát, Magó Zsuzsát a Gyeplabda Szövetségtől, hogy kapcsolódjon be tanítványaival a gyeplabdasportba. Diáksport berkekben Magó Zsuzsa neve jól ismert, számára viszont ez a sportág teljesen ismeretien volt. Bevallja, hogy még ma sem tud gyeplabdázni, jobbára csak az elmélettel van tisztában. Ez nem gátolta abban, hogy sikerélményhez segítse a gyerekeket A tanárnő azt vallja, az ő küldetése, hogy minél több sportágat megismertessen velük. A gyeplabda előnye, hogy akár három taggal is lehet csapatot alkotni, s a diákolimpiára nevezni. Ez fontos, hiszen egy olyan kisiskola, mint a gerjeni, nem tud tizenegy fős csapatot kiállítani. Tehát jó volt a választás, az első diákolimpiát a fiúcsapat megnyerte. A következő évben második, majd a harmadikban egy újabb első helyezés követte a sikert A lányoknak is sikerült dobogóra állni két ízben is. Ahogyan a tanárnő visszaemlékezik az első diákolimpiára, nagy boldogság volt, „csodájukra jártak”. Hozzátette, nagyon hálás azoknak, akik segítik őket, hiszen ezeknek a falusi, hátrányos helyzetű gyerekeknek rendkívül sok élményt, tapasztalatot adnak. Néhány évnyi szünet után Szalai lózsef vezetésével új erőre kapott a polgárőrség. Szalai lózsef körzeti megbízott volt Bölcskén, ebben a minőségében kapta meg az Év rendőre kitüntetést is. Nyugdíjba ment, hazaköltözött szülőfalujába, ahol szinte azonnal „megtalálta a feladat”. Egy éve, amikor a polgárőr egyesület élére került, semmi pénzük nem volt. Előbb a tagtoborzás, majd a szükséges anyagi háttér megteremtése várt az új vezetőre. Tizennégyen vannak, köztük a többség korábban is volt már polgárőr. Szalai lózsef szerint nem az a fontos, hogy népes, hanem az, hogy ütőképes legyen a csapat. Nem tudnak, és nem is akarnak naponta járőrözni, munkájuk során a meglepetés erejét is szeretnék kihasználni, így különféle időpontokban jelennek meg vadonatúj egyenruhájukban szolgálati kerékpárjukon. Mert hogy egy év alatt ezt is, azt is sikerült beszerezni. Pályáztak az országos és megyei polgárőr szövetséghez, hálásak a kapott támogatásért. Az önkormányzattal, rendőrséggel, faddi polgárőrséggel és a horgászegyesülettel kiváló a kapcsolatuk, a gerjeniek is örömmel fogadták az egyesület újjáalakulásának hírét. ■ Az első diákolimpiát megnyerték. ■ Nem akarnak naponta járőrözni. Szalai József Hulladékgazdálkodásra, új kútra is várnak pénzt három jelentős, környezet- védelmi projektben érdekelt Gerjen. Kettőben társulásban, egyben önállóan nyújtott be pályázatot az önkormányzat. Abban bíznak, hogy sikerül uniós támogatással modernizálni a tolnai szennyvíztelepet, megoldani Paks és környéke hulladék- gazdálkodását, ezért fogtak össze több érintett településsel. A harmadik program az egészséges ivóvízellátást szolgálja, új kutat szeretnének fúratni és annak vizét a településre vezetni. Közmunkások tisztítják az árkokat, parkokat hasznos, eredményes a településen a közmunkaprogram. Olyan munkát is el tudnak végezni, amire egyébként nem lenne lehetőség. A közmunkások a közterületeken és intézményekben dolgoznak, a vízelvezető árkok, szikkasztók rendbetételében összesen huszonkét férfinak jutott feladat két brigádban. A hölgyek a zöldfelület gondozásán, konyhán, óvodában, iskolában dolgoznak. Friderika nagyon szeret a gerjeni iskolába járni kapuvonalat, csigavonalat rajzolunk, meg azt, hogy hogyan hullámzik a víz - meséli lózsa Friderika. Az első osztályos kislány családotthonban él Faddon, onnan jár a gerjeni iskolába autóbusszal testvérével együtt. Friderika nagyon szeret röplabdázni, meg táncolni és énekelni. Az iskolában jól érzi magát, ha befejezi, fodrász szeretne lenni, esetleg énekes. Józsa Friderika ANYAKÖNYV Tavaly és tavalyelőtt tíz-tíz kisgyermek született, idén pedig hét Van ugyan öt kismama, de ők mindannyian 2010-re várják kicsinyüket A település legifjabb lakói, akik idén születtek: Asztalos Tamás, Csennoporov Adrienn, Asztalos Zsóka, Dudoma Márk, Mihálovics Tamara, Szűcs lános és Vörös Roland. AZ ÖSSZEÁLLÍTÁST VIDA TÜNDE KÉSZÍTETTE. AZ OLDAL A GERJENI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATÁSÁVAL JELENT MEG.
