Tolnai Népújság, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-11 / 213. szám

6 2009. SZEPTEMBER 11., PÉNTEK GAZDASÁG A BUX index 2009. szeptember 10-én 19400 . [ Változás: 0,08% 19300 , T 19200 19100 Nyitóérték: 19000 19297 18900 Előző napi 18800 záróérték: 18700, port/ 19018 09.00 11.00 tőzsde nyitása NYERTESEK 2009.09.10. Rókww UosowrFl! Véteásf%) Miliő Ft Rába 725 2,98 117 MTelekom 800 2,43 3655 OTP 4 895 1,03 12 539 FHB 1090 0,46 172 Émász 21000 0 2 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utüknártfü Változási*! Millió Ft Richter 35350-3,01 8437 Econet 61-1,61 6 Egis 18 700-1,57 170 Synergon 820-1,32 91 TVK 2 660-1,29 6 A BUX index az elmúlt napokban 19 600 BÉT-áruszekció (forinl/tonna, 09.09.) ttjetsz&noiást ár EUROBÚZA 2009. december ________27 OOP TA KARMÁNYBÚZA 2009. december 25 OOP TAKARMÁNYKUKORICA 2009. november____________24 500 TA KARMÁNYÁRPA 2009. december____________25 500 OL AJ NAPRAFORGÓ 2009. október 50 000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2009. szeptember 10-én. €/Ft $/Ft CHF/Ft t t f ■M 88888! SÜÜ 8888888 «am 272,82 187,49 180,14 +2,07 Ft +0,70 Ft + 1,68 Ft Forintbetéti* kamatok (%, 08.17-től) ■■Hl 2 hó 3 hő Allianz Bank 5,10 5,30 Budapest Bank*** 4,75 9,00 CIB Bank 5,25 5,25 Erste Bank 6,00 6,25 K&H Bank** 4,00 4,05 MKB Bank 5,82 5,92 OTP Bank 3,75 3,75 Raiffeisen Bank 4,70 4,90 UniCredit Bank 6,50 6,50 * ALAPTERMÉKEK, 1 MILLIÓ FORINTRA. * * 3 HÓ HELYETT 6 HÓ. * * * AKCIÓS. Eurwalutaárfolyamok (forint/euró, 09.10.) Allianz Bank 264,72 278,30 Budapest Bank 263,40 279,69 CIB Bank 260,85 282,59 Citibank 261,10 282,86 Erste Bank 263,51 278,69 K&H Bank 263,31 278,49 MKB Bank 264,22 277,78 OTP Bank 266,42 280,08 Raiffeisen Bank 266,09 278,07 A bankok saját programjai inkább segítenek az adósokon Tüntettek a magyar tejért termelők Európai megoldás kell az uniós piaci problémákra A hazai tejfogyasztásra ösztönző akció egyik pillanata Budapesten, a belvárosi Madách-házaknál. Dobozos tejet is osztogattak a járókelőknek Jókedvű tejtüntetést tar­tott tegnap a Tej Termék- tanács és az Agrármarke­ting Centrum. A beöltö­zött, skandáló résztvevők - akik a hazai tejtermé­kekre hívták fel a figyel­met - dobozos tejet oszto­gattak a fővárosban. Gyükén Mercédesz Bakos Erzsébet, a megmozdulás szakmai koordinátora elmond­ta: a tejtermelők ezzel akarták felhívni a figyelmet az ágazat­ra, amely a csőd szélére jutott. A francia termelők már nem ennyire vidámak: több európai szervezettel együtt tegnap esté­től sztrájkot hirdettek az Euró­pai Bizottságnak a szektort érin­tő döntései ellen. A visegrádi négyek, valamint Románia és Bulgária tegnapi kö­zös agrárminiszteri találkozójá­nak is témája volt a tejpiac. Gráf József földművelésügyi és vi­dékfejlesztési miniszter a buda­pesti megbeszélés után közölte: a tárcavezetők egyetértő nyilat­kozatukban rögzítették, hogy a problémák megoldása nem az egyes tagállamok belügye csu­pán, igazából azokat összeuró­pai szinten kell rendezni. Az agrártárca mindenesetre a jövő évben 14-15 forint literen­kénti támogatást kíván adni a szorult helyzetben levő tejterme­lőknek, miután az Európai Bi­zottság nemzeti hatáskörbe utal­ta vissza az ágazat problémái­nak megoldását. Máhr András, az agrártárca államtitkára közölte: a termelők még az ősszel megkapják - nemzeti forrásból - a tej „top- up”-ot. Ez - mint erről lapunk szerdai számában is hírt adtunk- 16 milliárd forint többletfor­rást jelent még az idén a súlyos gondokkal küszködő ágazatnak. Jövőre be kívánják vezetni az ál­latjóléti támogatást, valamint az európai uniós források átcsopor­tosításával további összegeket szeretnének az ágazatnak juttat­ni. Erre van is lehetőség, ugyan­is az uniós pénzek 10 százalékát nemzeti hatáskörben át lehet csoportosítani. A jelenlegi és a tervezett több­lettámogatással együtt így jövő­re literenként mintegy 22-23 fo­rint támogatáshoz juthatnak a tejtermelők. Keveseken segít az úgynevezett áthidaló hitel, vagyis az állami adósmentő csomag - derül ki a hitelintézetek beszámolóiból. A jogszabály feltételeinek nehéz megfelelni; az állástalanná vált kliensek gyakran nem tudják igazolni, hogy munkájuk a fog­lalkoztató érdekkörében felme­rült okból szűnt meg. Más eset­ben az a gond, hogy nem voltak alkalmazottak. Azok a fizetőké­pességük csökkenése miatt tör­lesztési nehézséggel küszködő adósok sem kaphatnak állami segítséget, akiknek késedelmes­sé vált a lakáshitelük. A megszorulóknak a bankok inkább a saját konstrukcióikat ajánlják, amelyeket eddig már tízezres nagyságrendben vehet­tek igénybe. Az ügyfelek jellem­zően kisebb töriesztőrészletet kérnek a hitelintézetektől, ame­lyek többnyire a tőketörlesztés átmeneti felfüggesztésével vagy a futamidő meghosszabbításá­val próbálnak rajtuk segíteni. ■ A hitelportfolió megoszlása (2009.1. fél év, bankszektornál, százalék) kétes és rossz problémás* együtt. 4,44 VG-GRAFIKA Forrás: PSZAF HIRDETÉS /9z. á& * * * A korábbi sikerre vak) tekintettel a Tegyünk az Egészségünkért Alapítvány idén is meghirdeti AZ ÉV ORVOSA pályázatot, amelynek során kiosztásra kerti! az ASTELLAS DÍJ. VÁRJUK AZ ÓN TÖRTÉNETÉT IS, hogy díjazni tudjuk a legnagyszerűbb orvosi és emberi teljesítményeket. Olvassa el a bekül­dött történeteket és szavazzon ön is a www.dijazorvosokert.hu honlapon! A történeteket és a jelöléseket az Astellas Díjra levélben az 1507 Pt 43, e-rn.nlben a 2dijazorvosokerl.hu címre várjuk 2009. december 19-ig. Kérjük, ne felejtse el feltüntetni orvosa nevét. Médíatámogatók: HáziPatika ícom | IwmuMeo TUDOMÁNY------ KIADÓ-----­.Főtámog ató: astellas Leading Light for Life www.dijazorvosokert.hu Még így is olcsóbb lehet a cafeteria, mint a bér A hazai cégvezetők 37 százaléka még nem döntött, alkalmazza-e jövőre a cafeteria-rendszert úgy, hogy adókötelessé válnak a munkáltatók által a munkaválla­lóknak béren kívül nyújtott bizo­nyos juttatások. Ugyanakkor a megkérdezettek 23 százaléka egyszerűen megszűntémé ezt a juttatást, míg 16 százalék olyan mértékben csök­kentené az utal­vány összegét, hogy az a megnövelt adó­val együtt belefér­jen a társaság ki­alakított költségke­retébe. Csupán 12 százaléka nyilatko­zott úgy, hogy a cég átvállalná a megemelkedett közterheket, s a mostani juttatásokat továbbra is biztosítaná. Öt százalék pedig megoldásként megnövelné az utalvány összegével az alkalma­zott bruttó bérét. Tíz vezetőből csupán egy nem változtatna az összegen, és kifizetné a meg­emelkedett közterheket. Változatlanul az étkezési hoz­zájárulást biztosítják a cégek a legnagyobb arányban a dolgozó­iknak: a megkérdezett vállalatok 53 százaléka. Ezt követi jelentős lemaradással az üdülési csekk (16 százalék) és az ajándékutal­vány (9 százalék). Kulturális és internetutalványt a cégek 3-3 százaléka ad a dolgozóinak. Az adatokból kiderül, hogy a fent nevezett utalványtípusokon túl kevés vállalat (6 százalék) biztosít egyéb lehetősége­ket. Mindezt a Publi- cus Research fel­méréséből tudjuk. Ötszáz cég vezető­jét kérdezték meg arról, milyen a jelenlegi cafeteriagyakorlatuk, illetve hogy az adóemelés után lesz-e változás, s ha igen, milyen. Legutóbb a Szonda Ipsos köz­vélemény-kutató intézet tett köz­zé a béren kívüli juttatások meg­adóztatásának következményei­ről szóló felmérést, még június­ban. Ekkor még csak a vállalat- vezetők ötödé nyilatkozott úgy, hogy megszüntetné a cafeteriát. ■ VG ■ A megkérdezet­tek mintegy negyede köny- nyed mozdulat­tal megszün­tetné a juttatást. Cafeteria: marad az előny (FORINT, BRUTTÓ SZÁZEZER FORINTOS JUTTATÁS MELLETT) VZ'Jl Szja-kulcs: 17 százalék 128 500 66 000 Szja-kulcs: 32 százalék 128 500 51000 Adómentes természetbeni juttatás* 100 000 Adóköteles természetbeni juttatás* * 197890 100000 Kedvezményes kulcsú természetbeni juttatás* * * 125 000 100000 * JÖVŐRE CSAK A SZÁMÍTÓGÉP- ÉS AZ INTERNETHASZNÁLAT. * * HIDEGÉTEL-UTALVÁNY, CSEKÉLY ÉRTÉKŰ AJÁNDÉKOK * * * ÜDÜLÉSI CSEKK, MELEGÉTEL-UTALVÁNY, HELYI KÖZLEKEDÉSI BÉRLET. FORRÁS: VG-GYÜJTÉS

Next

/
Thumbnails
Contents