Tolnai Népújság, 2009. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-11 / 187. szám

3 2009. AUGUSZTUS 11, KEDD- TOLNAI NÉPÚJSÁG MEGYEI TÜKÖR Vegyek, vagy ne vegyek? még sohasem nyertem a lot­tón. Igaz, egy kezemen meg tudom számolni, hány szel­vényt vettem életem során. Ám azért még mindig job­ban állok, mint a viccbeli Kohn bácsi, aki negyven évig imádkozik az Űrhöz öt- találatosért, mire végre iste­ni sugallatot kapott: te sze­rencsétlen, legalább egy szelvényt vegyél! szóval, lehet, hogy sugalla­tot nem kapok, de erősen fon­tolgatom, hogy vásárolok egy szelvényt. Több mint egymil- liárd... na, az azért már szép kis summa. Nem is tudom, ha egyáltalán túlélném a sok­kot, miszerint megnyertem ezt a bődületes összeget, va­jon mire is költeném? Rend­ben, rendben, hát persze hogy a gyerekekre, meg a családra, de hát ez akkor is iszonyú összeg. Hogyan tud­nám eltitkolni? Merthogy ha jót akar az ember, ekkora pénzről még álmában sem beszél. Ilyen irdatlan vagyon birtokában már joggal lehet emberrablóktól, sima rablók­tól, és mindenféle kérincsé- lőktől félni. mert az rendben, hogy jóté­kony célra - és a templomi perselybe - szép summát ad­na az ember, na de csak gon­doljunk bele milyen érzés le­het, amikor megrohamozzák az embert a feltalálók, a meg­élhetési alapítványok, és még sokan mások. vílágkörüu út? Ma, amikor terroristák robbantgatnak és fertőz a malacvírus? Nagyobb ház? Több takarítás, mert ide­gent azt be nem engednék. Drága autó? Nem tudok ve­zetni. Flancos vacsorák és bá­lok? Ebből a körből nem is­merek senkit, akik több évti­zede a barátaim, nem innen kerültek ki. Költözzek másho­vá, ahol már mint gazdag em­bert ismernek meg? De én itt szeretek élni. a csudába! Ha jobban bele­gondolok, lehet, hogy még­sem vásárolom meg azt a lottószelvényt... Mennek a megélhetés után népesség Több gyermek született az első negyedévben, mint tavaly Bár lassabb ütemben, de tovább fogy Tolna megye népessége. A legtöbben a jobb megélhetés reményé­ben választanak új lakó­helyet. Venter Marianna Az év első három hónapjában 512 gyermek született Tolna megyé­ben, és 866-an haltak meg. A szü­letések száma 6 százalékkal, a halálozásoké 3 százalékkal ha­ladta meg az egy évvel korábbit, így a megyében a természetes fo­gyás valamelyest mérséklődött a 2008. első negyedévi mértékhez képest. Országosan a mutatók sokkal jobbak, átlagosan 12,5 százalékkal mérséklődött a ter­mészetes fogyás a tavalyihoz ké­pest. ■ A régióban Tolnát hagy­ják el legtöbben. A házasságkötések száma azonban tovább csökkent, 2008. első három hónapjában 80 pár mondta ki az igent az anyakönyv­vezető előtt, míg idén csak 75. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb felmérése szerint a megye 1000 lakosra vetített mu­tatói rendre elmaradnak az orszá­gos mutatóktól. A népesség számát egyrészt a születések és halálozások külön- bözete, vagyis a természetes nép­mozgalom alakítja. Ez az ország egészében hosszú ideje negatív egyenleget mutat. A népesség­számra ható másik tényező a be­illetve elvándorlás. Régiónkat az ezredfordulót követő évek mind­egyikében vándorlási veszteség jellemezte, tehát többen költöz­tek el, mint ahányan érkeztek. A Dél-Dunántúl Magyarország legkisebb lélekszámú régiója, ahol a népesség száma az ország egészéhez valamint a régiók többségéhez hasonlóan folyama­tosan csökken. A régió lélekszá- ma 2007 elején 967 ezer volt, most már csak 953 ezren élnek a három megyében. A 2008. első negyedévi lélekszámhoz képest Baranya megyében 1 ezer, So­mogy megyében 2 ezer, Tolna megyében szintén 2 ezer fővel ke­vesebben élnek. Bár a mínusz 2 ezer fő nagy veszteségnek tekint­hető, tavaly ennél is kedvezőtle­nebbek voltak a mutatók. 2007. Megyénkben nőtt a születések száma, de ez nem elég a fogyás megállításához Képünk illusztráció első negyedéve és 2008. első ne­gyedéve között ugyanis 3 ezer fő mínuszt „könyvelhetett el” me­gyénk. A népesség csökkenése azon­ban - legalább is Tolna megyét il­letően - nem pusztán a természe­tes fogyás negatív tendenciájára vezethető vissza. Régiónkat az ez­redfordulót követő évek mind­egyikében vándorlási veszteség jellemezte. Az elvándorlások leg­fontosabb mozgatórugója a jobb megélhetés. A Dél-Dunántúl me­gyéi közül az elvándorlás legna­gyobb vesztesének Tolna megye bizonyult az elmúlt évtizedben. A régió lakosságszámának alakulása (ezer fő) BARANYA SOMOGY TOLNA RÉGIÓ Tolnából azonban - a régió másik két megyéjétől eltérően - nem a fővárosba költöznek a legtöbben. Az elvándorlók legfőbb célpontja Baranya volt, amit évről-évre a megyét elhagyók 21-23 százaléka választott új lakóhelyül. A Buda­pestre költözők aránya nem sok­kal ugyan, de alacsonyabb, 19-22 százalék. A Tolnából elvándorlók gyakori célpontja még Fejér, So­mogy, Bács-Kiskun és Pest me­gye. Mindez azt igazolja, hogy a vándorlások legfőbb jellegzetes­sége a gazdaságilag fejletlenebb területekről a fejlettebbek felé irá­nyuló mozgás. HIRSAV Előzés közben ütköztek az autók tolna, fadd Két személyko- csi ütközött tegnap délelőtt tíz óra tájban Tolna és Fadd között. Mint azt a megyei rendőr-főkapitányság ügyele­tén megtudtuk, mindkét au­tó Tolna felé haladt. Az egyik már megkezdte az előtte ha­ladó előzését, amikor az elöl haladó jármű vezetője elkez­dett balra kanyarodni, és a másik jármű nekiütközött. A karambolban az előzést vég­rehajtó autó az árokban kö­tött ki, vezetője könnyű sérü­lést szenvedett, (sk) Órákon át égett az aljnövényzet fadd Az aljnövényzet gyul­ladt meg tegnap déltájban a faddi szeméttelep mögötti ré­szen - tudtuk meg a megyei katasztrófavédelem ügyele­tén. A lángok nagy területen csaptak fel, majdnem a tolnai lőtérig égett a száraz növény­zet. A tűzoltók nagy erőkkel vonultak ki több környező településről, este hét óra táj­ban még folyt az oltás. Teg­nap a megyében egyébként több helyen kapott lángra alj­növényzet, tarló, nádas, (sk) Helytörténeti tárlata százéves községházán TENGELic Idén százéves a tengelici községháza. Gáncs István polgármester el­mondta, hogy az épület emeleti részét felújították, itt kap majd helyet a község múltját bemutató helytörté­neti kiállítás. Az állandó tár­lat ünnepélyes megnyitásá­ra, egyben a megyezászló átvételére e hét szombaton délelőtt kerül sor. (sk) Gáncs István polgármester Továbbiak a TEOLhu hírportálon Késésben van, de elindulhat a városmag átalakítása vélemények Az ellenzék szerint a lakosságot be kell vonni a programba, a polgármester szerint ez már megtörtént szekszárd A megyeszékhely tör­ténelmi városmagjának funkció­bővítő rehabilitációja az egyike azon uniós projekteknek, ame­lyekről a múlt héten döntött a kormány - jelentette be tegnap az MSZP városi vezetése. Halmai Gábomé, a szekszárdi közgyűlés frakcióvezetője elmondta, a prog­ram teljes költsége közel 2,5 mil­liárd forint, ebből a támogatás több mint 1,7 milliárd, 690 mil­lió forint magántőkét is be lehet vonni. , Mint már megírtuk, a program- | ban szerepel a Béla király tér dísz- s térré alakítása, a vármegyeháza £ kertjének átalakítása, a Várköz út- | burkolatainak helyreállítása, új s. piactér, alatta mélygarázs, közös­Halmai Gábomé és Harangozó Tamás a tegnapi sajtótájékoztatón ségi ház. A képviselő hozzátette, hazánk a 2007-2008-as 9,86 mü- liárd eurós keretének 89 százalé­kát hívta le, s ezzel a források fel- használásában éllovasok va­gyunk a régióban. Elsőként nyitot­tuk meg a 2007-2013 közti forrá­sokat is. Harangozó Tamás, az MSZP megyei elnöke kifejtette, a város­vezetők felelőssége, hogy a me­gyeszékhely életét hosszú évtize­dekre meghatározó, idegenforgal­mi szempontból is jelentős fejlesz­tésbe a város lakosságát vonják be. Az új közösségi tér alkalmat adhat például a borászok jelenlé­tére. A Garay tér rehabilitációja kapcsán készültek látványtervek a Bezerédj tömbbelső és a piac fel­újítására. Utóbbira a Makovecz stúdiótól is rendelt a város újab­bat Az MSZP szerint elvárható, hogy a szekszárdiak mindkettőt megismerhessék, s valamilyen módon, például internetes szavazáson véle­ményt mondhassa­nak a tervekről. Ugyanilyen fon­tos, hogy lehetőséget kapjanak a helyi tervezők és kivitelezők. Horváth István polgármester kérdésünkre elmondta, fontos a lakosság véleménye, ezért a vá­rosközpont rehabilitációs prog­ramját közmeghallgatáson, lakos­sági fórumokon és a sajtóban többször és részletesen ismertet­ték. A lakosság elmondhatta, és el is mondta a véleményét A köz­gyűlés pedig a pályázatot beadás előtt, a látványtervekkel együtt, egyhangúlag támogatta. Arra ed­dig is törekedtek, hogy a szekszárdi vállalkozók részt ve­gyenek a városi be­ruházásokban. Ez esetben közbeszerzési eljáráso­kat kell kiírni, ha a helyi vállalko­zók összefognak, eséllyel indul­hatnak. A pályázatot tavaly októ­berben adták be, de arról csak most döntött a kormány. Hivata­los értesítést azonban a város má­ig sem kapott.- Reméljük, hogy a szerződés- kötésre nem kell ennyit várni - tette hozzá a polgármester. ■ 1.1. ■ A helyi vállalko­zók is eséllyel indulhatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents