Tolnai Népújság, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-02 / 205. szám

MKS appppa , ' ff I . “ ,1 ELETMOD ,: :i:r "; f"f-"::‘;;" i'-'ZÍ ■■■■■■ A szenvedély ezer arca: Portugália HIESAV országjárás Most kezdik szüretelni a messze földön híres portói szőlőjét A magyarországnyi terü­letű Portugáliát egyre többen választják úti cé­lul. Az Ibériai-félsziget nyugati oldalán fekvő or­szág természeti szépsé­gei, hangulatos városai, különleges borai mellett az életérzés is ismerős. Vági József Az ország, amely az Ibériai-fél­sziget egyhatodát foglalja el, a nevét Portó kikötővárosról kap­ta. A természet bőséggel megál­dotta különleges szépségekkel. Északi felén közel kétezer méter magas, zordon hegycsúcsok, amelyek a déli vidékeken olaj­fákkal és paratölgyekkel borított lankás dombokká szelídülnek. A partvidéken egymást váltják a homokos és sziklás szakaszok. Lisszabont sokan Európa legszebb városának tartják. Ahogy Róma, a portugál fővá­ros is hét dombra épült. Az 1755-ös földrengés és az azt kö­vető szökőár és tűzvész szinte a földig rombolta. Akkor a kor legnagyobb építészei - köztük a magyar Mardel Károly - munkálkodtak az újjáépítésen. Ma a Tejo folyó torkolata és pompás hidjai, a barokk belvá­rost körülvevő kicsiny, kacska- ringós utcákon csilingelő villa­mosok meseszerű hangulatot árasztanak. A sínek sokszor oly közel hú­zódnak a dombokra felfutó ut­cák házaihoz, hogy a villamos ablakából belátunk a konyháik­ba. A városra páratlan kilátás nyílik a Szent György-várból. A várnegyed, az Alfama macska­köves utcái és a festett csempék­kel borított házai semmilyen más európai várossal össze nem téveszthető hangulatúak. A Douro folyó partján, az or­szág egyik legvadregényesebb vidékén fekszik az ország másik központja, a csodálatos borok hazája: Portó. A környékén ter­mő nedű az ország legfontosabb exportcikke. A város minden negyede más és más. A gótikus templomerőd melletti kolostorban megismer­Tipikus portói városkép: a sikátorokkal, meredek lépcsőkkel tarkított Ribeirán fárasztó a séta, de megéri, hiszen hangulatos világot ismerünk meg Lisszabonban grandiózus emlékmű utal a felfedezőkre hetjük a jellegzetes portugál festett csempeművészet, az azulejo legszebb darabjait. Fe­lejthetetlen élmény a folyó mentén elterülő Ribeira és Miragaia negyed, ahol sikátorok és meredek lépcsők váltják egymást, vagy éppen a Douro torkolata, a Főz, ahol ele­gáns házak, szállodák között csodálhatjuk az óceánt. A folyópartról jól látszik Vila Nova de Gaia, ahol félszáz pincé­ben készítik a nemes nedűt, a portóit. Maga a borvidék azon­ban Portótól száz kilométerre te­rül, el a Douro folyó mentén. A szeptemberben kezdődő szüret alatt több mint 40-féle szőlőt szednek le a tőkékről. Az ital története is kalandos: angol kereskedők a borhoz a be­lőle készült párlatot hozzáöntöt- ték, hogy ne romoljon meg szál­lítás közben. Az idők során tö­kélyre fejlesztették a mi tokaji borunkhoz hasonló aromájú ital készítését. Tippek és árak az országba utazóknak repülőjegy (Budapest-Lisz- szabon): 49000 forinttól. étkezés: Az átlagos portugál árszínvonal csak kicsivel magasabb, mint a hazai. Kivéve Algarvét, ahol az árak meghaladják az orszá­gos átlagot. olcsó kávézót minden sarkon találunk, itt a szend­vicsek ára 1-2 euró, a kávé 0,75-0,90, az ásványvíz és az üdítő 1-1,2 euró. közlekedés: Ha a villamo­son vesszük meg a jegyet, 1 euró, ha előre, akkor az azt két utazásra lehet hasz­nálni. Van napi és három­napos jegy is. A metróra is érvényes napijegy 2,75 euró. Egyébként a metrójegy ára 0,65, oda-vissza út esetén 1,05 euró. Életmód rovatunk heti oldalainak témái KEDD AUTO & MOTOR ►SZERDA UTAZAS CSÜTÖRTÖK egeszseg ■PENTEK ÍNYENCSÉGEK SZOMBAT CSALAD&NEVELES A világon a legveszélyesebb EGY civilszervezet által készített jelentés szerint a mexikói-amerikai határ mellett fekvő Ciudad luarez a világ legveszélyesebb városa - megelőzve a ve­nezuelai fővárost, Caracast és az amerikai New Orleanst. Az 1,4 millió lakosú mexikói városban 2008-ban 100 ezer lakosra vetítve 130 gyilkosságot követtek el, míg Caracas- ban 96-ot, New Orleansban 95-öt. Mindenhol másképpen ismerik: kóstolja meg! SZINTE MINDENKI ISMERI a nyersen reszelt krumpli­ból - különböző módon ízesített, majd kisütött - ételt, de más-más néven. A sok változat közül csak néhányat említünk: lapcsánka, tócsni, cicege, matutka, bere, macok, harula, siligó. Kistarcsán görhöny a neve. A szeptem­ber 19-ei rendezvényen részt vevők „versenyt süt­nek” majd, és különféle, a burgonyával kapcsolatos programokat is terveznek- szerveznek. Hullócsillagok a luxusszállodákban A GAZDASÁGI VÁLSÁG Szele megérintette a nemzetközi luxusszállodákat is. Nem véletlen, hogy a spórolás jegyében egyre több szállo­da inkább a csillagait ve­szíti el, semmint a vendé­geit. Számos hotelben több, eddig ingyenes szolgálta­tást is megszüntettek, pél­dául a 24 órás szobaszer­vizt, az üdvözlő ajándéko­kat, az ingyenes napilapo­kat vagy a szobákban a vi­rágdíszítést. Immár hagyomány: szarvasi szilvafesztivál Hull a szilva a fáról! Az idén is megérett az Alföld talán legsok­oldalúbban felhasználható gyü­mölcse. Hagyományosan tizen­kettedszer rendezik meg szep­tember 11-13-án Szarvason a háromnapos fesztivált. Lesz itt minden, ami a szilvakedvelők számára kedves: kirakodóvásár, játszóház, pálinkaminősítés és -kóstolás, valamint gombócké­szítés a leghagyományosabb re­ceptek szerint. Gasztronómia és ital: háromezer adagos nagy bog­rácsban főtt, aszalt szilvából ké­szült krémleves és szilvalekvá­ros derelye, valamint igazi kisüs­ti szilvapálinka. A szilva körül forog minden, és a három nap folyamán Szar­vasra látogatók erre az alkalom­ra készített szilkékben vihetik haza a szilvalekvárt. A város területén talált nép- vándorlás kori régészeti tárgyak közül az avar kori rovásírásos tű­tartó talán a legjelentősebb tár­gyi emlékünk. Anonymus kró­nikája megemlíti' a települést, Szarvashalom néven. A hajdani Árpád-kori falu létét számos, 1284-85 közötti időből származó feljegyzés tanúsítja, többek között Kun László kirá­lyunk több rendeletét is Szarvas­halomról keltezte. ■ Fedezze fel Mátyás király búvóhelyét! várpalota mellett Bátorkő vára a bátor túrázókra vár Mátyás király kedvelte a külön­leges helyeket, és imádott eltűn­ni alattvalói szeme elől - erről számtalan legenda szól. A várpa­lotai főtérről északi irányban el­indulva piros-fehér nemzetközi turistajelzés vezet a Várvölgy harminc méter magas sziklafa­lakkal szegélyezett szurdokába. A régi zsidó temetőtől még leg­alább egy kilométeren át lehet négy keréken haladni, de azután jobb, ha túracipőt húzunk, mert az erdei út jó időben is kemény erőpróbát jelent. Persze a király és kísérete lovon tette meg ezt a négy kilométert, de hogy az ud­vartartás miképp jutott el a szin­te megközelíthetetlen sziklaoro­mig, ma csak találgathatjuk. Az utódok bátorságát ma már leginkább a szúnyogokkal vívott - lovagiasnak nem igazán ne­vezhető - küzdelem teszi próbá­ra. A turistajelzés sokszor szin­te eltűnik a buja vegetációban, de végül némi kalandozás után alig 50 perc alatt elérhetünk a Fajdas-hegy sziklabércén emel­kedő hófehér várromhoz. A meredek sziklafalon feljutva gyönyörű panoráma fogadja a turistát - és hollók rebbennek fel. Talán még Mátyás idején te­lepedtek meg e fekete madarak. Öt évszázad óta költenek itt. ■ Vár állott - ma már csak kőtorony Királyi víkendház AZ egykori Pusztapalota Mátyás kedvenc vadászkas­télya volt. A Bakony rengete­gének egyik legszebb pont­ján álló, XIV. század elején épült kis fellegvárról Mik­száth, Móra, Petőfi és Krúdy műveiben is olvashatunk. Háromemeletes tornyát nem várnak építették, és az egy­kori feljegyzések szerint már 1559-től elhagyatott hely volt. Ma már csak a 15 mé­ter magas falmaradványok árulkodnak az egykori épü­letszépségéről.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents