Tolnai Népújság, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-01 / 204. szám

11 2009. SZEPTEMBER 1., KEDD - TOLNAI NÉPÚJSÁG KÖRKÉP A faluból a vaskorba költözött életvitel Félvad állatokat tart, tüzet csihol és harci csákányokat kovácsol A szépkorúak és a gyerekek is elbúcsúztatták az idei nyarat Több mint 25 év alatt hoz­ta létre Cziráki Viktor a Regöly melletti Újszkítiát. Jurtákat, rúdsátrakat, földkunyhókat épített, közüzemi szolgáltatások igénybevétele nélkül él párjával a skanzenben. Wessely Gábor Mostanában sok időt tölt a ko­vácsüllő mellett Cziráki Viktor. Régészeti reprodukciókat készít, főleg szkíta, hun és avar tárgya­kat: harci csákányokat, késeket, nyílhegyeket és fibulákat, ame­lyek a ruhák összetűzésére szol­gáltak. Gyermekkorától fogva ér­dekli a földbe süllyedt múlt, Regölynek azon a részén nőtt fel- a Sáncban -, ahol valaha egy kelta földvár állt. Ahol, ha egy kicsit megkapirgálták a talajt, cserépedény-töredékekre buk­kantak. A 41 éves férfinek ugyan van bejelentett lakása a faluban, de télen-nyáron kinn él, egy felha­gyott homokbánya mellett pár­jával - a szövő és fazekas vég­zettségű Somos Judittal - egy re­konstruált vaskori házban.- Hogyan indult ez a „vállal kozás”?- Az elhagyott homokbánya környékére 1982-től jártam ki többé-kevésbé rendszeresen. Aztán 1993-ban megvettem a területet. A kilenc hektár nagy része állattartásra szolgál, ki­sebb részén skanzent alakítot­tam ki. Van itt körülbelül 15 korhű építmény, az utolsó jég­korszaktól az államalapításig, a 15-20 ezer éves paleoszibériai jurtától az Árpád-kori fóldházig. Vannak félig-meddig vadon tar­tott lovak, racka juhok, kecs­kék. Fokozatosan alakult ki a mai arculat. Eleinte, 1991-ig még volt munkahelyem Szek- szárdon, az önkiszolgáló étte­remben, s csak szabadidőmben foglalkoztam földkunyhók, rúd- sátrak készítésével, berendezé­sével. De mikor az állásom meg­szűnt, teljesen a kísérleti régé­szet felé fordultam. Az érdekelt, mit, hogyan tudtak megcsinál­ni a Kárpát-medencébe érkező népek, a szkíták, avarok, kel­ták, magyarok az akkori anya­gok és technikai ismeretek fel- használásával. Cziráki Viktor, mint mondta, eleinte űzött vadként élt, a rendszerváltás után már „csak” csodabogárnak tekintették- Itt semmi modern dolog nincs?- Néhány akkumulátort hasz­nálok, elsősorban a villanypász­torhoz, de a víznyeréstől a fűtésig, világításig mindent igyekszem hagyományos módon megoldani. Sok gyertyát fogyasztunk. A leg­nagyobb építményben, a vaskori házban lakunk. Pár éve még a jurtákba is átköltöztünk egy-egy évszakra, de most már azok in­kább a korabeli körülmények be­mutatására, illetve a vendégek el­szállásolására szolgálnak. Jártak már itt Japántól az USA-ig min­denhonnan turisták.- Hány hasonló létesítmény lehet az országban? A Cziráki Viktor által rekonst­ruált legérdekesebb építmé­nyek: pattintott kőkori rúdsátor 15-20 ezer éves csiszolt kőkori patics falu- ház 7-8 ezer éves- A skanzenek gombamód szaporodnak. De ismereteim szerint olyan hely nincs, ahol valaki ott is él. Van, ahol állato­kat tartanak nomád módon, máshol korabeli technikával ké­szítenek szerszámokat, dísztár­gyakat, vagy mész helyett fehér fóldfestékkel pingálják ki a falat, és tüzet csiholva gyújtják meg a cseréppipát. Én ezt mind csiná­lom, életvitelszerűen. Bár lehet, hogy nem olyan profi módon, mint ott, ahol fizetett, képzett személyzet végzi és állami pénz is támogatja a múltidézést.- Miért fontos ez a múltidéző életvitel?- Hagyománytiszteletből és újkőkori törzsi orvos háza 7-8 ezer éves vaskori ház 2500 éves SZÁLLÓJURTA 1500-2000 éves vendégjurta 1500-2000 éves ÁRPÁD-KORI FÖLDHÁZ 1000 éves KOVÁCSMŰHELY 500 éves szabadságvágyból. Régebben nagy társaság gyűlt itt össze. Lo­vagoltunk, íjászkodtunk, lovas íjászversenyeket rendeztünk. Blues kocsmákban is megfordult a baráti kör, ám egy idő után a kocsmázásra tevődött a hangsúly, s akkor kiszálltam. Lakhelyünk, az Újszkítia nevű skanzen főépü­lete eredetileg közösségi háznak készült. De a közösség szétesett. Mostanában, ha összejövünk, kortörténeti ismertetőket, kéz­műves találkozókat tartunk. Volt már, hogy 250 személy­nek főztünk a százli­teres bográcsban.- A hagyományápolás nem egy jövedelmező tevékenység. Miből tud megélni?- Isten kegyelméből.- És meddig, hány éves korig lehet ezt csinálni?- Már sokan kérdezték. Nem tudom. Létrehoztam valamit 25 év alatt, nem szeretném feladni.- Gyereke van?- Nem az én küldetésem a gyereknevelés. Elvégzik azt má­sok. Én másra születtem.- Mire?- Arra, hogy életben tartsak és megtekinthetővé tegyek egy olyan világot, ami nélkülem fele­désbe merülne. Ha mindenki be­száll a mókuskerékbe, nem ma­rad olyan ember, aki feltámasz- sza a múltat.- Támogatja ezt a tevékenysé­get a falu, a megye, az állam vagy valaki?- Soha nem kértem semmit, csak azt, hogy hagyjanak békén. Eleinte űzött vadként éltem, az­tán, a rendszerváltás után, mikor már nem lehetett a másként gondolkodó és élő embereket bün­tetlenül piszkálni, be­érték azzal, hogy cso­dabogárnak tekintsenek. Egye­sek vadul nyerészkednek, mások hosszú sorokban állnak a segé­lyért; nem érdekel. Én megterem­tettem a magam vüágát, s előte­remtem a működtetéséhez szük­séges anyagiakat is. Remélem, hogy akik nem tettek hozzá, el­venni sem akarnak belőle. X GYORSSZAVAZAS ■ Ön szívesen kipnőbálná-e ezta nomád életet? Szavazzon honlapunkon , / ma 16 óráig: TEOl.hu aíW A szavazás eredményét a szerdai számunkban közöljük. Mintegy 15 jellegzetes építmény áll a skanzenben ■ Hogy miből él? Isten ke­gyelméből. harc Nyárbúcsúztatót rendez­tek a hétvégén Harcon, a Har­cért Civil Szövetség, a Harci Csa­ládosok Érdekvédelmi Egyesü­lete és a Harc Jövőjéért Alapít­vány szervezésében - tájékoz­tatott Bóni Zoltán polgármester. Az eseményt immár negyedik alkalommal rendezték meg a községben. Szombaton délelőtt a gyereke­ket kényeztették a helyi civil szervezetek, valamint a szek­szárdi Polip Ifjúsági Iroda és a Humán Szolgáltató Központ köz­reműködésével. Az iskola udva­rán különféle vetélkedők mellett a fiatalokat édességek, üdítő, lángos és ebéd is várta, mindez térítésmentesen. A program dél­után habpartyval zárult. Vasár­nap kora délutántól a szépkorú­ak kistérségi nyárbúcsúztatóját rendezték meg, ugyancsak Har­con. Az eseményen közel két­száz, a házigazda harci nyugdí­jasok mellett a megye nyolc tele­püléséről érkezett szépkorút lát­tak vendégül. A programban Postás Józsi zenés műsora és va­csora is szerepelt. ■ S. K. Hatalmas sikert aratott Bonyhád a testvérközségben tardoskedd A Tardoskedden megrendezett XI. Szent István- napokra a bonyhádi hagyomány- őrző csoport is meghívást kapott. A szlovákiai testvértelepülésen tartott fesztiválon a Bonyhádi Felvidéki Egyesület kórusa, a Kränzlein és a Zelke bukovinai néptáncegyüttes is jelen volt. A rendezvényen a kórus Kodály Zoltán Juhász című kórusművét és nevében hozzáillő Juhász-du- danótákat adott elő a szabadtéri színpadon - tudtuk meg Steib Györgynétől, aki a Bonyhádi Fel­vidéki Egyesület kórusvezetője. A magyar küldöttség énekka­ra fellépett a falumúzeum avató- ján és a Szent István-szobor ko­szorúzásán is: az ünnepség vé­gén háromszáz ember énekelte közösen Steib Györgyné vezény­letével a magyar himnuszt. A vendégszeretetükről híres tar- doskeddiek egy fából készült szobrot ajándékoztak a bonyhá­di csoportnak. ■ M. Á. Cégpsgyzékszam 11 -Ott-ö01415 HIRDETÉS MI MINDIGLTOBBET ADUNK mm % m tevéiben, vagy személyesen: 7100 Szekszárdi, Liszt Ferenc tér 3, E-mailben: zita.szegedi@axelspringer.hu címen Valamint a Tolnai Népújság valamennyi kézbesítő munkatársánál! A hír velünk íar! k i i 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents