Tolnai Népújság, 2009. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-07 / 184. szám

4 Új lakója van a kakasdi és a bikali plébániának új plébános került Kakasára. Kürtösi Krisztián augusztus 1-jétől kezdte a településen a lelkipásztori szolgálatot. Hoz­zá tartozik a sióagárdi egy­házközség, az ottani hívek el­látása is. Elődjét, Cselik Lász­ló atyát, Bikáira helyezte az egyházmegye püspöke, Mayer Mihály, mágocsi kihe­lyezett káplánnak, (wg) Villámcsapás miatt megállt a toronyóra simontornya A simontor- nyai római katolikus temp­lom tornyában látható óra - amely a vár mellett egyik jelképe a kisvárosnak - is­mét megállt. Simontornya egyik legmagasabb épülete, a templom vonzza a villá­mokat. A villámhárítónak köszönhetően szerencsére most csak az óra károso­dott, a harangot működtető vezérlés és a világítás nem. A hibát vizsgálják és hama­rosan kijavítják, (vl) Életre kel az Apácashow a kiállítás zárásaként BUDAPEST Augusztus 30-án 20.30 órai kezdett fergete­ges gospelkoncert búcsúz­tatja az íme az Ember - egy pápa arcai kiállítást. A hazai gospelzene egyik legismer­tebb képviselője a Lumen Christi előadásában többek között az Apácashow I-II. cí­mű filmek betétdalai, illetve tradicionális afro spirituálék átiratai valamint díjnyertes számok csendülnek fel a kortárs gospel világából, (gy) A hitéleti munkát erősíti a diakónus diakónust kapott a Pince­helyt és környékét magába foglaló plébániaterület - adott tájékoztatást Kincses Tibor, Pincehely plébánosa. Az augusztus elsejétől szol­gálatot teljesítő Bentye Ce- lesztin pécsi szeminarista er­délyi gyökerekkel rendelke­zik. Gyönkön lakik, összesen hét településen számítanak hitéleti munkájára. Mint dia­kónus, a misézésen és a gyóntatáson kívül sok más feladatot elvégezhet, (szá) Továbbiak a TEOLhu hírportálon Sebestyén Márta is a templomért énekel majd fadd A faddi templom napját az idén szeptember 6-án, va­sárnap tartják meg. Délelőtt tíz órától a katolikus templomban ünnepi szentmise lesz, közre­működik a faddi Boróka Ének és Néptánc Egyesület énekká­ra. 11 órától a Bonyhádi Gim­náziumi Evangélikus Zenekar műsora lesz látható, hallható. Az augusztus 25-ig a mű­velődési házban megrendelt, hétszáz forintos ebédjegyek el­lenértékét a templomfelújítás­ra fordítják. Délután háromtól Vesztergám Miklós tárogató­művész és a Boróka énekkara ad műsort. 17 órakor kezdődik Sebestyén Márta jótékonysági koncertje. ■ S. K. EGYHÁZI TÜKÖR TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2009. AUGUSZTUS 7., PÉNTEK Igazi, élő közösségbe került küldetés A plébános ajtaja és szíve mindig nyitva áll az emberek előtt Várady János plébános szerint az erkölcsi válság jóval megelőzte a gazda­sági válságot. Ezért is fon­tos, hogy a gyerekek hit­tant tanuljanak, vagy ha azt nem is, de legalább fo­galmuk legyen az erkölcs­ről. Atyus, ahogy a közös­ség tagjai hívják, egy éve került Nagymányokra. Rácz Tibor Atyus. így hívják a nagymányoki- ak Várady János plébánost, aki szerint az, hogy egy település fa­lu vagy város, csak közigazgatá­si szempontból lényeges. Igazán fontosnak azt tartja, hogy milyen emberek lakják, és hogy ezek az emberek milyen közösséget al­kotnak, legyen az egyházi közös­ség vagy a település egészének közössége. Bár szerinte a kettőt nem lehet különválasztani, hi­szen a hitélet a falu életének szer­ves része. Ahogy ő is. Ezért hívják Atyusnak az emberek. Az egyko­ron a településen élt ferences ren­di szerzetes, Gilbert atya után kapta az elnevezést, akit a máso­dik világháborúban véghezvitt ember­mentő tevékenységé­ért tüntetett ki a Yad Vasem Intézet. Atyus szerint az ő és Gilbert atya tevékenysége természetesen nem összehasonlítható. Az, hogy az emberek így szólítják, inkább közvetlenségének, emberségé­nek szól. A kis Várady lános már négy­éves korában, két évvel azelőtt, hogy szülőfaluja, Fürgéd általá­nos iskolájába beíratták volna szülei, azt mondta édesapjának, ő vagy pap bácsi vagy doktor bácsi szeretne lenni. Gyermek­kora szegénységben, de boldog­ságban telt, szülei nagy bölcses­séggel és szeretettel nevelték az 1953-ban született Jánost és test­vérbátyját. Mikor az esztergomi ferences gimnázium tanulója lett, kirajzolódott előtte, nem éle­tek, hanem sokkal inkább a lel­kek megmentésének szenteli to­vábbi életét. A négy gimnáziumi év után behívót kapott, kétévnyi katonai szolgálat után öt esztendőt töltött Győrben, a Püs­pöki Hittudományi Főiskolán hallgatott teológiát. Isten szolgálatát Tolnán kezd­te káplánként, majd Siklósra és Mohácsra került. Lánycsók volt az első település, ahol önálló plé­bánosként folytatta hivatását, onnan visszatért Tolna megyé­be, először Dunafóldvárra, majd Döbröközre. Nagymányokra egy évvel ez­előtt helyezte Mayer Mihály me­gyéspüspök.- Igazi, élő egyház- és falukö­zösséget találtam a településen, amikor idejöttem. Nagyon szíve­sen fogadtak, jó emberekkel talál­koztam, szeretek itt lenni, s úgy érzem, engem is szeretnek. Éz nagy dolog manapság. Valami el­veszett az elmúlt időkben, s na­gyon nehéz újra értékrendet fel­állítani, főleg a fiatalok számára. Hittant is oktatok gyerekeknek, szívesen foglalkozom velük. Lánycsókon még fociztunk is, ma már csak egy-két percre tudok beszáll­ni a játékba, de a lab­da mindig kéznél van - mesélte nagymányoki benyomásairól. Mint mondta, a gyerekek nyel­vén nagyon nehéz beszélni. Ak­kor, amikor a két szomszéd kis­fiú a számítógépen, az inter­neten keresztül beszélget iskola után, meg kell próbálni az ő nyel­vükön hirdetni az igét, mai for­dulattal élve, „eladni” nekik Jé­zus Krisztus tanait.- Az egyik gyermek például megkérdezte, hogyan kell elkép­zelnie a gyónási titkot. Egy egy­szerű számítástechnikai példá­■ Nem a gyerek rossz, hanem az őt körülve­vő világ. A gazdaságit megelőzte az erkölcsi válság fölmerült a gondolat a plé­bánosban, s ezt talán mások is megfogadhatnák, hogy azoknak a gyerekeknek, akik nem járnak hittanra, lehetne tartani erkölcsi oktatást az iskolában.- ÚGY GONDOLOM, hogy a gazda­sági válságot jóval megelőzte az erkölcsi válság Ma nem szabadság van a világon, ha­nem szabadosság. S ez így nem jó. Sokan nem érzik a felelőssé get, hogy együvé tartozunk. Várady Jánost fiatalok, idősek egyaránt megkeresik a gondjaikkal Jóleső érzés, hogy Atyusnak hívják azért is szeretem ezt a telepü­lést, mert itt törődnek egymással az emberek, a többség legalább­is. A mai napig emlegetik a falu­ból származó ferences rendi szerzetest, Gilbert atyát S velem, rólam is barátsággal beszélnek az emberek, s jóleső érzés, hogy Atyusnak hívnak. Ez a megszólí­tás nem olyan hivatalos, de ben­ne van a tisztelet is. Úgy érzem, kedvelnek az emberek, talán azért, mert az ajtóm, s a szívem mindig nyitva áll előttük - húz­ta alá Várady János, Atyus, Nagymányok plébánosa. val próbáltam megértetni vele, ml a lényege. Azt mondtam neki, olyan, mint ha valamit beírna a gépbe, ami nyomja a lelkét, majd nem mentene. Hála a Jóistennek, megtaláltam velük a barátságot, s ebben a pedagógusok és az is­kolavezetés is segítségemre volt. Ők is tudják, ha a kicsik Isten fe­lé fordulnak, jobb emberekké, jobb magyarokká válhatnak. Ezt talán alátámasztja az is, hogy a múlt tanév elején a második osztályban 9 gyermek kezdte el a hittant, s huszonketten fejez­tük be. De szabadidős programo­kat is szervezünk, nemrég Kalo­csára kirándultunk. Személyes tapasztalatom, hogy nem a gye­rekek rosszak, hanem a világ, ami körülveszi őket - húzta alá a plébános. Kérdésünkre, hogy gyakran kérnek-e tőle valamiféle segítsé­get, azt mondta: Hála Istennek, keveset vagyok egyedül a plébá­nián. Hozzátette, fiatalok, közép­korúak, idősek egyaránt megke­resik lelki problémáikkal, s közö­sen próbálnak megoldást találni. Egy újabb kérdésre, mely szerint mit gondol arról, hogy a legtöbb ember vészhelyzetben Isten felé fordul, s sokan csak akkor, ha nagy bajban vannak, elmondta: valóban nagyon so­kan csak akkor fordulnak Isten felé, ha nagyobb baj van. - A vallásosság nem olyan, mint a villany, hogy fölkapcsolom, le­kapcsolom. Ugyanúgy, ahogy én 24 órán keresztül plébános vagyok, az igazi hit is szünte­len. Az emberek viszont nagyon ki vannak éhezve arra, hogy meghallgassák őket. Szavakkal nem lehet visszadni, amit átéltek csillagpont Valódi örömünneppel búcsúztak a református ifjúsági találkozó résztvevői Bocskorás Bertalan lelkész- Nehéz szavakba önteni az él­ményt, amellyel a Csillagpont If­júsági Találkozó résztvevői gaz­dagodtak - mondta Bocskorás Bertalan, a szervezésben részt­vevő nagydorogi református lel­kész. Már az érdeklődés is felül­múlta a várakozásokat. Ez volt a negyedik alkalom, hogy a két­évenként esedékes országos ifjú­sági találkozót megszervezte a református egyház. A fejlődés számokban is kimutatható: két éve hatvan, idén már száz prog­ram várta a résztvevőket, az elő­ző találkozón 2200, két hete Fadd-Domboriban pedig 2600, köztük számos külföldi résztve­vő regisztrált. A programkíná­latban a református egyház tel­jes képe megjelent. A keresztény motorosok találkozójától kezdve, a református fiatalok szövetsé­gének sátrán át, az egyes misz- sziók programjaiig rendkívül színes volt a kínálat. A legtöbb embert a koncertek mozgatták meg olyan fellépőkkel mint a Kaláka, a Bolyki Brothers, vagy a testi fogyaték­kal élő fiatalokból álló Nem adom fel együttes koncertje. A zenei produkciók mellett nagy sikere volt a Felvidéki Fi­atalok Református Szövetsége imasátrának, amelyben a láto­gató végigkövethette a hit útjá­nak állomásait. De többek kö­zött népszerűnek bizonyult a Kálvin-kiállítás, valamint az egy nő életét a kezdetektől a fel­támadásig bemutató Láthatat­lan Színház is. Ugyanakkor különféle kere- kasztal-beszélgetések zajlottak, többek között a kál- vinizmus és a fiatal­ság témájában, egy­ház és politika kap­csolatáról, párkap­csolatokról, családtervezésről, a reformátusság és magyarság kérdéséről. A szervezők igyekeztek Tolna megyét mind több oldalról be­mutatni. Abban, hogy ez jól sike­rült, óriási szerepe volt az egyes gyülekezetek példa értékű segít­■ Igyekeztek Tolna megyét bemutatni. ségének. A vonattal érkezőket a tolna-mözsiek pogácsával és ás­ványvízzel várták, a bogyiszlói­ak pedig több mint kétezer ré­test sütöttek. A megye kulináris arculatát bemutatandó, minden este készült egy-egy jellegzetes étel: székelykáposzta, sváb ka­lács, toros káposzta és halászlé. Az úrvacsorán felajánlások ré­vén szekszárdi bor és tengelici kenyér formájában vették ma­gukhoz a szent jegyeket. A záró istentisztelet után való­ságos örömünnep alakult ki. - A közösségben megélt együvé tar­tozás, az Isten közelségének ér­zését a szavak nem képesek visszaadni - mondta Bocskorás Bertalan. ■ Hargitai Éva 4 4 > 4

Next

/
Thumbnails
Contents