Tolnai Népújság, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-23 / 223. szám

2009. SZEPTEMBER 23., SZERDA - TOLNAI NÉPÚJSÁG 5 ALMANACH 2009 - ÉRTÉNY Sok kisgyerek születik, ezért nő a lakosság lélekszáma Munka nélkül nincs jövő pályázatok Kis lépésekkel, de folyamatosan gyarapodik a község Sok gyerek születik a községben, ezért kis mértékben ugyan, de az utóbbi években folyamatosan nő a település lélekszáma. Ah­hoz képest, hogy az 1900-as évek elején még virágzó 1700 lakosú község volt Értény, persze csök­kent. Három éve 781, egy évvel később 786, tavaly pedig már 791 fő volt a település lélekszá­ma. Kedvező a korösszetétel is, sok más kis községgel ellentét­ben itt nem elöregedő a lakosság. A lakosság korösszetétele 60 ÉV FELETT: 0-18 ÉVES: 19-59 ÉVES: 387 Egy holland családdal jó a kapcsolat Testvérkapcsolata még nincs a településnek, de Igen jó a köz­ség együttműködése egy holland családdal, akik a faluban vettek házat maguknak. Az év egy ré­szét itt töltik. Elbűvöli őket a táj szépsége, a nyugalom és a csend, amit itt megtaláltak. Őket a helybéliek már értényieknek tartják. Sokat tettek a faluért. Már amikor odaköltöztek, leg­alább két és fél millió forintnyi értéket hoztak a településnek. Sok szép bútort, például a pol­gármesteri hivatal nagy tárgya­lóasztalát is tőlük kapta a telepü­lés. Tévét adtak az ifjúsági ház­nak, két fűkaszát is adományoz­tak a falunak. Kültéri és beltéri játékokat is hoztak az óvodának. Négyszázezer forintnyi euróval is segítették a település fejlődé­sét. A polgármester baráti láto­gatást tett már közreműködé­sükkel a hollandiai Zeistben, de a hivatalos kapcsolatok kialakí­tásának még nincsenek meg a feltételei. Máj Zoltán polgármester és dr. Pálos Miklós, a megyei közgyűlés alelnöke avatta fel az óvoda új épületrészét. Szerencsére sok a kisgyermek nyegeti veszély, 45 kisgyereket írattak be az idén. Közülük hú­szán most kezdik az óvodát. Tízmilliós pályázati támogatás­sal új csoportszobát és kiszol­gáló helyiségeket építettek. A község költségvetése valamivel több, mint 176 millió forint. Mindössze nyolcmillió forint hitelük van - vála­szolta kérdésünkre Máj Zoltán polgár- mester, hozzátéve, hogy vigyáznak ar­ra, ne szaladjon el a hiány. Pályázati pénzből tavaly és az idén vizesblokkot alakítot­tak ki a művelődési házban. Bő­vült az Ifjúsági Ház berendezé­se. Parkosították az udvarát és környékét. Bútort vásároltak az óvodába, javultak a körjegyző­ség tárgyi eszközei. Az Integ­rált Közösségi és Szolgáltató Tér kialakítása című pályázat keretén belül a régi csomago­lóépületben közösségi házat szeretnének kialakítani. Ha nyernek, átkerül oda a könyv­tár, a Cigány Kisebbségi Önkor­mányzat és a falugazdász iro­dája. Közösségi nagyterem is lesz. Pályáztak játszótérre, az öregek napközijébe új eszközök beszer­zésére, valamint sportpálya építésé­re, vis maior pályá­zat keretében pedig az esőzés okozta károk enyhítésére. Önerőből alakítják ki a régi is­kolaépületben a védőnői és a gyermekjóléti szolgálat helyisé­gét, utóbbi jelenleg az öregek napközijének az épületében van. Munka nélkül nincs jövő, ebben foglalhatók össze Máj Zoltán polgármester tapaszta­■ A falvak jövő­je a mezőgaz­daság lehet. Az Európai Unió mindenbe beleszól? Pénzhiánnyal és legfő­képpen a munkanélküli­séggel küszködik a tele­pülés. Az önálló óvodát nem fenyegeti veszély, sok gyerek születik. Pá­lyázatokból új közösségi tereket hoznak létre. Ihárosi Ibolya jellemző történetet mesélt el a polgármester. Leader pályázaton nyert volna a település munkahely-te­remtésre 30 millió forin­tot. Azt tervezték, hogy a volt tsz-sertéstelepet ismét beüzemelik. A sertéstar­tás öt családnak adott volna megélhetést. Aztán jött két „pesti ember” és kiok­tatta a helybélieket, hogy az uniós normáknak meg kell ám felelni! Igaz, ehhez 300 millió forint kellett volna. Érdekes, hogy Ausztriában lehet húst, tojást, sajtot árulni kis üzem­ből is. Itt meg elmaradt a mun­kahely-teremtés, és pusztul to­vább a volt sertéstelep. Értény, a gyögyörű fekvésű, gondozott, szép falu nem adja fel. Összefogással, pályázatok­ból lépésről lépésre gyarapo­dik. Önálló óvodájukat nem fe­Máj Zoltán polgármester latai. Nyilvánvaló, hogy nem lehet számítani arra, hogy nagy ipartelep létesüljön a fa­luban. Ebből következően a fal­vak jövője csak a mezőgazda­ság lehet. A jelen helyzetet mi sem jellemzi jobban, mint hogy ő volt az utolsó a faluban, aki tejelő tehenekkel foglalko­zott. Hogy miért hagyta abba, arról elég annyit mondani, hogy Brüsszelben is tüntetnek a tejtermelők az alacsony fel- vásárlási árak ellen. A témá­hoz tartozik, hogy a rendszer- váltás előtt nem volt porta, ahol ne lett volna legalább két marha, a sertésekről nem is szólva. A község helyzetét jól mutat­ják a számok. Tavaly óta nem lett új munkáltató, de nem is szűnt meg munkahely. Másutt azonban biztosan megszűnt, mert a munkanélküliek száma nőtt. Az idén 185-en vannak. Közülük rendelkezésre állási támogatásban részesülnek 92- en. Rendszeres szociális se­gélyt kapnak kilencen, regiszt­rált munkanélküli 32 van. Időskorúak járadékát egy, ápo­lási díjat két ember kap. Lakás- fenntartási támogatásra jogo­sult 73 család, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény­ben részesül 218 gyermek. Ezidáig két család kapott krí­zis-támogatást. Sok helyen aratott sikert a roma néptánccsoport Majd' negyven évig tanított példa A tanító néni ma is a helyi közélet motorja Három éve alakult meg a hagyo­mányőrző roma néptánccsoport Orsós László vezetésével. Ő foglal­kozik a zenei anyaggal is. A művé­szeti vezető Simon Ferencné alkal­mazza színpadra a spontán tánco­kat, amelyeknek a lépéseit a fiata­lok otthonról hozzák. Előfordul, hogy maguk az ifjak alakítják ki a ko­reográfiát. Jelenleg ti­zennégyen vannak a csoportban, hat lány és nyolc fiú. A legfiatalabb kilenc a legidősebb tizenküenc éves. A próbákat a mű­velődési házban tartják, alkalom­szerűen. Tavasztól őszig azonban általában hetente, mert sok fellé­pésük van a környező települése­ken. Már jelentős sikereket arat­tak, s nem is csak a megyében. Felléptek Somogybán, Baranyá­ban, Bács-Kiskun megyében. Részt vettek például Csillebércen egy gyermeknapi gálán, sikerrel szerepeltek több roma és nem ro­ma Ki mit tud?-on. Kaposfőn pél­dául második helyezést értek el. Legutóbb Ba­ján léptek fel szintén nagy sikerrel. Támogat­ja az együttest Szalai László vállalkozó, a polgármester személyesen, saját pénzéből, va­lamint a képviselő-testület is. Hoz­zájárul az utazásokhoz a helyi ci­gánykisebbségi önkormányzat A magán és a közösségi támogatá­sokból tudták megvenni a hagyo­mányőrző táncegyüttes ruháit Simon Ferencné pár hónap hí­ján negyven évet tanított. Pályá­ját helyben kezdte, mégpedig rendhagyó módon már a főisko­la harmadik évének elejétől. Csak vizsgázni járt vissza a ka­posvári képzőbe. A faluban is maradt, férjhez ment, s azóta is ott él. Tizenkét évet tanított Ér- tényben, míg Nagykónyiba kör- zetesítették az általános iskolát, s onnan ment nyugdíjba. Tamásiban született, s már harmadikos általános iskolás ko­rától tanító néni szereti volna lenni. Nem is csalódott a hivatá­sában. Büszke arra, hogy jó ké­pességű tanítványai közül sokan diplomás emberek lettek. Ma is a helyi közélet motorja. Kérdé­sünkre válaszolva elmondta, hogy a negyven év alatt annyit változtak a gyerekek, mint amennyit a társadalom maga. Más a gyerekek neveltségi szint­je, morálja. Úgy látja, ellaposo­dott a szülők és a gyermekek kapcsolata. A szülők egy része nem becsüli a pedagógusok munkáját, s ennek megfelelően a gyerekek is másként viszo­nyulnak az óvónőkhöz, tanítók­hoz, tanárokhoz. Ma sokkal ne­hezebb tanítani - vélekedik. Két gyermeke van, a fia üzlet­ember, a lánya a rendőrségnél dolgozik. Egyik unokája Pécsre jár a Leöwey-re, a másik pedig a tamási gimnáziumba. A legki­sebb még csak négyéves. Simon Ferencné | Legutóbb Baján léptek fel, sikerrel Tizenkilencen fejezték be az általános iskolát tizenkilenc felnőtt fejezte be a kezdő húszból tavaly a nyolc általános iskolát a köz­ségben. Míg tanultak, mini­málbért kaptak. Volt, akinek az ötödik-hatodikból is külön­bözeti vizsgát kellett tennie. Akadt közöttük 20 év alatti és 30 év feletti. Még mindig van­nak úgy tíz-tizenketten, akik­nek nincs meg az általános iskolai végzettségük, sőt anal­fabéta is akad. Tizenöten dolgoznak a község közterületein négy És fél hónapig tizenöt rendelkezésre állási támoga­tásban részesülőt alkalmaz­nak a község közterületein. Ezt követően újabb munka- nélkülieket foglalkoztatnak a település szépítésén. Szakközépiskolába jár, programozónak készül orsós István a tamási Vályi Péter Szakképző Iskola szak­középiskolai osztályába jár. Az első három évben főként a szakmát tanulják és a negye­dik év végén érettségi vizsgát is tesznek. Informatikát tanul, s programozó szeretne lenni. Tanulmányi átlaga négyes. Még óvodás korában kapta az első számítógépet, mostaná­ban már készít önálló progra­mokat. Hárman vannak test­vérek, édesapja rokkantnyug­díjas, édesanyja gyed-en van. Orsós István ANYAKÖNYV Tavaly 14-en születtek, 17-en hal­tak meg. Az idén az alábbiak lát­ták meg a napvilágot: Gelencsér Norbert, Ignácz Zsolt Molnár Lász­ló, Ignácz Levente Zoltán, Orsós András, Orsós Rebeka Henrietta. Házasságot kötött Kalányos Nor­bert és Orsós Ilona, Pusztai Csa­ba és Gyurána Annamária, Hőbér Gábor és Szécsi Erika Rita. Tízen hunytak el: Horváth Lajos- né, Király Istvánná, Bálint József, Krémer Lajos, Molnárné Tóth Gi­zella, Bálint József, Tóth Istvánná, Orsós László Pál, Pécz Károlyné és Gasparovics Julianna. AZ ÖSSZEÁLLÍTÁST ihárosi IBOLYA ÍRTA, A FOTÓKAT LEHŐCZ PÉTER KÉSZÍTETTE. AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT ÉRTÉNY ÖNKORMÁNYZATA TÁMOGATTA.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents