Tolnai Népújság, 2009. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-15 / 191. szám

2009. AUGUSZTUS 15.. SZOMBAT - TOLNAI NÉPÚJSÁG 11 NYUGDÍJASOK A puszták népét tanította vasdiploma Hatvanöt évvel ezelőtt vette kézbe tanítói diplomáját Glück Péterné Kern Erzsébet sok nemzedéket nevelt, oktatott. Júllamajorban száznyolcvanán köszöntötték a jubiláló tanító nénit A közhasznúakkal együtt újították fel a nyugdíjasok a klubhelyiséget alsónána A hajdani moziban minden eredeti állapotában ma­radt az elmúlt tizennégy évben. Az épületben néhány éve a nyug­díjasklub mellett sváb emlékszo­ba is van. Az Alsónánai Nyugdí­jas Hagyományőrző Egyesület tagjai az önkormányzat segítsé­gével a napokban megszépítették a klubhelyiséget. - Nagy örö­münkre szolgál, hogy ennyi idő után megvalósulhatott a felújítás. A meszelést, villanyszerelési munkákat az önkormányzat mintegy ötvenezer forinttal támo­gatta. A kivitelezésben a közhasz­nú munkások segítettek - tudtuk meg Horváth Árpádné klubveze­tőtől. Az egyesület elnöke azt is el­mondta, hogy a közelmúltban pá­lyázatot adtak be a Szociális és Munkaügyi Minisztériumhoz. Ebben kétszázezer forintot igé­nyeltek, az Idősek az idősekért és fiatalokért programból. Céljuk egy falukarácsony, egy farsangi mulatság és az idősek napjának megszervezése. ■ G. N. Sportfesztivál helyett idén túrázni mennek tolna Idén nem vesznek részt a fonyódi Szépkorúak Országos Sportfesztiválján a tolnai nyug­díjasok. Pénzhiány miatt ugyan­is a program elmarad. Mint azt Tófalusiné Ádám Er­zsébettől, a tolnai nyugdíjas ér­dekszövetség bizottsági elnöké­től megtudtuk, a szervezet a tol­nai önkormányzattól 80 ezer, a megyeitől 30 ezer forint pályáza­ti támogatást kapott a fonyódi programon való részvételre. Ám csak ezután derült ki, hogy az országos rendezvény elmarad. A szervezők ehelyett egy bakonyi gyalogtúrát, vagy egy győri senior sportrendezvényt ajánlot­tak, ám a tolnai nyugdíjasok egyiken sem tudtak volna részt venni a tervezett ötven fővel. így maguk szerveztek egy abaliget- orfű-pécsváradi programot, tú­rával, sportjátékokkal egybeköt­ve. A pályázatok kiírói pedig en­gedélyezték a pénz módosított felhasználását, így nincs akadá­lya, hogy ötven sportos tolnai szépkorú augusztus 26-án részt vegyen a programon. ■ S. K. Régi tanítványok, család­tagok, közel kétszáz em­ber gyűlt össze nemrég Júliamajorban. Glück Péterné Kern Erzsébet tanító nénivel együtt em­lékeztek a szép időkre, amelyek részben neki kö­szönhetően lettek olyan kedvesek. Hargitai Éva Fényképek az 1950-60-as évek­ből vidám gyerekekkel, Budapes­ten, a Balatonnál, a ma már nem létező Homokháznál, vagy egy magában árválkodó markológép mellett - emlékek a vasdiplomás Glück Péterné Kern Erzsébet éle­téből. Férje szervezte ezeket a ki­rándulásokat, amikor Júlia­majorban tanítottak. Akkoriban még nagy szó volt, ha egy gyerek vonatra szállhatott, az pedig még nagyobb, hogy a fővárosba is el­jutott. De éppen úgy tudtak örül­ni a diákok egy hógolyócsatának, képesek voltak jóval a tanítás kezdete előtt elmenni az iskolába télen is, ha csináltak nekik egy csúszkálásra alkalmas jégpályát, és örültek annak, amikor egész napos túra keretében elgyalogol­tak Paksra, ahol megnézték, hol épül majd az atomerőmű. Az em­berek is mások voltak akkor, ott Júliamajorban: nem volt gond az összefogással, ha segítség kellett, kérés nélkül megmozdultak, a szülők pedig együttműködtek a pedagógussal, akit a gyerekek tiszteltek. Nem véletlen, hogy a most 85 esztendős nyugdíjas tanító néni szívesen emlékszik vissza azokra az időkre. No de a pá­lyája nem itt kezdő­dött. Kern Erzsébet Hőgyészen szüle­tett , ahol az elemi, majd a polgá­ri iskolát is elvégezte. Apácák ve­zette iskolában szerezte meg ta­nítói diplomáját, amelyet 1944- ben vehetett át Kiskunfélegyhá­zán. Tamtam azonban csak 1951- ben kezdett el Varsádon, ahol fér­jével, Glück Péterrel is megis­merkedett. 1952-ben megesküd­tek, majd még abban az évben Alsópélpusztára helyezték őket. Mivel ott csak egy nagyon kicsi szolgálati lakásuk volt, és meg­született első gyermekük, Éva, Névjegy GLÜCK PÉTERNÉ Kern Erzsébet. 1923-ban született Hőgyészen. 1944-ben szerzett tanítói dip­lomát Kiskunfélegyházán. 1952-ben ment férjhez Glück úgy döntöttek elköltöznek. A Harc melletti Janyapusztán csak néhány évet töltöttek, majd 1957- ben Júliamajorba kerültek. Míg a férje a felső tagozatos diákokkal foglalkozott, ő maga az alsósokat tanította. Volt mit tennie, főleg amikor a szomszédos Jegenyé- sen nem volt peda­gógus. Akkor dél­előtt Júliamajorban tanított, majd kis­motorra pattant - té­len szánkóval men­tek értek - és a délutánt a jege- nyési gyerekekkel töltötte. - Ak­koriban összevont osztályokkal dolgoztunk, de még így sem me­rült fel, hogy a pedagógusnak ne lenne elég ideje a gyerekekkel foglalkozni - emlékezett vissza a munkával töltött évekre a tanító néni. Mindenki megtanult rendesen írni, olvasni, számolni, például minden reggel húsz per­ces tollbamondással kezdtük a napot, ami verseny is volt egy­ben - fűzte hozzá. Péterhez. 1978-ban ment nyugdíjba. család: Három lány, Éva, Te­réz és Hedvig édesanyja, és négy unoka nagymamája. Aztán elkezdődtek a körze­tesítések. Először a felső tago­zat szűnt meg, így férje átke­rült Fácánkertbe. Mivel várha­tó volt, hogy az alsó is hamar erre a sorsra jut majd, 1970- ben ő maga is a kis faluban kezdett el tanítani, ahova át is költöztek. Itt is szíwel-lélekkel folytatta a munkáját nyugdíj­ba vonulásáig, sőt még azután is kisegítő pedagógusként. Az pedig, hogy a tanítványai ho­gyan viszonyultak hozzá, mi sem mutatja jobban, minthogy nyár elején Júliamajorban kö­zel 180 ember gyűlt össze, hogy egykori tanító nénijükkel együtt idézzék fel a múltat. Az egykori tanítványokat nem kel­lett noszogatni, aki tudomást szerzett a találkozóról, az ma­ga is továbbszervezte azt. Azt mondták, különleges, gyönyö­rű gyermekkort éltek meg a majorban annak idején, ami­lyent saját gyerekeiknek is sze­rettek volna megadni. Ezt követte aztán egy másik nagy, és örömteli esemény, a vas­diploma átvétele. A díszoklevelet a PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar aulájában adták át az idős peda­gógusnak, 65 évvel az első dip­loma kézbevétele után. Egykori tanítványai és családtagjai remé­lik, hogy öt év múlva a rubint is megkaphatja majd. Igáira mennek gyógyfürdőzni bölcske Egynapos gyógy­fürdőzést iktatott a nyári programba a bölcskei Múló Évek Nyugdíjasklub. Előtte egy egészségügyi előadást hallgattak meg, ennek fejé­ben fejenként 730 forinttal járult hozzá az érintett cég a kiránduláshoz. A fennma­radó költséget, az összesen mintegy ötvenhétezer forin­tot a klub saját kasszájából fedezte - tudtuk meg Szabó Tiborné klubvezetőtől, (gn) Paprikaszedés után Badacsonyba kirándulnak selecska Változott az ere­deti terv, és nem a vecsési káposztafesztiválra utaznak a belecskai nyugdíjasok. A cseresznye és meggyszü­retet követően, jelenleg a paprikaszedésbe is besegí­tenek a tagok az önkor­mányzati földeken. A mun­ka fáradalmait majd ősszel, a badacsonyi borvidéken pi­henik ki, igaz csak egyna­pos kirándulás keretében. Ennek részleteit a második félév első ülésén, augusztus 7-én pontosítják a Belecskai Nyugdíjasklub tagjai, (gn) Kitüntette a város dr. Dési Istvánt simontornyáért kitüntetést kapott dr. Dési Iván fogszak­orvos aki 32 éve gondozza, gyógyítja Tolnanémedi, Kis­székely és Simontornya kö­zel 6000 lakosának fogait és szájbetegségeit. A doktor úr a kitüntetéssel adományoz­ható pénzjutalmat nemes célra, a Budai Ilona népze­nei tábor jövő évi megren­dezésére ajánlotta fel. (vl) Dr. Dési István fogszakorvos Továbbiak a TEOLhu hírportálon ■ Mindenki meg­tanult rendesen írni, olvasni, számolni. Egy esztendeig Tolna megyében marad a vándorserleg HORGÁSZOK Az őcsényiek nyerték a nyugdíjasok Keselyűsben rendezett országos horgászversenyét szekszárd Kilenc csapat mér­te össze tudását a hétvégén a Magyar Nyugdíjasok Egyesüle­tei Országos Szövetsége által rendezett országos horgászver­senyen a keselyűsi Holt-Siónál. Gecse Lajos, a Tolna Megyei Horgászegyesüle­tek Szövetsége ügy­vezető elnöke la­punknak elmond­ta, a nyugdíjas hor­gászversenynek már több évre visszanyúló ha­gyománya van. Az utóbbi há­rom esztendőben Tolna megyét is képviselték csoportok, s a múlt évben merült fel az ötlet, hogy az idei versenynek Szek­szárd adjon helyet. Mint mond­ta, egyesületük azzal tudta tá­mogatni az egynapos, szomba­ti programot, hogy bérmente­sen bocsátotta a versenyzők rendelkezésére a pályát és a rendezőket. - Mindezt tettük azzal a nem titkolt szándékkal, hogy népszerűsít­sük ezt a sportot a nyugdíjasok köré­ben is, ugyanúgy, ahogy megtesszük a fiataloknál. A hét­végi versenyt némi anyagi se­gítséggel támogatta a Nyugdí­jasok Országos Szövetsége, va­lamint a szekszárdi városi és a Tolna megyei önkormányzat is. A Tolna Megyei Nyugdíjas Szö­vetség a nap végén vendégül ■ A legnagyobb halat Zsótér Mihályné akasztotta meg. A szekszárdi Tóth Ferenc is jól érezte magát a versenyen látta a résztvevőket - húzta alá Gecse Lajos. A nyugdíjasok mintegy három és fél óra alatt összesen több mint 28 és fél ki­ló halat akasztottak horogra. Az Őcsényi Horgász Egyesület nyugdíjasai fogták ebből a leg­többet, összesen 10 kiló 27 de­kagramm hal volt a verseny vé­gén a szákjukban. Ezzel kiérde­melték a csapatverseny első he­lyét, s így a vándorserleg is egy évig Tolna megyében marad. Á második helyen a Szegedről ér­kezett Csonti nevű csapat vég­zett, míg a harmadik legtöbb fo­gott uszonyossal a Szegedi Bo­szorkányok csapata léphetett a képzeletbeli dobogó harmadik fokára. A legnagyobb halat Zsótér Mihályné, a Szegedi Bo­szorkányok csapatának tagja akasztotta, egy 35 dekás ká­rászt, s ezzel együtt ő lett a leg­eredményesebb női versenyző is. A legtöbb halat, 107 darabot, amelynek mintegy nyolcvan százaléka küsz volt, Lőrincz László, az őcsényiek versenyző­je fogta. A díjakat Jankovits György, a Nyugdíjasok Országos Szövet­ségének elnöke és Asztalos Ad­rienn, a szekszárdi önkormány­zat sportreferense adta át a ver­senyzőknek. Gecse Lajos el­mondta azt is, hogy a verseny- sorozat 2010-es, következő for­dulóját várhatóan Szegeden szervezik meg. ■ Rácz Tibor i i k I y

Next

/
Thumbnails
Contents