Tolnai Népújság, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)
2009-09-19 / 220. szám
2009. SZEPTEMBER 19., SZOMBAT - TOLNAI NÉPÚJSÁG ALMANACH 2009 - VARONG Emelkedik a falu lakóinak száma, még betelepülő külföldi is akad Panziót működtet a hivatal program Jövőre egész Európa megismerheti a várongi betyárokat A faluban 2008-ban három, 2009-ben eddig egy gyerek született. Tavaly egy ember hunyt el, míg idén szeptemberig négy lakos halt meg. A lélekszám ettől függetlenül némileg emelkedett a betelepülőknek köszönhetően. Esküvő utoljára három éve volt a faluban. AZ ÖSSZEÁLLÍTÁST WESSELY GÁBOR ÍRTA. A FOTÓKAT TILINGER SÁNDOR ÉS LEHŐCZ PÉTER KÉSZÍTETTE. AZ OLDAL A VÁRONGI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATÁSÁVAL JELENT MEG. Az egyesület szervezi a közéleti eseményeket Megírta Várong történetét szülőfalu A néprajztudós a nép között érezte jól magát Utcabútorok készülnek a pályázati pénzből turisztikai vonzerő növelésére 580 ezer forintot nyert idén az önkormányzat. A pénzhez 300 ezer forint önerőt tesznek, s a teljes ösz- szeget a falukép szépítésére fordítják. Egy helyi vállalkozót bíztak meg, hogy utcabútorokat, főként virágtartókat készítsen fából a főutcára. Egy másik pályázaton fűkaszát nyert az önkormányzat 230 ezer forint értékben a parlagfűmentesítéshez. Az irányító középpályás sportújságírónak készül most kezdte meg főiskolai tanulmányait Gyeszát Zsolt Szekszárdon, kommunikáció és médiatudomány szakon. Sportol, a naki focicsapat irányító középpályása. A bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumban érettségizett, és sokat vacillált a hogyan továbbról, mert érdeklik a humán és a reál tárgyak is. Úgy érzi, hogy sportriporterként tudná leginkább kiteljesíteni képességeit. Ezért választotta a kommunikáció szakot. Gyeszát Zsolt újságíró lesz Mozgó posta működik tavaly óta a teleházban A LEGKÖZELEBBI posta Lápa- főn van, de a várongiaknak az apró ügyek intézése vé- . gett nem kell átjárniuk. Egy éve vezették be, hogy a postás mindennap fél 12-től délig átveszi a küldeményeket a teleházban. A kezdeményezés bevált. Egyetien egy civü szervezet működik a faluban, a Várongért Egyesület. Tagdíjakból és pályázati pénzekből tartják fenn magukat, s szervezik a hagyományos, évről évre ismétlődő rendezvényeket: a gyermeknapot, a nyugdíjasnapot, a Mikulás-ünnepet, a karácsonyvárót, a falunapot, a borversenyeket és a bálokat. Az egyesület elnöke, Falusi Lajos szerint a tagság aktív. Vannak köztük fiatalok és szépkorúak is. Az öt önkormányzatí képviselő mindegyike belépett a 2000-ben alakult, jelenleg 32 tagot számláló civil szervezetbe. Kis helyen nem válik el élesen egymástól a A falu szépítésébe is besegítenek. politikai, a gazdasági és a civil szféra. Az a néhány cselekvő ember, aki az aprófalvakban él, mindenben „benne van". A várongi egyesület tagjai segítenek a település szépítésében is, mert sok a közterület, és a közmunkások nem győzik a zöldfelületek kaszálását és a virágültetéseket. Ön- . kormányzati támogatást nem vesznek igénybe, hisz pontosan tudják, hogy az önkormányzat is támogatásra szorulna. Programjaik finanszírozására - melyek között egy balatoni kirándulás is volt - eddig 175 ezer forint pályázati támogatást kaptak. Takács Lajos néprajztudós Felüdítette a fizikai munka Takács Lajost. Szívesen járt haza a falujába földet művelni, szénát hordani, pedig nemzetközi hírű néprajztudós, címzetes egyetemi tanár volt. Többek között Várong történetét is megírta Egy irtásfalu földművelése címmel. E művéért a Néprajzi Társaság Györffy István-emlékéremmel tüntette ki. Itt született 1921-ben és itt is van eltemetve; 64 évet élt Gimnáziumba Dombóvárra járt, majd Budapesten bölcsészdiplomát szerzett. Gimnáziumi tanár, népi kollégiumi igazgató, majd rövid ideig minisztériumi tisztviselő volt. A Néprajzi Múzeum munkatársa 1950-ben lett. Publikált az Etnographia és a Néprajzi Közlemények című lapban, utóbbit szerkesztette is. A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatócsoportjának tudományos tanácsadójaként is tevékenykedett. Ledoktorált, s később megszerezte a történettudományok kandidátusa címet. Végzett kutatásokat az epikus énekköltészettel kapcsolatosan, és gondos aprólékossággal összegyűjtötte a földművelés eszközkészletét, megkétszerezve a Néprajzi Múzeum korábbi gyűjteményét. Végakaratának megfelelően, szülőfalujában helyezték örök nyugalomra. Szülőházán 1996- ban emléktáblát helyezett el az önkormányzat. 2007 2008 2009 Betyáros húzással összevonták a mulatságokat A Betyárnap elszármazottak találkozója, szüreti nap és falunap egyben. Ma már nincs arra lehetőség, hogy több nagyrendezvényt tartson évente a falu. A mai eseménynek épp ezért megadják a módját; ez a legtöbb érdeklődőt vonzó rendezvény Várongon. A program a faluházban és a nemrég felújított játszótéren zajlik. Lesz lovas bemutató, tűzoltó bemutató és több zenei műsor. Fellép többek között Nagy Katalin és Falusi Ferenc. A napot bál zárja, a Treff együttes közreműködésével. A megyezászlót is ekkor adományozzák a falunak. Az erdőkkel borított területen több betyár tanyázott a 19. század közepén. Sobri lóska Lápafőn halt meg, Patkó Bandi pedig Várong környékén bujdosott. Emlékét a Patkó-kút őrzi. Ezek a történések vezettek a Betyárnap megszervezéséhez. A távlati tervek között szerepel a Patkó-kút környékének rendbetétele. Évszázados fák sajátos mikroklímát biztosítanak ott számos ritka, védett növénynek. A panzióba a Betyárnapra érkező vendégeket is várják. Fogadásukra Gyeszátné Horváth Katalin (balról) és Falusi Lajosné készül óta nincs helyben. Körjegyzőségük és iskolafenntartó társulásuk Lápafővel, Nakkal és Szakccsal közös. A gyerekeket ettől függetlenül segíti az ön- kormányzat. Az idén iskolakezdési támogatásra nem futotta, de az utazási költségüket, a tankönyvüket és az ebédjüket kifizetik. Az üresen maradt helyi iskolaépületet tájházzá alakítják. Kívülről már szépen rendbe hozták, de a berendezésre még további pályázati pénzekre lesz szükség. A másik két középület, a községháza és a faluház felújítását a közelmúltban végezték el. Ez utóbbiban konferenciaterem, presszó, ifjúsági klub, teleház és e-Magyaror- szág pont is van. A lakosság ellátásáról egy kisboltot fenntartó kereskedő és sok mozgóárus gondoskodik. A zsákfalu előnye a csendes környezet és a kiváló közbiztonság. Ennek köszönhetően külföldiek is vettek már itt házakat: angolok, hollandok, svédek, svájciak, olaszok. Most a Betyárnap sikeres lebonyolítására összpontosítanak Várongon. Ezzel a rendezvénnyel jövőre szeretnének kapcsolódni a pécsi Európa Kulturális Fővárosa programhoz. borospincét alakítottak ki. A borozó nem egy nyitott kocsma; csak a turisták látogathatják. A bevétel az önkormányzaté, a falu a turizmusból profitál. Az épület mögött szauna és jakuzzi, kissé távolabb horgásztó is van. A panziót 1998- ban nyitották, a vendégek többsége vadász, hiszen a Várongot körülölelő erdők vadakban igen gazdagok. Négy vadásztársaság is fogad vendégvadászokat ezen a környéken. A várongi panzióban évente nyolcszáz vendég- éjszakát töltenek. Az idén valamivel többen érkeztek, mint az elmúlt években, mert a válság miatt sokan külföld helyett belföldön töltötték a szabadságukat. Persze ettől még nem gazdagszik meg a falu, csak a nagyobb bajtól menti meg a pármilliós bevétel. Az önkormányzat ötmilliós forráshiányt görget maga előtt. Az alapvető működést is csak hitelfelvétellel tudják biztosítani évek óta. Pedig fizetett alkalmazottjuk egy sincs, csak a köz- munkaprogra- mok teszik lehetővé, hogy 8-10 személyt időszakosan foglalkoztassanak. Helybeni munkalehetőség egy növénytermesztő cégnél van, 15-20 ember számára. A szarvasmarha-tenyésztés nyolc éve, a sertéstenyésztés öt éve megszűnt. Néhányan dolgoznak még fakitermelésen. Ez minden. Iskola 1965 óta, óvoda 2007 ■ A gyerekek tankönyvét és ebédjét fizetik. Gyökérzónás szennyvíztisztítást szeretne A várongi belterületi utak mindegyike burkolt. A település infrastruktúrája majdnem teljes - internet is van -, csak a szennyvízhálózat nincs kiépítve. Brunner Dezső polgármester nem egy modern tisztító- rendszert szeretne, mert az szerinte megfizethetetlen, hanem a hagyományos, gyökérzónás megoldás híve. Az sem lesz egyszerűfeladat, hisz jelenleg az önrész előteremtésére sincs esély. A polgármester 1994 óta áll a falu élén. Tevékenységéért nem kérés nem kap fizetést. Az önkormányzatnak egy fizetett alkalmazottja sincs. Csendes nyugodt falu Várong, de vannak, akiket pont ez a fajta nyugalom vonz. Több külföldi vásárolt már itt házat. Wessely Gábor Vannak többfunkciós falusi polgármesteri hivatalok. Az egyikben orvosi rendelő, a másikban posta, a harmadikban bankfiók kapott helyet. De a várongi igazi kuriózumnak számít. Emeletén négyszobás, 12 ágyas panziót, alagsorában Brunner Dezső polgármester ANYAKÖNYV Elöregedő település Várong. Nyugdíjas kétszer annyi van, mint kiskorú. Ám az utóbbi éveket nem jellemzi a népességfogyás, sőt kis mértékben emelkedett a lakosság száma. A megüresedő házak közül néhányat külföldiek vettek meg üdülőnek, de van olyan svájci polgár, aki egész évben itt lakik. Ebédet minden rászoruló kap, és házi segélyhívó jelzőrendszer is működik néhány egyedül élő idős embernél. A roma kisebbség aránya nem számottevő, cigány kisebbségi önkormányzat nincs. A népesség alakulása
