Tolnai Népújság, 2009. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-19 / 194. szám

2009. AUGUSZTUS 19., SZERDA - TOLNAI NÉPÚJSÁG ALMANACH 2009 - TOLNANÉMEDI A háború előtt még kétszer ennyi lakosa volt a falunak Óvoda, iskola még működik szerkezetátalakítás Az ipar eltűnt, a munkás itt maradt A lélekszám folyamatosan csök­ken, éves átlagban tíz fővel. Húsz évvel ezelőtt, a rendszerváltáskor 1380 lakosa volt Tolnanémedinek, most 1158 van. De a fogyás nem új keletű dolog. Virágkorában, a háború előtt, 2800 lakója volt a fa­lunak. A cigány kisebbség nem számottevő, más kisebbség nincs. Vallásukat tekintve katolikusok, reformátusok és evangélikusok is élnek Tolnanémediben. Mindhá­rom felekezetnek van temploma, a katolikus és a református lelki- pásztor Simontomyáról jár ki, az evangélikus helyben lakik. A iakosságszám alakulása 2007. 2008. 2009. A főzőversenyre huszonötén neveztek be Kilencedik alkalommal rendezik meg a falunapot most, augusztus 20-án. Lebonyolítására hatszáz­ezer forintot nyert az önkormány­zat Lesznek gyerekprogramok, sorversenyek és sportversenyek. Zenés műsort adnak a Madách Színház fiatal művészei - Szumeli- disz Krisztina, Arany Tamás, Hom- pok Tamás - valamint Kiss Éva Evelyn énekes-táncos. Természe­tesen közönség elé lép a helyi Ne- bojsza táncegyüttes is. A főzőver­senyre 25-en neveztek be. A tét az Arany Fakanál Díj. A napot utcabál és tűzijáték zárja. A báli zenét Vö­rös József szolgáltatja. Az évközbeni közösségi programok nagy részét az iskolások, illetve a helyi énekkar és tánccsoport köz­reműködésével bonyolítják le. Ilyen a március 15-ei és a karácso­nyi műsor, valamint az alapítványi est Ez utóbbit általában áprilisban tartják, a Tolnanémedi Gyermeke­kért Közalapítvány szervezésé­ben. A befolyt pénzből a gyerme­kek számára fontos oktatási vagy sporteszközöket vásárolnak. Együtt játszott, strandolt és kirándult 12 erdélyi gyerek a helyiekkel. Jövőre a tolnanémedi iskolások viszonozzák a látogatást Sokan dolgoztak ipari üzemekben, s most, hogy tönkrementek a cégek, nem tudnak visz- szavonulni kertészked­ni, mert nem értenek a mezőgazdasághoz. Ez a falu nagy baja ma. Wessely Gábor Kiváló a fekvése Tolnanéme­dinek. Itt találkozik a Mezőfóld a Tolnai-dombsággal, itt folyik a Kapos a Sióba, a falun át ve­zet a Dunafóldvár és Dombó­vár közötti 61-es főút, és a Bu­Miklós Lajos polgár- mester dapest-Pécs vasútvonal is itt megy el. A település rendezett, gondozott, virágos, a belterüle­ti utak burkoltak, a középüle­tek felújítottak. Közel van két kisváros, Simontornya és Ta­mási, de a Balaton és a szom­széd megyeszékhely, Székesfe­hérvár sincs messze. Mindezek dacá­ra a falu lélekszá- ma fogy, részint a születések számá­nak csökkenése, részint az elvándorlás miatt. Még óvoda és iskola is műkö­dik, de egyre nehezebb a fenn­tartásuk. Közelmúltban történt felújításuk a fenntartási költsé­gek, főként a fűtésszámla csök­kentését célozta. Tavaly kicse­rélték az iskola nyílászáróit, és megszépült kívülről is az épü­let. Az idén az óvodában par­kettáztak, burkoltak, és rend­be tették az udvart, a csapadék­víz-elvezetést és a járdákat. Mindemellett a polgármesteri hivatal, a művelődési ház és az Élet-ház felújítása is megtör­tént az elmúlt né­hány évben. A közmunka­programokban fo­lyamatosan, már a kilencvenes évek eleje óta részt vesznek. Ebből adódóan a legnagyobb foglalkoztató az ön- kormányzat. Van 15 alkalma­zottja, és közel negyvenen vesz­nek részt az Út a munkához programban. Az ivóvíz minő­ségén javítaná- nak. fPt ft Mindig voltak nehéz időszakok, ez a válság is elmúlik NÉGYEZER éves földvár ma: radványaira bukkantak a te­lepülés mellett. a polgármester nem állít­ja, hogy ez turistacsaloga­tó látnivaló lehet - ; egy domb és más semmi ám a ré­gészek találtak 138 | figyelemre méltó bronzkori tárgyat, amelyek múzeumokba kerültek. Ez is jelzi, hogy a környék régóta lakott. Miklós Lajos egyébként húsz éve áll a település élén. A rendszerváltás után polgár- mesterré választották, ami jelzi, hogy tanácselnöki mun­kájával is elégedett volt a la­kosság. azt mondja: mindig voltak nehéz időszakok, s reméli, hogy a mostani válságból is kilábalunk. De ez nem a fa­lun múlik... Tolnanémedi körjegyzőséget működtet Kisszékellyel és Nagyszékellyel. Az iskola és az óvoda a simontornyai társulás­hoz tartozik gazdaságilag, de a tanítás, nevelés még helyben történik. Az óvodába 30, az is­kolába 70 gyerek jár. Munkát mezőgazdasági illet­ve tejipari vállalkozások kínál­nak 8-10 személynek. Régeb­ben működött helyben kender­gyár, téglagyár, és a simon­tornyai bőr- és szőrmeipar is so­kaknak kínált állást, ma semmi nincs. Az alapvető infrastruk­túra megvan a faluban, csak a szennyvízhálózat hiányzik. Gondot jelent az ivóvíz túlzott nitráttartalma is. Ezen egy nagy ivóvízjavító program megvalósí­tásával szeretnének változtatni, amihez 150 millió kellene. A lakosság több mint 90 szá­zalékban magyar. Cigány ki­sebbségi önkormányzat műkö­dik, de a romák számaránya nem jelentős. A háziorvos és a védőnő Kisszékelyt és Tolnané- medit látja el, gyógyszertár van a faluban. Működik továbbá hat kisbolt és egy vendéglátóipari egység. Partnerkapcsolatuk egy erdélyi településsel, a 800 kilométerre lévő Nagyborozsnyóval van. Most üdült itt 12 gyerek tőlük, jö­vőre a tolnanémedi gyerekek utaznak hozzájuk. Fellépőruháik varratását egy holland férfi állta Reméli, a falu nyert vele óvoda A cigány családoknak tündéri gyerekeik voltak Tíz éve alakult a tolnanémedi Nebojsza Néptánc Csoport. Fel­lépéseiket Ács Elvira szervezi, táncaikat Dolovai Zsuzsanna ko­reográfus tanítja be. Próbáikat a helyi művelődési házban tart­ják, ehhez némi működési tá­mogatást a polgár- mesteri hivataltól kapnak. Nincsenek nagy, fesztiváldíjas álma­ik, elsősorban saját örömükre táncolnak. Nem szoktak messzi­re utazni, falujuk és a környező települések rendezvényein lép­nek fel. Most, augusztus 20-án Tolnanémediben, augusztus 21- én Ozorán állnak színpadra. Re­pertoárjukon a magyarországi vidékek táncai mellett bukovi­naiak és moldvaiak is szerepel­nek. Általában 15-20 perces mű­sort adnak. Legutóbb boncidai csárdást, kalotaszegi és rábakö­zi táncokat tanultak. Az együttes 12 ta­gú, sárközi jellegű viseletben szoktak közönség elé állni. Fellépő ruháik var­ratását egy holland férfi, Hermann Keiser állta, aki a falu­ban vásárolt ingatlant, üdülő­nek. Tánccipőket a Tolnanémedi Községért Közalapítványtól kap­tak, a blúzok készítését pedig a helyi cigány kisebbségi önkor­mányzat fizette ki. háromcsoportos volt az óvoda, a gyereklétszám a hatvanat is el­érte néhány évtizede. Most két csoport működik, feleannyi gye­rekkel. Oroszi Lászlóné idézi fel a régi szép időket. Az intézmény­ben 1962-től 1997-ig dolgozott, 1968-tól vezető óvónőként. Min­dig kijárta a fejlesztéseket, kellő­képpen felszerelt volt az intéz­mény benti és udvari játékokkal is. A kinézettel most sincs hiba, szépen felújították az óvodát, csak a gyerek kevés. Régen még válogathattak is a gyerekek között, mert bármilyen hihetetlen, túljelentkezés volt éveken keresztül. Ma mindenkit felvesznek. Persze semmi ok nem volt, és ma sincs semmifé­Oroszi Lászlóné címzetes óvónő le diszkriminációra. Az itt élő muzsikus cigány családoknak - ahogy fogalmaz - tündéri gyere­keik voltak mindig. A szülők a munkájukkal és a családjukkal foglalkoztak, nem a törvénytelen dolgokkal. A gyerekek tiszták és szófogadók voltak. A 67 éves nyugdíjas óvodave­zetőnek két fia és két unokája van. Fejér megyéből származik, de ahogy a kecskeméti képzőt el­végezte, rögtön Tolnanémedibe került, itt dolgozta le az életét, itt érzi magát otthon. Megbecsü­lik, nyugdíjazásakor címzetes óvónői díszoklevelet kapott. So­kat köszönhet ennek a falunak, s reméli, hogy a falu is csak nyert vele. ■ Általában 15-20 perces műsort adnak. 17 Két beadott pályázat van kisebb fejlesztésekre járdafelújításra 1,3 millió forintot, a közmunkához szükséges eszközök - fűnyí­ró, bozótvágó, ásó, lapát - beszerzésére egymillió forin­tot szeretne kapni az önkor­mányzat. Döntés a közeljövő­ben várható. Nagyobb össze­gekre most nem pályázott a tolnanémedi önkormányzat, mert tavaly, az iskola felújí­tásához több pénzt kaptak a kistérségi keretből, mint a környező települések. A művelődési ház télen a tornaterem nagy művelődési háza van a falunak. Kihasználtságát az iskolások garantálják. Nem­csak közéleti és kulturális előadásokat, műsorokat tar­tanak itt. Van egy kényszer szülte funkciója is az épület­nek. Télen a testnevelés órá­kat tartják benne, mivel az iskolának nincs tornaterme. Egyszer majd saját éttermet szeretne nyitni távolabbi tervei még kifor­ratlanok Kiss Istvánnak. Az biztos, hogy szeptemberben elkezdi a középiskolát Ta­másiban. Szakács szeretne lenni. Szívesen ügyködik a konyhában, kedvenc készít­ménye a kakaós kalács, a palacsinta és a meggyes pi­te. Később főiskolára is akar menni, valószínűleg ven­déglátó szakra. Nem csak fakanálforgatásból áll az élete. Táncol, kosárlabdázik, kézilabdázik is. Ezek azon­ban csak hobbi szinten ér­deklik. Fő célja, hogy elsajá­títsa a sütés-főzés minden csínját-bínját, s egyszer majd saját éttermet nyithas­son egy nagyvárosban. 21 Kiss István szakács lesz ANYAKÖNYV A tavalyi statisztika is tük­rözi a népességfogyást. Tolnanémediben 2008-ban 11 gyermek született, mi­közben a halálozások szá­ma 24 volt. AZ ÖSSZEÁLLÍTÁST WESSELY GÁ­BOR ÍRTA. A FOTÓKAT GOTTVALD KÁROLY ÉS MÁRTONFAI DÉNES KÉSZÍTETTE. AZ OLDAL A TOL­NANÉMEDI ÖNKORMÁNYZAT TÁ­MOGATÁSÁVAL JELENT MEG. 4 4 t

Next

/
Thumbnails
Contents