Tolnai Népújság, 2009. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)
2009-08-22 / 196. szám
2009. AUGUSZTUS 22., SZOMBAT - TOLNAI NÉPÚJSÁG HÉTVÉGE pedagógus-portré Egészen megváltozott a családszerkezet, a gyerek helye a családban. Látszik, hogy a szülők egyre kevesebb időt tudnak együtt tölteni a gyerekeikkel. A mi munkánk a bizalomra épül / / / / / A NEKIK LEGDRAGABBAT BÍZZAK RANK Radváné Jegyernik Zsuzsanna „esélyteremtő pedagógust”, a szekszárdi Gyermeklánc Óvoda intézmény- vezetőjét Teleki Blanka-díj- jal tüntette ki a Hiller István művelődési miniszter. Ihárosi Ibolya- Mindig is fontosnak tartottam az innovációt, a megújulást. Minden szakmát, hivatást csak úgy lehet művelni, hogy abban örömét lelje az ember. Ez csak akkor lehetséges, ha új meg új kihívásokat keresünk, amelyek a pályán tartanak, és újabb meg újabb élményeket, szépségeket jelentenek. Ez a szemlélet jellemzi az egész tantestületet - mondta Radváné Jegyernik Zsuzsanna.- Mi a legfontosabb különbség a pályakezdő korabeli és a mai óvoda között?- Manapság rövidebb intervallumokban történnek a változások. A társadalomban felgyorsult folyamatok rányomják a bélyegüket az intézmények belső életére is. Egészen megváltozott a családszerkezet, a gyerek helye a családban. Bár az alapprogramunk azt írja, hogy a nevelés elsősorban a család joga és kötelessége, de az óvodának egyre inkább támogatni kell a szülőket ebben. Érezhető, hogy a gyerekek, akik bár értelmüeg sokkal fejlettebbek, nyitottak és fogékonyak, vannak területek amelyekre az óvodának rá kell segíteni. Ilyen az érzelmi biztonság, a kiszámíthatóság, a stabilitás, az érzelmi kötődések kialakítása, a közösségi élet és létezés megtanulása. Az is látható, hogy egyre több időt töltenek a gyerekek az óvodában. Az iskolára való alkalmasságnál ma már inkább az a kérdés, hogy a kisgyermek képes-e az alkalmazkodásra, a konfliktusai kezelésére és érzelmei szabályozására, tud-e önállóan, de ugyanakkor közösségben is dolgozni, és ott is jól érezni magát.- Említette, hogy megváltozott a gyerek szerepe a családban.- Pedagógiai alapvetés, hogy a nevelés elsődleges eszköze a személyes példa. Amikor még pályakezdő voltam, a gyerek természetes módon együtt élt a családdal, és elsajátította a mindennapi viselkedés és együttélés szabályait. Ma ezen a téren nagyok a különbségek. Látszik, hogy a szülők egyre kevesebb időt tudnak együtt tölteni a gyerekeikkel. Sokszor előfordul, hogy a szülő az együtt töltött időt megpróbálja tárgyakkal kompenzálni.- Mennyi az elvált szülők gyereke?- Riasztóan magas a válások száma. Volt olyan csoportunk, amelyben az óvodában töltött évek alatt mindössze négy gyerek élt azonos összetételű családban. Sok az egyszülős család, ezért kiemelten nagy az óvoda szerepe és felelőssége, hiszen ez ebben az életkorban alapozódnak meg azok a személyiségjegyek, amelyek később még formálhatók ugyan, de meghatározóak.- Gyűjtőfogalom a hátrányos helyzet, mi manapság a domináns hátrány?- Három helyen működünk, az egycsoportos szőlőhegyi, a négy csoportos kertvárosi és hat csoportos Perczel óvodában. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya a kertvárosi óvodában a legmagasabb, 25-30 százaléknyi, ami a vonzáskörzet jellegéből adódik. Ott a legmagasabb például a munkanélküliek száma. A hátrányok nagyon összetettek, részben szociális és életmódbeli hiányosságokat jelentenek. Kevésbé adott az ottani gyerekek számára a támogató családi háttér. Az oktatási törvény értelmében az a hátrányos helyzetű gyermek, akinek a szülője rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül, vagy a jegyző védelembe vette. Az előbbi azonban nem feltétlenül jelent valóban hátrányt, hiszen nagyon sok a gyermekét egyedül nevelő, gondoskodó szülő, aki jogosult a támogatásra. A városban elsőként, húsz éve A mi fejlesztéseink a közös munkán alapulnak - mondta a Teleki Blanka-díjas óvodavezető kezdtünk fejlesztő pedagógiával foglalkozni, s ennek az eredményeit az iskolák visszaigazolják. Munkatársaim közül többen végeztek tanfolyamot, tettek szakvizsgát. Jelenleg két főállású fejlesztő pedagógusunk van, akik egyénüeg és kis csoportban foglalkoznak a gyerekekkel, a csoport óvónőjével, a logopédussal és a nevelési tanácsadó szakemberével együttműködve.- Miként viszonyulnak a szülők az óvodához?- A jó együttműködés záloga az óvónő. A mi munkánk a bizalomra épül, hiszen a szülő a számára legfontosabbat, a gyermekét bízza ránk. Ha azt látja, hogy itt szeretettel törődnek vele, a gyerek fejlődik, és jól érzi magát az óvodában, akkor megbíznak az óvónőben. Nem egy esetben bizalommal fordulnak hozzánk a gyerekkel is kapcsolatos magánéleti problémával. Nagyon sok társadalmi rétegből kerülnek ki a szülők. Ha érzik, hogy itt megkapják a kellő tiszteletet, akkor azt mi is elvárhatjuk tőlük. Szerintem az óvoda az utolsó olyan intézmény, ahol napi élő kapcsolat van a pedagógus és a család között.- Az óvónők is ugyanabban a társadalomban élnek, ugyanazokkal a problémákkal küzdenek, honnan szerzik az érzelmi töltést, a lelkesedést?- Nagyon büszke vagyok a kollégáimra, a Teleki Blanka-díj az ő munkájukat is elismeri. Munkatársaim többsége a középkorosztályt képviseli. Némi félelemmel gondolunk arra, hogy az óvónők kétharmada egyszerre megy majd nyugdíjba az egész országban, Mivel már rutinosak, elkövetkezhet az a pont, amikor belefárad, belefásul az ember ebbe a munkába, bekövetkezhet a kiégés szindróma. Ennek megelőzésére csapatépítő, konfliktuskezelő tréningeken vesznek részt kollégáim, szervezett továbbképzések keretében. A szakmai felkészítés mellett azonban nagyon fontos, hogy a nevelőtestület magánemberként is építse egymás közti kapcsolatait. Karácsonykor, nőnapon, pedagógusnapon ösz- szeülünk, ebédelünk, vagy vacsoA városban elsőként, húsz éve kezdtünk fejlesztő pedagógiával foglalkozni. Névjegy RADVÁNÉ LEGYERNIK ZSUZSANNA 1954-ben született Budapesten. Tizennyolc évesen kezdett el dolgozni képesítés nélküli óvónőként. Férje alapító tagja volt a Paksi Atomerőműnek, így kerültek Tolna megyébe. Több óvodában is dolgozott, közben két gyermekükkel gyes-en volt. 1978-BAN pályázta meg az akkor VI-os számú óvodai egység vezetését. A Gyermekláncban 1993 óta óvodavezető. Azóta tartozik egy vezetés alá a volt Perczel a kertvárosi és szőlőhegyi óvoda. Munka mellett szerezett diplomát, szakvizsgázott, szaktanácsadó, közoktatási szakértő. Szabadidejét szívesen tölti barátokkal, utazással, hobbija a színház. rázunk, beszélgetünk. Szinte minden évben elmegyünk közösen kirándulni. A harmadik pedig, amire talán a legbüszkébb vagyok, hogy többnyire sikerül megteremteni munkatársaim számára a szakmai kiteljesedés lehetőségét. A mi fejlesztéseink a közös munkán alapulnak. Tizenegy óvodai csoportban 22 óvónő és két fejlesztőpedagógus dolgozik rajtam kívül az intézményben. Sokan vannak, akik szakvizsgát tettek, gyógytestnevelők, van, aki népi játék kismesterséget tanult, más táncművészeti főiskolát végzett. Úszó szakedzőink vannak. Mindig arra törekedtünk, hogy minden szolgáltatásunkat a legmagasabb szakmai szinten nyújthassuk a szülőknek. Posztapokaliptikus kamaradráma ismert színészekkel filmforgatás A stáb az AXN filmfesztiválon már bizonyított, de a Menedék forgatókönyve is magával ragadó Nem árulom el - mondja Babai István bíborvörös folyadékot töltögetve egy kiürült ásványvizes palackba. A TelePaks Kistérségi Televízió munkatársa a flakonba művért adagol, ami elengedhetetlen kelléke Kövi Gergővel és Feliinger Józseffel közösen készített kisjátékfilmjének. Titok csupán a művér receptjét övezi, a filmmel kapcsolatban az alkotók jóval közlékenyebbek. Az AXN filmfesztiválon közönségdíjat nyert Négy lövés után egy helyszínt látva döntötték el, írnak rá egy történetet, és abból új filmet készítenek. A forgatókönyvet Kövi Gergő ötletéből Babai István és Kövi Gergő írta. - Mi posztapokaliptikus kamaradrámának hívjuk. A Menedék posztapokaliptikus, mert egy kietlen világban játszódik, kamaradráma, mert négyszereplős - mondja Kövi Gergő. A történet, teszi hozzá, azt boncolgatja, hogy lehet-e emberségesnek maradni egy kegyetlen világban. A szereplők - Lovas Rozi, Váncsa Gábor, Lábodi Ádám - Kaposvárról érkeztek, illetve Réti Barnabás Budapestről. Őt a televíziónézők a Barátok közt Erikjeként ismerték meg. A sorozatba a Szegedi Színházból érkezett, a paksi filmbe pedig A ka- tedrális című nagy produkcióból. A sorozat Ken Follet bestsellere alapján készül, és egész Európá- J ban bemutatásra vár. Barnabás 1 több jelenetben is feltűnik, és fő- A Menedék című film forgatókönyvét Babai István és Kövi Gergő írta ként énekel benne. Előtte a francia Razzia című moziban dolgozott, itt a főszerepet Jean Renó játssza. Barnabást - több másik ismert, fiatal színészhez hasonlóan - Babai István kereste meg e- mailben, hogy kérje, vállaljon szerepet ingyen a filmjükben, merthogy találtak ugyan támogatókat, de az a forgatás többi költségét fedezte. A rendező meglepetésére többen is reagáltak, Réti Barna vállalta a munkát. - Mindig támogatom az ilyen kreatív dolgokat, én nagyon szeretem, ha valakiben van ennyi kurázsi- fogalmazott. Az amatőr filmesek lelkesedésén és ötletességén túl a forgatókönyv is megfogta: nagyon egyedi a műfaja és világa, különösen azt figyelembe véve, hogy magyar és szinte nulla költségvetésből készülő filmről van szó - mondta. A paksi forgatást nyári szabadságként élte meg, hiszen rengeteget dolgozik. Van egy zenés kabaréműsora, ebben az évadban is játszik a Halálbiztos című pszichothrillerben, amit ő is rendez. A Barátok köziben fél éve nem forgat. Rengeteget tanult belőle, és nagy lehetőséget kapott kezdő színészként, ám eljött a váltás ideje. A Réti Barnával forgatott paksi filmet alkotói fesztiválokra szeretnék nevezni, de - mint ígérték - a televíziónézők is láthatják majd. «V. T. k t > k
