Tolnai Népújság, 2009. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-12 / 188. szám

4 Sok pénzt kell költeni szociális támogatásra NEGYVENÖTMILLIÓ forint az idei szociális keret. Rend­szeres szociális segélyben, amit ma rendelkezésre állá­si támogatásnak hívnak, nyolcvanan részesülnek, hetvennégyen kapnak la­kásfenntartási támogatást a községben. Járhatóvá teszik a Kűri-völgyben az utat négymillió 268 ezer forin­tot nyert a község a regio­nális fejlesztési tanácstól a Kuri-völgyben már úgy­szólván járhatatlan út fel­újítására. Az út újraasz- faltozásának költsége bruttó 7 millió 368 ezer forint. A pályázati pénz­hez 2,6 millió forint saját költségvetési pénzt tesz­nek hozzá és fel kell ven­niük félmillió forint hitelt is. Az útfelújítást a támo­gatási szerződés megköté­sétől függően szeptember­októberben el is végzik. Az emberi viselkedés titkaira kíváncsi BECKER BOGLÁRKA az idén érettségizik a bonyhádi evangélikus gimnázium­ban. Felvételt nyert az ott működő Arany János tehet­séggondozó programba is. Ennek keretében sok hely­re eljutottak tanulmányút­ra. Anyagi segítséget kap­nak a jogosítvány megszer­zéséhez, támogatják a nyelvtanulást. Később pszi­chológiával, vagy felnőttok­tatással szeretne foglalkoz­ni, mert érdeklik az embe­rek, az emberi viselkedés, és szeretne segíteni is problémáik megoldásában. Becker Boglárka ANYAKÖNYV Kilenc kisgyerek született a faluban július végéig. Bog­dán Patrik, Csonka Emília, Kékes-Szabó Marcell, Mol­nár László, Orsós János, Or­sós Mátyás, Orsós Edina, Orsós Tamás és Orsós Le­vente. Nyolcán hunytak el. AZ ÖSSZEÁLLÍTÁST IHÁROSI IBOLYA ÍRTA, A FOTÓKAT GOTTVALD KÁROLY ÉS MÁRTONFAI DÉNES KÉSZÍTET­TE. AZ OLDAL A GYULAJI ÖN- KORMÁNYZAT TÁMOGATÁSÁVAL JELENT MEG. ALMANACH 2009 - GYULAJ TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2009. AUGUSZTUS 12., SZERDA Több száz érdeklődő vett részt a fogathajtóversenyen szombaton. Ott adta át Puskás Imre, a megyei közgyűlés elnöke a megyezászlót A földprogram segíthetne tervek Maguknak, egymásnak és a piacra is termelnének Lassan csökken a lélekszám, de jó a lakosság korösszetétele Lassan csökken a település lé- lekszáma, de nem olyan nagy mértékben, mint más falvakban. Ugyanakkor azt nem lehet mon­dani, hogy elöregedne a lakos­ság, köszönhetően annak, hogy viszonylag sok a gyermek. Az el­múlt öt évben arra is volt példa, hogy 1-1 fővel többen születtek, mint amennyien meghaltak. A képzett fiatalok azonban elköl­töznek a településről a munkale­hetőség hiánya miatt. A lakosság korösszetétele 0-18 ÉVES: 322 61-100 ÉVES: 149 19-60 ÉVES: 548 Speciális szociális föld­programot terveznek a te­lepülésen. A családok megtermelhetnék a tüze­lőjüket, a községi földeket művelve el lehetne látni az iskolát, óvodát, szociá­lis otthont friss zöldség­gel, gyümölccsel. Ihárosi Ibolya Gyulaj a városkörnyék tizenhat települése közül a leghátrányo­sabb helyzetű, állítja Dobos Károlyné polgármester. A hely­zeten némiképp enyhít az Út a munkához program. Az a ta­pasztalat, hogy az emberek tud­nak és akarnak is dolgozni, mondta a polgármester. Az év során összesen 70-80 embert szeretnének foglalkoztatni. Az első körben a közterületeket te­szik rendbe, utána az elhanya­golt telkek kerülnek sorra. A nem a településen élő tulajdo­nosokat felszólították ugyan er­re, de nem sok sikerrel. Sokan a telket inkább felajánlották az önkormányzatnak. Harminc körül lehet azon telkek száma, amelyeken a ház már összedőlt. Arra is van példa, hogy külföl­diek vettek házat, területet, majd egy idő után többé nem jelentek meg a faluban. Ennek a munkának azonban egyszer a végére érnek. A megoldás is körvonalazód­ni látszik. A település is belép az úgynevezett szociális föld­programba. Mind a községi, mind pe­dig a cigány kisebb­ségi önkormányzat döntött már erről.- Gyulaj valamikor a mező- gazdaságából élt meg - mond­ta Dobos Károlyné. A házakhoz nagy kertek tartoznak. Ezeket azonban nemigen művelik. Részben pénzhiány miatt, mert nem tudják felszántatni, rész­ben azért, mert nem szoktak hozzá a mezőgazdasági munká­hoz. Ugyanakkor drága a tüze­lő. Ezért az önkormányzat a ve­tőmag mellett akácfa-csemetére pályázna. Az akác öt-hat év alatt felnő akkorára, hogy meglesz belőle a tüzelő és újratelepíteni sem kell. Az önkormányzat is nagy földterületekkel rendelke­zik. A községben működik nyolcosz­tályos iskola, óvoda és van idősek ottho­na. A gyerekek nyolcvan százaléka a rászorult­sága miatt ingyen étkezik. Az önkormányzati földeken a köz­munkások megtermelhetnék az intézmények konyhája szá­mára a zöldséget, gyümölcsöt Egy kis melegházból el lehet lát­ni a falut virágpalántá­val. Az értékesítésre szánt termények bevé­teléből lehetne fejlesz­teni a gazdaságot. A program központja egy öröklött ingatlan lesz, ahol a gépeket, ké­ziszerszámokat tárolják, s ahol ebédelhetnek a munkások. Az épület tatarozását a közmunká­sok megkezdték. Arról még nem döntöttek, hogy a forma nonprofit kft. legyen, vagy pe­dig szövetkezet. Keresik a ter­meltetési szerződés lehetőségét. Mivel a munkások többsége rendelkezik nyolc általánossal, képzés is szóba kerülhet. A föld­programban szaporítóanyagra, a Leader-programban gépekre pályáznak. Dobos Károlyné polgármester ■ Van föld, munkáskéz és elhatározás. Csodaszép a település környezete bár nem itt született, mert er- dészlány volt, máig nem felejti el a pillanatot, amikor tízéves korában ideköltöztek, s megpil­lantotta a falut. A gyönyörű virágoskerteket, szép házakat Amikor ma meglátja, hogy egy- egy utca mennyire lerobbant az idők folyamán, úgy érzi, tenni kell valamit annak érdekében, hogy újra felvirágozzon Gyulaj. A szülei emléke is ide köti, a férje is gyulaji volt Ha bejön a faluba egy ide­gen, azt mondja, szé­pek, gondozottak a közterületek. - Még mindig nem adtam fel a reményt, hogy ha las­san, lépésenként is, de előbbre lépjen a falu - fo­galmazott a polgármester. Szegregált telep felszámolására 56 milliót nyertek A második pályázat sikeres volt, az önkormányzat 56 millió 217 ezer forintot nyert a Szegregált lakókörnyezet felszámolása cí­mű pályázaton. A gyulaji prog­ram megvalósítója a Dombóvári Munkanélküliekért Jóléti Szol­gálat Alapítvány. A program ki­dolgozásában is részt vett a szol­gálat, és együttműködő konzor­ciumi partnere a községnek. Hetvenhárom millióra pályáztak a második körben. A tervek sze­rint kisbuszt vásárolnak az el­nyert pénzből és öt-hat család lakhatási problémáját oldják meg belőle. A program alapvető célkitűzése, hogy a telepeken, te­lepszerű lakókörnyezetben élők társadalmi beilleszkedésének feltételeit megteremtse. Ennek érdekében használt lakások vá­sárlásával, felújításával próbál­ják meg felszámolni a telepeket. Hangsúlyt kap a gyerekek, fiata­lok iskolai integrációja. A szoci­ális és munkaügyi, valamint ön- kormányzati miniszter hirdette meg a programot, a pályázato­kat a napokban bírálták el. Nyitni kellene a nagyvilágra alapítvány Hogy legyen, aki gondozza a sírjaikat Összefogják a sportolni szerető fiatalságot Dr. Németh Nándor közgazdász, tősgyökeres gyulajinak vallja magát annak ellenére, hogy már Fonyódon él. Településfejleszté­si tanácsadással foglalkozik. Ottjártunkkor azért volt éppen a faluban, hogy a Gyulajért Alapít­vány kuratóriummát egy pályá­zati lehetőségről tájékoztassa. Az alapítványt néhány elszárma­zott értelmiségi hozta létre a te­lepülés megmentése érdekében. Vagy ahogy a közgazdász fogal­mazott, hogy legyenek, akik a sírjaikat gondozzák. A legnagyobb problémának nem is az értelmiségiek megfo­gyatkozását tekinti, hanem azt, hogy a hatvanas, hetvenes évek­től kezdődően eltűntek az önál­lóan gazdálkodni, gondolkodni és cselekedni képes családok. A falut megfosztották létalapjától. Földjei nem a helybéliek kezé­ben vannak. Mára úgy megtört a község ge­rince, hogy a falu már csak sod­ródik. Olyan szociális helyzetbe kerültek a még ott élők, hogy már csak a mindennapos túl­élésre van energiájuk. Úgy lát­ják az alapítvány tagjai, hogy az egyetlen cselekvőképes erővel, az önkormányzattal összefogva lehet és kell tenni a jövőért. Ki kell nyitni a falut, elsősorban az iskolát a világra, s a világgal megismertetni a települést. Ő a maga részéről a cégét a települé­sen jegyeztette be. Dr. Németh Nándor Megalakult Máté János Balázs ve­zetésével az év elején a Gyulajért Sportegyesület. Az egyesületi el­nök szociális ügyintéző az önkor­mányzatnál. Végzettségét tekint­ve számviteli és pénzügyi ügyin­téző. Azért hozták létre tizennégyen az egyesületet, hogy rendezett keretek közt tudjanak sport- rendezvényeket szervezni. Jelen­leg már húszán vannak, s a har­minc feletti korosztály is érdeklő­dik a programjaik, illetve az egye­sület iránt. Azt sem titkolják, hogy az egyesületi forma pályáza­ti lehetőséget is jelent például a sportlétesítmények felújításához. Az első rendezvényeiket már meg is tartották, az elsőn száztízen, a másodikon, a focitornán nyolcva­nan voltak. Ők rendezték az egész községet megmozgató ki­hívás napját. Az nem csak a foci­ról szólt, volt futás, kerékpározás, gimnasztika, sorver­seny. Bekapcsolód­nak a minden évben sorra kerülő lo­vasnap és a kispá­lyás foci szervezésébe. A sport mellett bálok szervezésében is gondolkodnak, mert azok bevé­tele az egyesület kasszáját gya­rapíthatja. Közvetlen céljuk a sportpálya felújítása. Azt terve­zik, hogy a konditerem működ­tetése is az egyesület hatásköré­be kerül majd. ■ Felújítják a község futball- pályáját. j

Next

/
Thumbnails
Contents