Tolnai Népújság, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság 2009-09-13 / 36. szám

2009. SZEPTEMBER 13., VASÁRNAP 13 MŰVÉSZBEJÁRÓ A láthatatlan tőzsde brókere szépművészeti Újabb öt évig Baán László marad az intézmény főigazgatója Baán László szerint a divatjamúlt intézményeket az alulról jövő kezdeményezések - például a múzeumpedagógia - fogják megújítani. Milyen megakiállítások jönnek? Cím Idő Téma ' ■■■ Botticellitöl Tizianóig október-február Itáliai reneszánsz A Szépség Alkímiája december-március Parmigianino-rajzok és -metszetek Degas-tól Picassóig január-április A Puskin Múzeum gyűjteményéből Klimt és a szecesszió 2010. szeptember-január A bécsi művészet a századfordulón Klimt, Rembrandt-, Cézanne-kiállítás, Cool- Múzeum program, épület- bővítés - a többi közt eze­ket ígéri Baán László, a Szépművészeti főigazga­tója a következő évekre. Mézes Gergely- Stílusos az irodája. Ön vá­lasztotta ezeket az alkotásokat?- Igen. Illenek a Szépművésze­tihez, amelynek a gyűjteménye szintén Egyiptommal kezdődik, és egészen máig ível.- A felvázolt programban vi­szont nincs kortárs kiállítás.- A felsorolás nem teljes, lesznek kortárs tárlatok is. A Szépművészeti feladata az embe­ri kultúra egészének bemutatá­sa, aminek a súlypontját mégis­csak a régi mesterek alkotásai ad­ják. Kevesen tudják, de a Szép- művészetihez tartozik a Vasarely Múzeum is, ahol most egy elég je­lentős kortárs, konstruktivista program fut. Viszont nem irigy­lem azokat az intézményeket, amelyeknek feladatuk a kortárs művészet bemutatása, a ma­gyarok vizuális kulturáltsága na­gyon elmaradott szinten van.- Ennek mi az oka?- Az elmúlt 80 év elzárkózása. Trianon után annyira erős volt a franciaellenesség, hogy megsza­kadt az addig élő kapcsolat a nyugati művészeti centrummal. Aztán jött a II. világháború, a szovjet megszállás, csupa zsák­utca, amikből csak mostanában keveredik ki Magyarország.- Mennyiben okolhatók ezért a hazai múzeumok?- Annyiban, hogy a hazai intéz­mények későn kezdtek megváltoztni. Szemben a többi művészeti ággal, a múzeumok­ban nem okozott hatalmas átala­kulást a rendszerváltás. Sőt, még jobban bezárkóztak. A 80-as évekhez képest a 90-es évekre el­vesztettük a látogatóink felét. Azt a nyitást a közönség felé, amit Nyugaton a 70-es években vég- hezvittek, nálunk néhány kivételtől eltekintve nemrég kezdték el.- A nyitást nem nézi minden­ki jó szemmel.- A muzeológusok nagy része azért tudja, hogy erre megy a vi­lág. Nagyobb a baj ott, ahol nem változtatnak semmin, ahol még mindig él az a szemlélet, hogy „a múzeum a múzeumiaké”. Mint­ha egy intézmény elromlana at­tól, hogy vannak látogatói. Saj­nos az elitizmus mögött legtöbb­ször hadállások őrzése húzódik.- Demokratizálni kell a múze­umokat?- A feudális egészségügyhöz képest a múzeumi közeg demok­Múzeumi piazza a szépművészetiben a mun­kálatok még az idén elkez­dődnek, és a tervek szerint egy 8 ezer négyzetméteres épületrészt alakítanak ki 2011-re. Itt előadó- és kiállítóterem, fogadótér, ká­vézó, étterem és gyermekfog­lalkoztató is helyet kap. A beruházás 3,7 milliárd fo­rintból valósul meg. raükus paradicsom. Csak sajnos nem mindig a legjobbak jutnak a fontos pozíciókba. Tovább nehezí­ti a kérdést, hogy legtöbbször az idősebbek vannak előrébb a ranglétrán, akik néha már túl vannak pályájuk delelőjén. Per­sze akad ellenpélda is bőven.- Hogyan lehetne a múzeumo­kat megújítani?- A szakmában rengeteg újító szándék van, de ezek a legtöbb­ször alulról jönnek. Például a 90- es években a múzeumpedagógia, ami most egy sikerágazat, még nem is létezett. Most több ezren művelik, ők próbálják közérthe­tővé, befogadhatóvá tenni a kü­lönböző kiállításokat. Az ilyen kezdeményezések fogják az ódi­vatú intézményeket felforgatni.- Ők döbbentik rá a fiatalokat, hogy múzeumba járni trendi?- Az internettel alapvetően megváltozott a kommunikációs tér. Az európai kultúrpolitika legfontosabb feladata, hogy a ha­gyományos értékeket átvigye ebbe a élményekre, gyorsaságra épülő kommunikációs térbe. A múzeumoknak kötelessége ezen gondolkodni, el kell hitetni a fiatalokkal, hogy Tiziano, Raf- faello hozzájuk is szól.- Mennyiben szolgálja ezt a célt a Szépművészeti bővítése?- Ahhoz, hogy mindenki pozi­tív élménnyel távozzon, a vonzó kiállításokon túl, szükség van ki­szolgálóegységekre, étteremre, gyerekfoglalkoztatóra. A bővítés­sel adósságot törlesztünk, hi­szen a nagy múzeumokban már rég megépítették ezeket a tere­ket. A bővítés után 100 ezer fő­vel emelkedhet a Szépművésze­ti látogatóinak a száma.- A tárlatok az ön ízlését tükrözik?- Igazgatóságom elején azt mondtam, nem fog mindig az történni, amit én szeretnék, de az sosem fog történni, amit nem szeretnék. A kollégák sok ötletet hoznak, de a döntés az enyém. Tisztában kell lenni a korlá­táinkkal: a Szépművészeti elis­mert gyűjtemény, de nem egy pályán focizunk a Louvre-ral.- Hogyan lehet akkor becser­készni a világhírű alkotásokat?- Diplomáciával. Adok-kapok alapon?- Furcsán hangzik, de létezik egy láthatatlan tőzsde, ahol min­denki tudja, hogy miért, mi jár. ■ram Elkezdődött a debreceni színházi szemle SZEPTEMBER 11. ÉS 15. kö­zött tartják a XV. Alternatív Színházi Szemlét Debrecen­ben. A seregszemlén az el­múlt évad legszínvonala­sabb 12 előadását láthatják az érdeklődők, de lesznek szakmai beszélgetések is, a rendezvényt pedig a Buda­pest Bár zárja. Iglódi István maradt a Magyar Színház élén az igazgatói pályázat kiírá­sának csúszása miatt eddigi vezetőjével, Iglódi Istvánnal kezdi meg az évadot a buda­pesti Magyar Színház. A teátrum öt nagyszínpadi bemutatót tervez az évadra. Ezek közül Rostand Cyrano de Bergerac című romanti­kus játékát biztosan műsor­ra tűzik novemberben Őze Áron rendezésében. Magyarok a berlini irodalmi fesztiválon az idén kilencedik alkalom­mal rendezik meg Berlin­ben Európa legnagyobb iro­dalmi fesztiválját. A rendez­vényre 52 országból több mint 220 szerzőt várnak. Szeptember 9. és 18. között huszonkét rendezvénynek a magyar kulturális intézet ad otthont. Szeptember 14- én Nádas Péter olvas fel a németül megjelenő, Biblia című ifjúkori művéből. Kirúgták Gesztesit a Madách Színházból? elbocsátották a Madách Színházból Gesztesi Ká­rolyt, hírek szerint azért, mert nem járt be a Spamalot című musical próbáira. Gesztesi szerint közös megegyezéssel hagy­ta ott a teátrumot. Gesztesi Károly túlterhelt? A briteknél újra tombol a Beatles-mánia jubileum Megjelent az életmű digitális változata és egy videojáték is Októbertől a mozikban Halász Judit filmkoncertje Mintegy 40 év telt el azóta, hogy a rocktörténelem legmeghatáro­zóbb együttese, a Beatles felosz­lott. A zenekar kiadója, az EMI egy nem mindennapi esemény­nyel emlékezett meg a zenekar munkásságáról. Szerdától kap­ható ugyanis a Beatles-életmű digitális újrakiadása, 12 stúdió­album, valamint két válogatás- lemez. A digitálisan újrakevert változat sztereó hangzással, bő­vített belső borítóval, fényképrit­kaságokkal és rövid dokumen­tációval gazdagítva jelent meg. Az első 4 Bealles-album először lesz teljes egészében hallható sztereó CD-n. A teljes Beatles-ka­talógust tartalmazó dobozok el­ső 50 ezres kontingense Nagy- Britanniában már elővételben el­fogyott, pedig a gyűjteményt egyenként 170 fontért (52 ezer forintért) árulják. Emellett ugyanazon a napon kezdődött meg az első Beatles-vi- deojáték forgalmazása. A három nagy konzolra adaptált, karaoke stílusú játékért, amely a The Beatles: Rock Band címet viseli, Nagy-Britanniában már szerda hajnaltól sorban álltak a rajon­gók. A játékhoz 19 dal jár, köztük olyan csemegék, mint a Lucy in the Sky with Diamonds vagy az A Hard Day’s Night. A négy gombafejű: McCartney, Harrison, Lennon és Ringó Starr Csiribá címmel októbertől látha­tó a hazai mozikban a Halász Ju­dit munkásságát rengeteg zené­vel bemutató film, amibe animá­ció és archív anyagok is kerül­nek. A készülő filmet karrierösszegző film­koncertnek nevezte Rózsa János, a Csiri­bá rendezője, aki egyben a művésznő férje is. Az alkotás operatőre Ragályi Elemér volt. Rózsa elmondta, a film hi­ánypótló szerepet tölt be, mert manapság már kihaltak a csalá­doknak szóló filmek, a magyar kultúra értékei nem jutnak el a gyerekekhez. „Mindig is szeret­A mozifilm hiánypótló sze repet tölt be tem volna, ha a gyerekekkel és szülőkkel való találkozásaimnak, élményeimnek és az ő reakcióik­nak azok is részesei lehetnének, akik nincsenek ott a koncerte­ken. Ez most megva­lósulhat. A film meg­mutatja, hogy én mit látok a színpadról; szerettem volna, hogy ezt azok is lássák, akik a kö­zönség soraiban ülnek, vagy akik el sem jutnak talán egy kon­certre” - mondta el Halász Judit. Felidézte: 2003 óta inkább a családosokhoz szól, a magyar költészetet szeretné megismer­tetni a gyerekekkel. ■

Next

/
Thumbnails
Contents