Tolnai Népújság, 2009. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-01 / 179. szám

6 2009. AUGUSZTUS 1., SZOMBAT GAZDASAG A BUX index 2009. július 31-én 17400 17200 17 000 16800 16600 16400 16200 16000, pont/ Nyitóérték: 17 090 Záróérték: 17 280 Előző napi Változás: *0,92% | záróérték: 17122 18,30, afa-Yorkn? tőzsde nyitása /j^ 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2009.07.31. Rózwny EGIS Ltt»íl(F0 19075 V38S&0® WKR ' 4,29 620 OTP 3999 3,87 40671 KEG 890 3,00 25 FHB 777 1,70 81 Fotex 385 0,78 58 VESZTESEK FORRÁS: BÉT ■NHI Synergon MSsóárW 720 MNMIINÉÍ-1,77 10 Richter 36950-1,46 3341 TVK 2480-1,19 24 Danubius 3530-0,42 0 Mól 13 760-0,14 3 344 A BUX index az elmúlt napokban BÉT-áruszekció (forint/tonna, 07.31.) Új elszámolási ár EUROBÜZA 2009. augusztus ________28 820 TA KARMÁNYBÚZA 2009. augusztus____________25 580 TAK ARMÁNYKUKORICA 2009. július________________31 000 TA KARMÁNYÁRPA 2009. auguszus____ 23 720 OL AJNAPRAFORGÓ 2009. október 55 600 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2009. július 31-én. €/Ft $/Ft CHF/Ft 4 1 i 266,43 189,08 173,74-1,75 Ft-1,70 Ft-1,61 Ft Forintbetéti* kamatok (%, 02.27-től) ■ 3hó Allianz Bank 6,10 6,30 Budapest Bank 6,25 6,25 CIB Bank 5,25 5,25 Erste Bank 6,70 6,90 K8.H Bank** 4,00 4,05 MKB Bank 5,82 5,92 OTP Bank 4,75 4,75 Raiffeisen Bank 6,20 6,40 UniCredit Bank 8,20 8,30 * ALAPTERMÉKEK, 1 MILLIÓ FORINTRA *’ 3 HÓ HELYETT 6 HÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 07.31.) —a Vételi Eladási Allianz Bank 261,66 275,08 Budapest Bank 260,63 276,75 CIB Bank 257,75 279,23 Citibank 257,60 279,06 Erste Bank 261,66 276,74 K&H Bank 259,86 274,84 MKB Bank 260,81 274,19 OTP Bank 259,45 272,75 Raiffeisen Bank 261,49 273,25 Számos uszoda vizsgálatra szorul balesetek Nagy a baj a hazai uszodákkal: a tervezők fütyülnek a szabványokra Szigorú feltételrendszerrel kellene szabályozni az igencsak balesetveszélyes szórakozást. Ez azonban a szakértők szerint sokszor nem teljesül A hazai uszodák 70-80 szá­zaléka biztonsági szem­pontból felülvizsgálatra szo­rul, ezeket ugyanis gyakran uszodatervezési jogosult­sággal nem rendelkezők tervezték - állítja Takács Gábor, a Magyar Uszoda- technikai Egyesület elnöke. Faludi Linda Június 23-án egy 9 éves fiú éle­tét vesztette, miután beleesett az Aquaworld élményfürdő szörf­medencéjének egyik vízelvezető csatornájába. A siófoki Galérius fürdőben öt nappal később egy négyéves gyerek halt meg, mi- tán egy olyan élménymedencé­ben fürdőit, amelyben hat év alatti gyerekek nem tartózkod­hatnak. Nem igaz, hogy nem léteznek a területet szabályozó biztonsági előírások - szögezte le a Magyar Uszodatechnikai Egyesület elnö­ke. Takács Gábor elmondta: a vo­natkozó nemzetközi szabványok mindegyike elérhető a Magyar Szabványügyi Testületnél, de - mint fogalmazott - ezek többsé­ge angol nyelvű, a tervezők túl­nyomó része pedig fütyül rá. Az elnök szerint a hazai uszo­dák 70-80 százaléka biztonsági szempontból felülvizsgálatra szo­rul, ezeket ugyanis gyakran uszo­datervezési jogosultsággal nem rendelkezők tervezték. Az uszo­dákat biztonsági szempontból sem az építési engedély kiadása- | kor, sem később nem ellenőrzik, ellentétben például az amerikai gyakorlattal, ahol öt-kilenc részle­tes ellenőrzést hajtanak végre az építkezés során. Takács Gábor hozzátette: az Egyesült Államok­ban vagy Nyugat-Európában akár egyetlen biztonsági problé­ma is elég ahhoz, hogy az építke­zést azonnal leállítsák. Magyarországon azonban az építkezést is az engedély meg­szerzése előtt kezdik el, remélve, hogy később megkapják azt, vagy ha mégsem, kifizetik az esetleges büntetést. A legfőbb probléma, hogy az Építésügyi Minisztérium két évtizeddel ez­előtti megszűnését követően egyetlen hatósági jogkörrel ren­delkező intézmény sem vette át a terület ellenőrzési feladatait. Jelenleg több egyetemen is ok­tatnak uszodatechnikai tananya­got, valamint az Uszodatechni­kai Egyesület önálló és akkredi­tált tanfolyamokat szervez, de Ta­kács Gábor szerint ezeket a kép­zéseket többnyire olyanok vég­zik el, akik inkább vállalkozó­ként, mint tervezőként kezdenek majd dolgozni. Nem jobb a hely­zet az uszodai dolgozók esetében sem: az uszodákban az egyesület tapasztalata szerint egy éven be­lül lecserélődik a személyzet, az újonnan felvett munkatársak pe­dig már nem kapják meg a szük­séges szakmai képzést. Az Aquaworldöt építtető cég műszaki vezetője korábban úgy nyilatkozott: előre látható volt a tragédia, mivel nem fordítottak elég időt a fürdő biztonságossá tételére. Kemény Gábor úgy tud­ja, a csúszdákon többen szen­vedtek már balesetet. Borbély László uszodagépé­szeti szakember keményen fogalmaz. Szerinte a bűnözéssel határos, ami az Aquaworldben történt, igazi tervező nem tervez ilyen zárófedelet, az átvevőknek pedig nem lett volna szabad el­fogadniuk ezt a megoldást. Való­színű, hogy az ügyben szereplő fedél nem szerepelt a tervekben, és utólag helyezték el. Szabály szerint a fedelet úgy kell felhe­lyezni, hogy rásimuljon a födém­re, a rögzítéshez pedig csavaro­kat kell használni. Célszerű leke­rekíteni a fedlapot, így a vágá- sos sérülések is elkerülhetők - mondta lapunknak Borbély. A szakember emlékeztetett ar­ra: a siófoki tragédia talán elke­rülhető lett volna, ha a fürdőben megfelelően működik az úszó­mesteri szolgálat. A vonatkozó jogszabály hatéves, és Borbély Zoltán szerint teljesen elavult. Nem határozza meg például azt, hogy az adott fürdő vízfelületé­hez képest hány szakképzett úszómestert kell alkalmazni. A Magyar Uszodatechnikai Egyesület három évvel ezelőtt ki­dolgozott egy részletes jogsza­bálytervet, amely pontosabban határozná meg az uszodák szak­mai felügyeletét. Ez - amellett, hogy a vízfelület szerint jelöli meg az alkalmazandó úszómes­terek számát - kimondja, hogy további felügyelőnek is jelen kell lennie a létesítményben. Ez a ter­vezet jelenleg is az államigazga­tás egyik fiókjában hever, pedig - véli Borbély - hatályossága esetén legalább esély lehetett volna a haláleset elkerülésére. Az Aquaworld dolgozói azt állítják, hetekkel a tragikus baleset előtt már tudtak az aknafedél hibájáról NEM NAPOK, HANEM HETEK Óta tudtak az Aquaworld alkal­mazottai annak az aknafedél­nek a hibájáról, amely miatt életét vesztette egy kisfiú a f& városi élményfürdőben - állította az [origo]-nak a lé­tesítmény három dolgozója. Az internetes portál két meg­szólalója is azt mondta: leg­alább 5-6 alkalommal jelez­ték a problémát, egyikük sze­rint pedig kollégájuk még köz­Az aknafedél hibája feltűnt már vétlenül a csütörtöki baleset előtt pár órával is szóvá tette a hibát. Az Aquaworld közölte az [origo]-val: mindössze egy bejegyzést találtak az aknafe­délről, ezt is július 19-i dá­tummal - a baleset előtt négy nappal. EGYIK FORRÁSUK SZERINT ko­rábban is többször előfordult az élményfürdőben, hogy a létesítmény hiányosságait nem vették komolyan. Szerin­te emiatt gyakoriak voltak a kulcscsonttörések, agyráz­kódások, de a lépcsők, me­dencék környéke sincs meg­felelően ellátva csúszásgát­lókkal. az aquaworld ezt tagadta, mint mondták, valamennyi csúszda a nyitás óta a megfe­lelő bizonyítvánnyal rendelke­zik, ahogy a csúszdakezelő személyzetnek is van víz- csúszda-kezelői tanúsítványa. A magyarok többsége nem képes félretenni takarékosság Az európaiak több mint felének nincs vésztartaléka A magyar lakosság csaknem 60 százaléka egyeüen fillért sem tud megtakarítani egy áüagos évben, Romániában és Lengyelország­ban ez az arány közel van a 70 százalékhoz - áll az Aviva Életbiz­tosító nemzetközi kutatásában, amely 11 európai országot, köz­tük a közép-európai régió több ál­lamát is vizsgálta. A felmérés sze­rint a cseheknél - hasonlóan a fejlett nyugat-európai országok­hoz - 30 százalék alatt van azok aránya, akik nem tudnak pénzt félretenni. Magyarországon a megtakarítani képes válaszadók között kiugróan magas, 80 szá­zalék közeli azok aránya, akik a jelenleginél többet már nem tud­nak félretenni jövedelmükből. Az eladósodottság oly mérté­kű, hogy a tárgyalt közép-euró­pai országokban a lakosság több mint fele, míg Olaszországban és Franciaországban valamivel kevesebb mint 50 százaléka nem rendelkezik elegendő meg­takarítással egy váratlan ese­mény elhárítására - derül ki a felmérésből. Az okok között a már meglévő kölcsönök anyagi terhe előkelő helyen áll. Magyarországon, Csehországban és Romániában a megkérdezettek negyede hi­vatkozik erre, Franciaországban és Olaszországban közel egyötö­dük említi a korábban felvett hi- | teleket. Ezzel összhangban az = összes vizsgált országban a la- Aprópénzek még akadnak, de sokan ezt sem bankban tartják kosság minimum 50 százaléka tartja túl magasnak jelenlegi tar­tozásának összegét. Azok között, akik mégis meg tudnak takarítani, Magyarorszá­gon 53 százalék véli úgy, hogy pénzét bankban vagy különböző befektetésekben érdemes tarta­nia. Ez egybecseng a fejlett orszá­gok lakosságának véleményével: Olaszországban 51, Franciaor­szágban 69 százalék adta ugyan­ezt a választ. Romániában azon­ban még mindig jelentős lehet a párnacihában tartott készpénz­mennyiség: csak 36 százalék vá­lasztaná a bankokat megtakarí­tásai kezelésére, míg Lengyelor­szágban és Csehországban ötven százalék közeli ez az arány. ■

Next

/
Thumbnails
Contents