Tolnai Népújság, 2009. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság 2009-08-16 / 32. szám
2009. AUGUSZTUS 16., VASÁRNAP 13 MŰVÉSZBEJARO Két magyar az UNESCO listáján örökség Bárki jelölhet a szellemi örökség nemzeti jegyzékére kulturális szokást A Körösi Csorna Sándor- gyűjtemény és Bolyai János Appendix című műve felkerült az UNESCO Világemlékezet listájára. Szeptemberben a mohácsi busójárás is része lehet Az emberiség szellemi kulturális öröksége reprezentatív listájának. Mézes Gergely Budapest Duna-parti látképe, a Várnegyed, az Andrássy út, Hollókő, a pannonhalmi főapátság, a Hortobágyi Nemzeti Park, a pécsi ókeresztény sírkamrák, a tokaji borvidék régóta szerepel az UNESCO vílágörökségi listáján, a héten azonban Magyarország felkerült az UNESCO egy másik jegyzékére, a Világemlékezet listára is. Ráadásul két tétellel: A Magyar Tudományos Akadémia Körösi Csorna Sándor gyűjteményével és Bolyai János Appendix című művével. A Csoma-gyűjtemény azt a mintegy nyolc füzetet jelenti, amelyeket az 1830-as években tudós lámák írtak Tibetben Körösi Csorna Sándor kérdéseire válaszolva. A füzetekben főleg a tibeti irodalomról, vallásról, orvoslásról, filozófiáról van szó. Körösi Csorna Sándor a magyarság hun eredetét szerette volna bizonyítani távol-keleti útjával, és közben közel hét évet töltött tibeti kolostorokban. Ekkor készítette el a tibeti grammatikát és szótárat, valamint jelentős tibeti könyvgyűjteményt is létrehozott. Állítólag több mint háromszáz kötetes könyvtára volt, amelynek nagy része elveszett; a jelenlegi Csoma-gyűjteményben csupán 36 kötet található. A másik mű, Bolyai János Appendixe 1831-ben édesapja, Bolyai Farkas kétkötetes monumentális munkája, a Tentamen függelékeként jelent meg mintegy huszonhat oldalon. A munkát Bolyai főművének tartják, napjainkig minden jelentősebb nyelvre lefordították. Bolyai János ebben fektette le az úgynevezett nemeuklideszi geometriát. Bolyai János művéből három példányt őriznek az MTA Könyvtárának kézirattárában. Szeptember végén, október elején remélhetőleg újabb magyar elismerésnek örülhetünk: a mohácsi busójárás felkerülhet 1 \ m-X IV/ L Szellemi iavak az UNESCO listáján Japán Kabuki A japán színjátszás klasszikus énekes-pantomimes változata Románia Calus néptánc Férfiak táncolják, hangos dobbantá- sok, csapásolás és ugrások jellemzik Spanyolország Festa di Elche Zenés misztériumjáték, amelyet a középkor óta az elche-i Szűz Mária- templomban adnak elő Olaszország Szicíliai bábszínház A XIX. század elején kialakult műfajt az eltűnés veszélye fenyegeti Litvánia Keresztfaragás A hagyományos technikával készített kereszt az 1920-as évektől a nemzeti ünnepek kelléke V- / '■ »raj-m y Á .JW A / Indonézia báb- és színjáték A mohácsi busójárást javasolta Magyarország elsőként Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára. Az UNESCO ugyanis az épített és természeti kincsek, valamint az egyetemes értékkel bíró dokumentumok mellett a szellemi örökséget is próbálja megőrizni. A 2003 óta létező szellemi kulturális örökség egyezményhez hazánk 2006-ban csatlakozott, Hiller István kulturális miniszter pedig az idén májusban tette közzé felhívását, amelyben arra kéri a „kultúra iránt elkötelezett” személyeket, közösségeket, hogy jelöljék az általuk fontosnak vélt hagyományokat a nemzeti jegyzékre. Erről a jegyzékről tesz javaslatot a nemzeti bizottság a miniszternek, hogy Magyarország milyen szellemi örökséget terjesszen föl a nemzetközi listára. „Nincs korlátozva, hogy hány elemet lehet jelölni, a listák folyamatosan bővülnek” - mondta Csonka-Takács A vílágörökségi listán a római limes A római limes magyarországi szakasza is felkerült a világ- örökség várományosi listájára. A római birodalom megerősített határvonala júliusban, az UNESCO Világörökség Bizottságának sevillai ülésszakán került a listára, ami a kitüntető cím elnyerésének fontos lépése. A Ripa Pannonica nem lesz teljesen új helyszín a bizottság listáján, már szerepel rajta a római limes három másik eleme. Az elbírálás másfél éves folyamat, vagyis 2013-14 körül reális a magyar- országi limes felvétele a világ örökségi listára. Eszter, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóságának vezetője. Hozzátette, tavaly Magyar- ország a mohácsi busójárást nevezte a listára. „Egy évig tart a jelölések átvizsgálása, ezalatt formailag kedvező elbírálást kapott a magyar nevezés, a szakmai értékelés eredménye még nem ismert. Szeptember végén ül össze a kormányközi bizottság, amely meghozza a döntést" - mondta. Csonka-Takács Eszter elmondta, a listákra való felkerülés nem jár anyagi támogatással, de sokat segíthet az adott közösség identitásának megerősítésében, ráadásul komoly „reklámértékkel” is bír. Szerinte a tágan értelmezett fogalomba sok minden beletartozhat. „Jelölhetnek népszokást, művészi kifejezési formákat vagy akár kézművestechnikát, -tudást is. Nem népművészed tárgyra vagy ételtípusra kell gondolni, hanem annak készítési módjára, a tudás átadásának jellemző formáira” - magyarázta. További információ a www.szellemiorokseg.hu lapon. Ide nem csak ötleteket várnak, hiszen egy-egy jelölés komoly előkészületeket kíván. „A nemzeti jegyzékre jelölés sok időt és kutatómunkát feltételez, hiszen be kell mutatni azt is, milyen erőfeszítéseket tett és tervez tenni az adott közösség a saját örökségének megőrzéséért.” Az UNESCO honlapján található egy 90 tételes lista, amely alapján képet kaphatunk arról, mit is értenek más országokban szellemi kulturális örökségen. Ezeket az UNESCO mint veszélyeztetett örökségeket a tagországok nevezései alapján gyűjtötte össze, még az egyezmény megszületése előtt. A listán szerepel például a Kambodzsai Királyi Balett, a szlovák verbunkos, a belga Binche-i Karnevál vagy például a kínai Kun Qu Opera. Nagyszabású tárlat a debreceni MODEM-ben a messianizmus témaköréhez kapcsolódó műveket állítanak ki a 20. század legnagyobb művészeitől a debreceni Modern és Kortárs Művészeti Központ (MODEM) kiállításán. A messiások, avagy a nyugati ember és a megváltás gondolata című, év végéig látogatható tárlaton olyan alkotók művei szerepelnek, mint Picasso, Chagall, Warhol, Dali, Csontváry vagy Gulácsy. Kétszáznál több alkotás a vásárhelyi tárlaton ÖSSZESEN 225 MÜVET válogatott be a szakemberekből álló zsűri az október 4-én a hódmezővásárhelyi Alföldi Galériában nyíló 56. Őszi Tárlatra. A kiállítás zsűrije döntött a díjakról is, a díjazottak névsorát csak a megnyitón ismerhetik meg az érdeklődők. Világsztárok a debreceni dzsesszfesztiválon A DEBRECENI JAZZNAPOK 2009. szeptember 3-tól 6-ig a Kölcsey Központ nagytermében és a szomszédos Baltazár téren várja majd az érdeklődőket. Az idén is számos világhírű művész lép színpadra. Fellép többek között Eliane Elias és Amina Claudine Myers, Benny Golson és az idén 70 éves Deseő Csaba. Végső búcsú Cseh Tamástól augusztus 27-én, csütörtökön 14.30 órakor vesznek végső búcsút Budapesten, a Farkasréti temetőben Cseh Tamástól. A Kossuth-díjas énekest, zeneszerzőt életének 67. évében, hosszan tartó betegség után, múlt hét pénteken érte a halál. Cseh Tamás súlyos beteg volt Franciaország lesz az idei díszvendég seregszemle A népművészet legjelesebb képviselői mutatkoznak be Négy napon át, augusztus 20. és 23. között ismét a népművészeké lesz a budai vár. A Mesterségek Ünnepén a legkiválóbb magyarországi kézművesek, hagyományőrző tárgyalkotó népművészek műhelyeikben mutatják be mesterségük fortélyait. Az eljárásokat a felnőttek és a gyermekek általában ki is próbálhatják. Az idén a rendezvény díszvendége lesz Franciaország, ezen belül Elzász tartomány, ahonnan kézművesek és iparművészek csapata érkezik - többek között üvegművész, orgonakészítő, textilművész, könyvkötő, kalapos, hangszerkészítő, bútorkészítő, Lószerszám-bemutató a tavalyi Mesterségek Ünnepén faműves és ötvös. Az iparművészek bemutatkozása mellett természetesen helyet kap az elzászi gasztronómia is, hogy a helyi specialitás, a helyben frissen készülő, „tárté flambée” nevű sza- lonnás, hagymás, sajtos tészta vagy az elzászi hagymatorta révén Elzász ízeivel, valamint boraival is megismerkedhessen a látogató. A rendezvényt természetesen számos koncert színesíti, fellép többek között Szalóki Ági énekes, Balogh Kálmán és Lukács Miklós cimbalomművész, a Kerekes Band, a Parno Graszt és még sokan mások. ■ Százöt évesen nyílt új műveiből kiállítása Tárlattal tiszteleg a Magyar Nemzeti Galéria a 105 éves Lossonczy Tamás festőművész előtt. A kiállítást, amely a Budavári Palota A épületében szeptember 6-ig látható, az elmúlt öt évben született művekből válogatta Dévényi István kurátor. A megnyitón Lossonczy Tamás személyesen is megjelent, és remegő hangon köszönte meg a Nemzeti Galéria ajándékát, egy bronzérmet, amelyet Víg Tamás képzőművész készített. Bereczky Loránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigazga■ Lossoncy Tamás 105 évesen is folyamatosan fest, rajzol. tója köszöntőjében arról beszélt, hogy Lossonczy Tamás élete, alkotókedve példaértékű lehet mindenki számára. A tárlat kurátora, Dévényi István elmondta, hogy az elmúlt évek legjellemzőbb műveit válogatta össze. Dévényi hozzátette, nem titkolt szándéka volt, hogy az anyagból a látogatók a mester humorát, bölcsességét és iróniáját is megismerhessék. „Meg akartam mutatni, hogy mennyi erőt ad az embereknek kedvességével, okosságával” - mondta. ■
