Tolnai Népújság, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)
2009-09-08 / 210. szám
11 2009. SZEPTEMBER 8., KEDD - TOLNAI NÉPÚJSÁG GAZDASÁGI TÜKÖR Bőséges a termés napraforgóból is A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában augusztus utolsó hetében 150 ügyletet kötöttek. Elsősorban a takarmánybúza, a napraforgó valamint a kukorica iránt volt a legnagyobb az érdeklődés. Az eurobúza jegyzése nem változott, de folytatódott a takarmánybúza árának csökkenése, 500 - 1300 forinttal fizettek tormájáért kevesebbet. Az új kukorica jegyzések viszont 430 - 500 forinttal emelkedtek. A takarmányárpa tonnánkénti ára 1500 - 2000 forintot esett az előző időszakhoz képest A betakarítás és a kedvező terméskilátások nyomást gyakorolnak a napraforgó árára, így 1100 -1200 forinttal csökkent az ára a tőzsdén. A repce értéke nem változott, 65 és 87 ezer forint közötti áron kereskednek vele. Termény Szállítás ÁrFt/t Eurobúza 2009 XII. 30 500 2010. V 35 000 T.búza 2009. XII 26 500 2010. III. 28 700 T.kukorica 2009. XII. 27 000 2010. V. 30 600 T.árpa 2009. XII. 26 000 2010. III. 27 500 Napraforgó 2009. XII. 55 700 2010. V 62 000 Repce 2009. IX. 68 500 2010. III. 71500 FORRÁS: AKI Régiónkban megbecsülik a termőföldet A dél-dunántúli régió 3 megyéjében - Baranyában, Somogybán és Tolnában - a gazdasági szervezetek és egyéni gazdálkodók által művelt összes terület mintegy 1,35 millió hektárt tett ki, a statisztikai hivatal adatai szerint. Ez az országosnak a 15 százalékát jelenti. A régióban idén tavasszal a szántóterületeknek mindössze 1 százaléka maradt vetetlenül, országosan ez az arány 3,6 százalék, míg a régiók közül a legnagyobb az arány Észak-Magyarországon 8,7 és Nyugat-Magyarországon, ahol 3,3 százalékos. A Dél-Dunántú- lon a gabona, a kukorica, a burgonya, a repce és a napraforgó vetésterületeinek nagyobb része az egyéni gazdaságokban koncentrálódott. ■ M. I. A szekszárdi piacon Keszler Mártonná viszonylag olcsón, 150 forintos áron kínálta a Csötönyi völgyben termett alma kilóját, el is vitték hamar az áruját A boltban drága az alma szezon A termelő költségeit nem fizeti meg a felvásárló Kevés olyan termék van az idén, melyet megérné termelni. A búza, a kukorica, a szilva és a szőlő után az alma kilójáért is csak a ráfordított költség töredékét fizetik a felvásárlók. Mauthner Ilona Tolna megyében 230 hektáron termelnek almát, zömében Lem gyei, Kisvejke, Györköny, Duna- fóldvár, Bátaszék és Szekszárd határában. Emellett alig akad olyan udvar, ahol ne lenne egy- egy almafa, melynek termése a család kamrájában pihen fogyasztásig. A vásárló csak azt látja, hogy a piacokon, sőt a bevásárlóközpontok polcain is egy kiló almáért 150 - 310 forintot kérnek. Ezzel szemben a kiváló minőségű, kézzel szedett étkezési gyümölcsért a termelő 30 és 65 forintot kap, attól függően, milyen fajtát termelt. Az ipari alma kilójáért pedig mindössze 10 forintot fizetnek. Hogyan lesz a boltokban ennek a többszöröse? - erre a kérdésre a terméktanács ügyvezető igazgatója, dr. Mártonffy Béla sem tudott egyértelmű választ adni. Tavaly jó árat kaptak a termelők, akkor a terméktanács igazgatója azt mondta, a minőséget meg kell fizetni. Az idén hiába szép a termés, az ár rendkívül nyomott. Dr. Mártonffy Béla elmondta, az agrárminisztérium munkatársaival folyamatosan egyeztetnek, keresik a megoldást. Az viszont már most biztos, hogy a technológiában is váltaniuk kell ahhoz, hogy sikeres legyen az ágazat. A termelők viszont azt mondják, ennyi idejük nincs, mert felélték a megtakarításukat. Asztalos Antalnak Szekszárd határában van gazdatársaival együtt több hektáros ültetvénye. Ők egyet is értenének abban, hogy át kell alakítani az ágazatot, vagyis olyan almafajtákra kell váltani, melyeket a piacon jobban keresnek, illetve olyan technológiát kell kialakítani, amely olcsóbb és eredményesebb a jelenleginél. De miből? - tették fel a kérdés. Most, amikor fillérekért lehet értékesíteni a termést, miből lenne arra pénze a termelőknek, hogy kivágják az ültetvényüket, és új fákat ültessenek?! A legnagyobb gondot ők abban látják, hogy nincsenek olyan hazai üzemek, feldolgozók, konzervipari cégek, melyek átvennék a gyümölcsöt. Franciaországban például az almabornak van nagy hagyománya, ott erre alapították a termelést. Nálunk, ha valaki almabort készítene, akkor pálinkaként adózna utána, az pedig akkora költség, mely eleve veszteségessé tenné a vállalkozást. Hiányzik tehát a feldolgozói háttér, és a törvények is, melyek segíthetnék a termelőket. Arra is választ várnak a gazdák, hogyan lehet a 30 forintos almából a boltokban 250 forintos áru. A haszon miért csak a kereskedőket illeti meg? - tették fel a kérdést a kaj- mádiak, a bátaszékiek és a kisvejkeiek is. A magas ár a fogyasztókat is érinti, hiszen az olcsón átvett almát, ha száz forint alatt értékesítenék, jóval több fogyna belőle. A legtöbb ültetvényesnek nincs saját hűtőháza, így a legtöbben a mórahalmi szövetkezethez szállítanak, amely 100-150 kilométerre van megyénktől. Ráadásul az ország egyik legnagyobb TÉSZ-e (termelői és értékesítő szövetkezete) is a fennmaradásáért küzd, mert a jelenlegi feltételekkel még egymással szövetkezve sem éri meg gyümölcsöt termelni. ■ Hogyan lesz a 30 forintos almából 230? A termelő a saját munkáját soha nem számítja EGY átlagos évben tizennyolcszor kell permetezni az almást, mert nagyon érzékeny a lisztharmatra. Csak a növényvédő szer ára hektáronként 400 ezer forint, ehhez társul még a kijuttatás költsége, a tavaszi metszés, a gépi munkák, a talaj tisztán tartása, a tápozás, az öntözés, majd ősszel a szedés, szállítás és a gyümölcs tárolása. Összességében közel egymillió forintot költ a gazda egy hektár almásra úgy, hogy a saját munkáját nem számítja. Naponta egy alma a betegséget távol tartja számtalan hasonló régi mondás igazolja, hogy a távoli múltban az almát a gyógynövények közé sorolták. A modem tudomány felfedezte, hogy ennek a gyümölcsnek rendkívüli gyógyító értéke van, nyersen a hasmenést orvosolja, segíti az emésztést, vitamin-, foszfor- és almasav-tartalmánál fogva az agyra jótékonyan hat, a vese és a máj működését is szabályozza. A tapasztalat azt igazolja, hogy ott, ahol sok almát fogyasztanak, köszvényes beteg nemigen fordul elő. HIRDETÉS A Mözsi Mezőgazdasági Szövetkezet megkezdte a téli tárolásra alkalmas piros héjú burgonya értékesítési akcióját. Amkiadás Mözsön a szövetkezet majorjában hétfőtől-péntekig 7-15 óráig. A burgonya ára 30 kg-os zsákban 1700 Ft. 15 kg-os zsákban 1000 Ft. A hagyma ára 15 kg-os zsákban 1300 Ft. A viszonteladókat is várjuk, velük az ár megegyezés szerint. Érdeklődni: a 74/540-003-as telefonon. hétköznap 8-tól 16-ig 74/511-534, 74/511-504 Tolnai Népújság A hír velünk jár! lít előrejelzések szerint közepes kukoricatermés ígérkezik Az árak november környékén sem lesznek magasabbak a mostaninál. A Szekszárdi Bioráma Kft. viszont kedvező árat kínál a termésért. A társaság azt javasolja, hogy aki még nem kötött szerződést a kukoricára, az mielőbb tegye meg. Elérhetőség: Szekszárdi Bioráma Kft., Molnár József ügyvezető. 7100 Szekszárd Keselyűsi u. 9. Tel.: 74/410-420; 30/4-29-29-29 ▲ * 4 t Forráshiány miatt nem utasítanak el pályázatot az európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatásokra 25 000 kérelmező pályázott, ez 2,26 millió hektár területet érint. Elvi döntés született, miszerint forráshiány miatti elutasítás és az ehhez szükséges rangsorolás csak az integrált szántóföldi növénytermesztési célprogramra benyújtott kérelmeknél várható. Csike György lett a gazdakörök alelnöke A magyar Gazdakörök és Gaz- « daszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) hétvégén tartotta küldöttgyűlését. Tolnában 22 gazdakör van, mely egy-egy küldöttet delegált az országos küldöttgyűlésre. A karcagi rendezvényen megválasztották az új tisztségviselőket: Jakab István maradt az elnök, Obreczán Ferenc a főtitkár, dr. Budai Gyula a szövetségi igazgató, valamint 6 régiós al- elnököt és 3 szakmai alelnö- köt is választottak. Az egyik országos szakmai alelnök a tamási Csike György lett. Megkezdődött a szüret, szedik a zweigeltet zajuk a szüret mindkét borvidéken - a tolnain és a szekszárdin is -, a rizlingszilvánit, szürkebarátot, zweigeltet és az oportót szedik a gazdák. A szőlő minősége kiváló, a lisztharmat- fertőzés idén nem okozott nagyobb gondot. A korai fajták cukor- és savtartalma megfelelő. A felvásárlási ár viszont olyan alacsony, hogy sokan még leszedni sem akarják a szőlőt, mert ezzel is csak a ráfizetést gyarapítanák. Egyre többen pályáznak kivágási támogatásra. Eddig ünnep volt a szüret Kukoricabemutató lesz a 6-os főút mellett szeptember 10-ÉN. csütörtökön, délelőtt 10 órakor kezdődik a kukorica-fajtabemutató a szekszárd-palánki 6- os főút mellett, a kísérleti telepen. A rendezvényt a Minerág Kft. szervezi. Az aktuális gondokról dr. Vida György földművelésügyi igazgató, a gabonapiaci helyzetről Jelien Sándorné, az Agrárkamara titkára, a hitelfinanszírozásról Brauer János, a Völgység- Hegyhát Takarékszövetkezet igazgatója tart előadást. HIRDETÉS NAPRAFORGÓ-, KUKORICAFELVÁSÁRLÁS, NAPI LEGJOBB ÁRON. KAMIONOS TÉTELBEN, KEDVEZŐ RUGALMAS FELTÉTELEKKEL. Telefon: 06 30 33 77 467
