Tolnai Népújság, 2009. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)
2009-08-14 / 190. szám
6 2009. AUGUSZTUS 14., PÉNTEK GAZDASÁG A BUX index 2009. augusztus 13-án 18700 Nyitóérték: Záróérték: 18600 18442 18521 IS 500 IS 400 18300 | Változás: 2,48% 18200 18100 ttnnn Előző napi záróérték: 18 072 ...........................f........ 1S .30. a New VoHihV tőzsde nyitása /i ponjt/ 09.00 11.00 NYERTESEK 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT 2009. 08. 13. Részvény Utoisáárfft} Változás!%) Miió Ft FHB 920 11,38 243 OTP 4860 3,40 40 632 ANY 820 2,50 55 Fotex 430 2,38 156 Mtelekom 690 2,22 1078 Mól 13900 2,20 2108 Egis 20900 1,95 250 VESZTES FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ét ÍR) Változás í%) Millió Ft KEG 769-3,75 16 Rába 632-0,78 30 Pannergy 772-0,64 20 A BUX index az elmúlt napokban BÉT-áruszekció (forint/tonna, 08.13.) számolási ár EUROBÚZA 2009. szeptember 28 500 TAKARMÁNYBÚZA 2009. szeptember 26 500 TAKARMÁNYKUKORICA 2009. szeptember 28 900 TAKARMÁNYÁRPA 2009. szeptember 25 500 OLAJ NAPRAFORGÓ 2009. október 55 130 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2009. augusztus 13-án. €/Ft $/Ft CHF/Ft “ i 268,63 188,45 175,38-5,96 Ft-6,09 Ft-4,32 Ft Forintbetéti* kamatok (%, 02.27-től) 2 hó 3 hó Allianz Bank 6,10 6,30 Budapest Bank 6,25 6,25 CIB Bank 5,25 5,25 Erste Bank 6,70 6,90 K&H Bank** 4,00 4,05 MKB Bank 5,82 5,92 OTP Bank 4,75 4,75 Raiffeisen Bank 6,20 6,40 UniCredit Bank 8,20 8,30 • ALAPTERMÉKEK, 1 MILLIÓ FORINTRA ** 3 HÓ HELYETT 6 HÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 08.13.) Vételi Eladási \ Allianz Bank 262,38 275,84 Budapest Bank 261,40 277,57 CIB Bank 258,23 279,75 Citibank 257,54 279,00 Erste Bank 261,95 277,05 K&H Bank 261,11 276,15 MKB Bank 261,79 275,21 OTP Bank 263,40 276,90 Raiffeisen Bank 262,86 274,68 Sürgősen kellene 400 szakorvos ász-vizsgálat Szakképzésre, ügyeleti felvételi rendszerre is szükség lenne Kinek a pap, kinek a papné - Mikola doktor és a szaktárca csörtéje Hiába a sürgősségi beteg- ellátás tárgyi feltételeinek kiépítése, ha nincs megfelelő szakembergárda a gyors beavatkozásra szorulók ellátására. Ezért az egyik legfontosabb teendő - stílusosan mondva - sürgősen a megváltozott igényekhez igazítani a sürgősségi orvosképzést. Nógrádi Tóth Erzsébet CSAK A NEGATÍV ADATOKAT ragadta ki Mikola István az ÁSZ jelentéséből - így reagált az Egészségügyi Minisztérium a Fidesz szakpolitikusának állításaira. Mikola István szerint lesújtó a sürgősségi betegellátás helyzete. Külön figyelni kell arra, hogy például háziorvosi szinten szinte nincs megfelelő sürgősségi ellátás. SZAKTÁRCA: azt miért nem teszi hozzá Mikola úr, hogy a háziorvosi ügyeleti szolgálatok száma 2004 és 2008 között 1230-ról 357-re csökkent, ebből pedig az következik, hogy hangsúlyosabb szerepet kapott a központi ügyelet? A kórházi sürgősségi betegellátás javulását pedig az jelzi, hogy - a jelentés szerint - „a megfelelő időben és feltételek mellett történő sürgősségi betegellátás javította az egészségi állapot visszaállításának esélyét”. A vizsgált kórházak sürgősségi osztályai 2006-ban teli rendszer is kellene, amely mögött ott áll a szükséges kórházi osztály. Utalt a nemrég Baj községben bekövetkezett targoncás balesetre, amikor is a légi mentőnek öt kórházat kellett felhívnia, míg végül a fővárosi Merényi kórházba került a súlyos beteg, akin már nem tudtak segíteni. Amíg 2004-ben a 160 kórház közül 23-ban működött sürgősségi osztály és 64 ambulancia fogadott sürgős ellátásra szoruló betegeket, mára jelentősen bővült, ám területi elhelyezkedés szempontjából egyenetlen a kapacitás, nincs esélyegyenlőség - állítja a számvevők jelentése. a sürgős esetek 61 százalékát, 2007-ben 75 százalékát, 2008- ban pedig már 78 százalékát látták el. az egészségügyi tárca a jelentésből azt is kiemeli, hogy a 2004-es sürgősségi kapacitás - ami 230 ágyat jelentett - 69 százalékkal növekedett. Az ellátott esetek száma is duplájára nőtt. az egészségügyi tárca szeretné, ha az ellenzék nem csinálna politikát az egészségügyből. A két éve megkezdett kórházi szerkezetátalakítás során 36 kiemelt, súlyponti kórházat jelölt ki az egészségügyi miniszter, amelyekben az év 365 napján 24 órában fogadják a betegeket, ám van, ahol sürgősségi osztály helyett csak fogadóhely működik. Az egykapus rendszer szűrőszerepe A BETEGEK FOGADÁSA ÍS a helyi sajátosságoktól függ. Van, ahol közvetlenül a kórházi osztályra kerül a beteg, ám már egyre több helyen vezették be az úgynevezett egykapus rendszert. Svéd László orvos szakmai kollégiumi elnök szerint egyelőre csupán a betegek 30-35 százaléka kerül a sürgősségi osztály közvetítésével a kórházak aktív be tegellátó osztályaira. Ennek egyik oka, hogy a különféle osztályok orvosai nem veszik szívesen a szűrőszerepet ellátó sürgősségi osztá- lyi betegszekciót. Pedig az egykapus rendszer hatékonyabb, az oda került betegekről a sürgősségi szakszemélyzetgyors vizsgálata után dönti el, hogy melyik osztályra vigyék. A betegek részéről is sokat kritizált sürgősségi ellátás ellentmondásait tárta föl az egészségügyi intézményekben végzett helyszíni ellenőrzések során az Állami Számvevőszék. Berényi Magdolna főtanácsos, a vizsgálat vezetője szerint a háziorvosi ügyeleti rendszer átalakítását eredményesen megszervezték az önkormányzatok, ám a kórházakban vegyes a kép, a doktorok nem tartják vonzónak ezt a nehéz, ám anyagüag megbecsültnek nem mondható szakmát. Ezt erősítette meg lapunknak Svéd László, az illetékes orvos szakmai kollégium elnöke is, aki szerint a gyógyításhoz előírt minimumfeltételekhez képest négyszáz szakorvos hiányzik a rendszerből. Munkahelyén, a csúcsintézménynek számító Állami Egészségügyi Központban például a szükséges 55 orvos helyett csak 19 dolgozik, pedig nekik folyamatos betegfogadásra kell berendezkedniük. A szakorvoshiány egyik oka a jelenlegi rezidensképzés, amely évente 10-12 végzős medikusnak engedi, hogy a sürgősségi orvoslásra szakosodjon. Ám úgy tudja: a jövő évtől tervezett új rendszer szerint nő a kvóta, ami nagyon fontos, hiszen négy év kell a szükséges szakképesítés megszerzéséhez. Egyetért a számvevőkkel Svéd László abban is, hogy megoldatlan a sürgősségi szakorvosképzés. A Semmelweis Egyetemen tartanak ugyan katasztrófa-orvostani és oxiológiai (mentőorvos) képzést, de azt a megváltozott igényekhez kellene szabni. A debreceni és a szegedi egyeteß ■ Forrás: KSH ■ Új orvosi szak- tudomány szüle' tett. Tankönyv már készült e tárgyban. men még csak a csírái vannak meg ennek a képzésnek, Pécsett már megalakult a tanszéki csoport. A szakmai kollégium az egyetemek rektoraival mielőbb egyeztetni kíván az egységes oktatási irányelvekről, a tankönyv elkészült. Nem kell ezen csodálkozni, hiszen új orvosi diszciplínáról van szó - mondja az elnök. Ugyan 1998 óta több kormányzati ciklusban is megfogalmazták a sürgősségi betegellátás fejlesztésének fontosságát, de a koncepciók nagyrészt elhamvadtak - állítja Berényi Magdolna. Célzottan hazai forrásból 2002-ben e célra 1 milliárd forintot fordított a szaktárca, a következő évben 700 milliót, majd 1,3 milliárdot. Igazán jelentős összeget az Új Magyar- ország Fejlesztési Tervben uniós forrásból különítettek el e célra. A kórházak sürgősségi osztályainak fejlesztésére 20,5 milliárdos pályázatot írtak ki, 14,5 milliárdból pedig a légi és a földi mentést korszerűsítik és bővítik. Cél ugyanis, hogy a mentők az ország minden részében 15 percen belül elérjék a bajbajutottakat. Ugyanis csak akkor van esély az elvárt gyógyulásra, ha egy órán belül megfelelő helyre szállítják a beteget. Ám Svéd László megjegyzi: ehhez megfelelő ügyeleti felvéHúszmilliárd forintos kórházi pályázat sürgősségi osztályok fejlesztésére. Napkollektorokat szerelnek a tetőn Ferihegyen kísérlet „Zöld” reptér - Fedezhető az 1-es terminál teljes melegvíz-ellátása Két új napkollektort szereltek fel egyelőre kísérleti jelleggel a Ferihegyi repülőtér 1-es termináljának tetejére. A Budapest Áir- port ezzel újabb lépést tett a „zöld repülőtér” koncepciójának megvalósítása érdekében. A megújuló energiaforrások repülőtéri alkalmazásával jelentősen csökkenthető a repülőtér üzemeléshez szükséges energiafelhasználás - ennek következtében pedig csökken a repülőtér működésének úgynevezett széndioxid-lenyomata. A nap energiáját hasznosító berendezést az 1-es terminál tetején, az épület központi részén helyezte el a kivitelező. Ázt is tesztelik, hogy a napkolÖsszesen 63 napkollektort helyeznek el a tetőn. Már csak a napfény hiányzik lektorok csillogó felületének tükröződése vajon nem zavarja-e a repülőteret használó gépek pilótáit. Ha a tesztidőszak sikeresen zárul, az egész tetőt beborítják napkollektor elemekkel. Ä kivitelező összesen 63 szerkezet felszerelését vállalta. Ez a mennyiség - napsütéses nyári időszakban - az 1-es terminál teljes melegvíz-ellátását képes lesz biztosítani. Ezáltal hozzávetőleg havi 45-50 gigajoule energiamegtakarítás érhető el a repülőtéren. A projekt költsége 27 millió forint. A Budapest Airport az idén 100 millió forintot költ megújuló energiaforrások kutatására és bevezetésére a repülőtéren. ■ A
