Tolnai Népújság, 2009. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-04 / 155. szám

2 HÍRSÁV Kovásznára került a dombóvári művész szobra dombóvár Erdélyben, a kovásznál Szent István ki­rály katolikus templom ud­varát díszíti a dombóvári Varga Gábor szobra. Június végén leplezték le a Már­ton Áron püspökről meg­mintázott alkotást. A kera­mikusművész a szobrot a helyi Szent István király Egyházközség, valamint a Szent Gellért Lovagrend Er­délyi Márton Áron Tarto­mány felkérésére készítet­te. Az ünnepi szentmisét követően a szobrot a mű­vész leplezte le. (kk) A Balatonon nyaraltak az erdélyi diákok kölesd Tegnap utaztak ha­za azok a siménfalvai diá­kok, akik a kölesdi önkor­mányzat ajándékaként egy hétig a fonyódi táborban nyaraltak - tájékoztatott Berényi István, a település polgármestere. A Kölesd er­délyi partnertelepüléséről érkezett gyerekek tíz kölesdi diákkal táboroztak együtt, akik jó tanulmányi vagy sporteredményükért kapták a jutalom nyaralást a községtől, (sk) Képünk illusztráció Könnyítették a fiatalok első lakáshoz jutását siMONTORNYA Az élettársi kapcsolat jogi elismerését az önkormányzat lakástá­mogatási rendeletébe is be- épitették. Ezentúl a közjegy­ző által hivatalosan igazolt, egy éve közös háztartásban élők is részesülhetnek a vissza nem térítendő támo­gatásban. További könnyítés még, hogy 35-ről 40 évre emelték a támogathatók fel­ső korhatárát, (vl) Elindult a huszonnyolcadik TOVABB-kerékpártúra tolna Pénteken délután el­indult a Tolna Városi Brin- gások és Barátaik (TOVÁBB) Szabadidős Társaság hu­szonnyolcadik nyári kerék­pártúrája. Idén a túrázók több mint harmada tizen­éves fiatal, az ős-továbbosok gyerekei. A bringások ezút­tal Kiskőrös-Kecskemét- Szolnok-Kiskunmajsa érin­tésével térnek vissza Tolná­ra július 11-én. (sk) TISZTELT OLVASÓINK! A lap előfizetésével, kézbesítésé­vel kapcsolatos kérdéseikkel, problémáikkal keressék az ügy­nökségvezetőt Szekszárd: Szabóné Rózsás Éva 20/561-03-09 Továbbiak a TEOLhu hírportálon SZEKSZÁRD TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2009. JÚLIUS 4., SZOMBAT Hol. mire emlékezhetünk? kérdések Országzászló, '48-as és tanácsköztársasági emlékmű Üj bizottság szerkeszti majd a következő Aranykönyvet Jóváhagyta a közgyűlés legutób­bi ülésén az aranykönyvi bejegy­zések végleges szövegét Mint ed­dig, az idén is megjelenik a Szek­szárdi Vasárnapban. A város honlapján is olvashatók lesznek az elmúlt év legfontosabb szek­szárdi történései. Mivel a szer­kesztő bizottság mandátuma le­járt, a közgyűlés megköszönte színvonalas munkájukat. Dr. Do­bos Gyula, a Tolna Megyei Levél­tár igazgatója továbbra is vállal­ja a feladatot, dr. Gesztesi Tamás nyugalmazott főorvos, a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Egyesület volt elnöke és Póla Károly nyu­galmazott iskolaigazgató lekö­szönt. Az Aranykönyv új szer­kesztőit a művelődési bizottság kéri fel. ■ 1.1. Nyolcvanéves kaszás is lesz az aratónapon szekszárd Még nyolcvanéves kaszás is lesz a Szekszárd- újvárosi Római Katolikus Társas­kör aratónapján, amelyre ma kerül sor. Hagyományos módon aratják a búzát kaszások és ma­rokszedők a város határában. Lesznek más közreműködők is: földbirtokos, fóldbirtokosné, ban­dagazda, 4-5 éves vízhordó gye­rekek. Délben kakaspörkölt vár­ja a megfáradt aratókat a Szent István Házban, este hálaadó szentmisét tartanak az újvárosi templomban. ■ W. G. Már termelnek a Murexin üzemében Hat hónap alatt építette fel gyá­rát a Murexin Kft. a szekszárdi Ipari Parkban 15 ezer négyzet- méternyi területen 1, 5 milliárd forintos beruházással. Tizenkét dolgozónak nyújt munkát az 50 ezer tonnát meghaladó gyártási kapacitású üzem. Ez az export beindulásával három-négyszere­sére bővülhet, ha több országba szállítanak majd az ötféle aljzat- kiegyenlítőből és 25 féle fugázó termékből. ■ S. I. Ismét napirendre került a szek­szárdi közgyűlésen az országzász­ló helyreállítása. Az 1939-ben fel­állított mementóból lett ugyanis a forradalom 100. évfordulójára a Béla király téri '48-as emlékmű. A témát dr. Tóth Csaba Attila, a Szek­szárdi Védegylet önkormányzati képviselője már tíz éve szorgal­mazza, képviseli. És szervezi, ugyanis közadakozásból szeretné a helyreállítást megvalósítani. A legutóbbi közgyűlésen Hor­váth István polgármester szóbeli előterjesztésében elmondta, a vá­rosi megemlékezések sorába sze­retnék emelni a trianoni gyászna­pot. Ugyanakkor méltó helyet kell találni az új negyvennyolcas em­lékműnek. Mint kifejtette, áldat­lan állapotok vannak a megyei múzeum melletti területen. Au­tók parkolnak a tilosban, porlad Makrisz Agamemnon tanácsköz­társasági emlékműve. Felmerült a gondolata, hogy utóbbit el­szállítják a budapesti szoborte­metőbe, helyére kerülhetne az új 48-as emlékmű. Utóbbinak már a pályázati kiírása is szerepelt a ja­vaslatok között. Dr. Tóth Csaba Attilát arról kér­deztük, miért aktuális éppen most az országzászló visszaalakítása.- Ez már 1949-ben aktuális lett volna, sőt nem lett volna szabad megcsonkítani - válaszolta. Le­verték róla a magyar hiszekegy szövegét és a címert, kifűrészel­ték a kettőskeresztet. Ez a törté­nelmi pillanat eddig váratott ma­gára, ami most szerinte elérke­zett. Mint mondta, az emlékmű a mai for­májában többszörös erőszak eredménye.- Ami az ország­zászlóval történt, az történelmi, művészi, építészeti és emberi erőszak. Biztos vagyok abban, hogy Konrád Sándor, a zászló al­kotója nem jószántából egyezett bele annak megcsonkításába. Méltatlan ezzel emlékezni ép­pen a magyar szabadságra - tet­te hozzá. Önálló, szabadon meg­tervezett és felállított '48-as em­Dr. Tóth Csaba Attila önkormányzati képviselő már tíz éve szorgalmazza az országzászló helyreállítását ■ Az országzász­ló mindössze kilenc évig állt. lékművet szeretne. A helyének a meghatározását a szakemberek­re és a városvezetőkre bízza. Nem értenek egyet a visszaala­kítással a szocialisták. Dr. Gaál Zsuzsanna történész, muzeoló­gus a történelmi hűséggel érvelt. A szekszárdi események a Béla király téren zajlottak 1848. már­cius 25-én. Tízezres tömeg ünne­pelte a forradalmat Szerinte arról sem szabad elfeledkezni, hogy az országzászló mind­össze küenc évig állt, a szekszárdi kisisko­lások pedig 60 éve ünnepelnek március 15-én és emlékeznek október ha­todikén a 48-as emlékmű előtt. A múzeum előtti tér pedig alkal­matlan városi események meg­tartására. Álláspontjuk szerint Makrisz Agamemnon alkotása vitathatatlan művészi értéket képvisel. Inkább rendbehozni kellene a környezetével együtt. Kiemelte, hogy az országzászló átalakításáról még a koalíciós időkben született döntés. Csillagné Szántó Polixéna, a művelődési és oktatási bizottság elnöke emlékeztetett arra, hogy a bizottság már három éve kért szakértői véleményeket, s ezeket is figyelembe kellene venni. Kér­désünkre hozzátette, ezek közt van olyan is, amely a helyreállí­tással ért egyet. Mások szerint inkább emléktáblán kellene em­lékeztetni az eredeti funkcióra azzal, hogy 1948-tól ugyanannak a szobrásznak a domborművei­vel '48-as emlékműként szolgál. Az elképzeléseket egyeztetni kell a lakossággal is, hangsú­lyozta Horváth István polgár- mester a közgyűlésen. Végül ki­került a határozatból a '48-as emlékműről szóló pályázati ki­írás. A témára a közgyűlés szep­temberben tér vissza. Hogyan lehet közterületi alkotást felállítani? néhány szabály azok közül, amelyeket figyelembe kell venni egy köztéri alkotás el­távolítása, vagy felállítása kapcsán. Herr Teréz főépítész kérdésünkre elmondta, Szek- szárdon minden köztéri alko­tás helyi védelem alatt áll. A változtatáshoz rendeletmódo­sítás szükséges. Ha az alko­tás műemléki környezetben van, ki kell kérni a műemlék- védelmi hatóság véleményét is. A Béla király tér teljes egé­szében és a múzeum épülete is műemléki védelem alatt áll. Ugyancsak be kell szerez­ni a Képző- és Iparművészeti Lektorátus véleményét az új alkotásról. Szeptemberben eldöntik a képviselők, visszaállít­ják-e az országzászlót, s ha igen, hol lesz az új '48- as emlékmű. Előtte meg­kérdezik a lakosságot. Ihárosi Ibolya Gimnazistaként élték meg a történelem viharait találkozó A királyságban kezdték el az első osztályt, majd a köztársaságban kaptak bizonyítványt Még - pontosabban még javában - királyság volt az államforma, amikor beléptek a középiskola aj­taján. Ballagásuk idején már a köztársaság is végnapjait élte, ha­marosan átadva helyét a népköz- társaságnak. Amikor az Alma Mater diákjai lettek, bár háború volt, Magyarország a béke szige­tének tűnt. Bizonyítványuk átvé­teléig viszont nemcsak egyre kö­zeledett, de át is gázolt a front az országon, így Tolna megyén is: hogy azután eljöjjön a béke - egy ismét porba sújtott államban. Ez a generáció sem állíthatja tehát azt, hogy eseménytelen életben lett volna része, jóllehet a történelmi csapásokból követ­kező, súlyos veszteségeket hozó A csoportkép a szekszárdi Garay János Gimnázium bejárata előtt készült eseményeket valamennyien szí­ves-örömest mellőzték volna. Lenne tehát és van is miről me­sélniük azoknak az öregdiákok­nak, akik nemrég a hatvanadik érettségi találkozó alkalmával ad­tak egymásnak találkozót Szek- szárdon, a Garay Já­nos Gimnázium­ban. Az 1949-ben végzett, egykori VIII. A és VIII. B. osztályokból, az összesen negy­venhat diákból tizenketten látták viszont egymást. Sajnos, a képze­letbeli osztálynaplóban egyre több név mellé kell keresztet ten­ni: rájuk, az elhunytakra egy per­ces néma felállással és főhajtás­sal emlékeztek a résztvevők. A szomorú pillanat után az öregdiákok - Bartos László veze­tésével - sorsuk alakulásáról ad­tak egymásnak számot. Mint ki­derült, a csapat valamennyi tag­ja megállta helyét az életben: s ha nem is gyűjtöttek vagyonokat, lelkiismeretes mun­kájukkal biztos eg­zisztenciát teremtet­tek maguknak. Még­is, jellemző módon mindannyian ugyarfarra voltak a legbüszkébbek: gyermekeikre, illetve unokáikra. Akiknek to­vábbörökítették azt a szilárd em­beri tartást, melynek kialakulá­sában egykori iskolájuknak, a Garay János Gimnáziumnak is komoly érdemei voltak. ■ Sz. Á. ■ Egyre több név mellé kell ke­resztet tenni. í l

Next

/
Thumbnails
Contents