Tolnai Népújság, 2009. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság 2009-07-26 / 29. szám
2009. JÚLIUS 26., VASÁRNAP 7 INTERJÚ badár Sándor A dumagépek színházban, fesztiválokon lépnek föl, sőt, tavaly óta saját seregszemléjük is van. Badár Sándor, a műfaj egyik jeles képviselője szerint az egész magyar találmány. A REKORDER MAGYAR DUMAGÉP Egy évtizede sincs, hogy megjelent Magyarországon a stand up comedy, s máris óriási a rajongó- tábora. A magyar rekordot ebben Badár Sándor tartja. Árvay N. Tivadar- Telt ház a magyar dumaszínházakban, nincs fesztivál stand up nélkül, most zajlik a Dumavölgy Nagyvázsonyban. Mi a siker titka?- Hogy mitől sikeres Magyar- országon a stand up, azt visszavezethetjük arra a hét-nyolc évvel ezelőtti pillanatra, amikor ez az egész elkezdődött. Szerencsém van, ott voltam. Nem volt könnyű rávenni a közönséget erre a műfajra. Mint a véres kardot hurcoltuk körbe az országban, és az első fél évben nem volt sikeres. Aztán kiderült, hogy ez egy másfajta kabaré, mint amihez hozzászoktatták az embereket. Szabadabb, közelebb áll a közönséghez, és ez párosult az emberek igényével. A Dumaszínház mára profivá vált. Sokat próbált előadók sok műsorral a hátuk mögött, s nem csak törzsközönség előtt lépnek fel. Vannak fesztiválok, ahol ezrek hallgatják őket. Ha nem lennénk jók, nem lennének ott az emberek. Litkai Gergelytől, a Dumavölgy főrendezőjétől tudom, hogy ha haszna nem is volt, de megtérült a tavalyi program.- Hét-nyolc évet említett, de mondhatjuk-e azt, hogy ezt a műfajt Hofi Géza kezdte művelni?- Menjünk visszább. Az egészet a múlt század elején kezdték a kabaretüsták a budapesti éjszakában. A stand up comedy kifejezés ugyan nem magyar, de a műfaj megteremtői azok. Később elszivárgóit az egész Franciaországba, Angliába, és a háború idején Amerikába. De külön kell választani a magyar stand upot az amerikaitól. Odakint a kávéházakban mindennapos, hogy valaki odaáll a mikrofonhoz, és nyomja a rizsát. Ott elmentek a show-biznisz irányába. A televízió kétszáz csatornája közül 80- ból stand up jön délután öttől hajnal kettőig. A műsorok sokfélék, komoly technikai háttérrel. Magyarországon erről nehéz beszélni, mert ha van is televíziós formája - gondolok a Showder Klubra vagy a Comedy Centralon futó előadókra -, mégsem annyira mindennapos, mint az Egyesült Államokban. Az előadások módja is más: ott inkább kiszolgáló, nálunk meg súrolja a kabarét. Az előadók egy része poénokat talál ki, mások sztorikat mondanak. Nincs meghatározva, hogy mit csinál az ember a színpadon. Nevessen a közönség, ez a lényeg. Szóval elég tág a történet, de ha kicsit kicsi is, meg kicsit sárga is, azért a miénk.- Kiből lesz jó dumagép?- Elsősorban belső igény kell hozzá, de azért kevés, ha valaki elhatározza, hogy na, felállók és beszélek. Meg lehet próbálni, de ez a legnehezebb műfaj. Nem könnyű élő közönség előtt rögtö„Egy félórás műsor is lehet fergeteges, mint ahogyan hihetetlen érzés volt az az ováció, amit a 7,5 óra végén kaptam a közönségtől. Komoly katarzis volt, s ettől nem akarnék senkit megfosztani." nözni, olyan dolgot tálalni, amire mindenki fogékony lesz.- A jó dumaszínházas bármit elő tud adni viccesen?- Aki ebben a dologban otthon van, az bármire tud viccesen reflektálni. Nem könnyű, de ettől izgalmas. A helyszínen is történnek meglepetések, amelyek máshol a műsor végét jelentik. Volt, hogy a műsor negyedik percében elment az áram. Se kép, se hang, de nem lett vége az előadásnak. Az ezer embernek csak mutatni kellett, hogy csend legyen, és egymást pisszegték le.- Hogyan vezetett az út a szentesi Horváth Mihály gimnáziumból a vasúton át, a Szőke Andrással készített filmeken keresztül a stand upig?- A szentesi gimnázium drámatagozata komoly állomás volt. Ott szereztem a színészi alapismereteket. Szőke András, Hajdú Balázs, Kőhalmi Zoltán s sokan azok közül, akikkel ma együtt dolgozunk, szintén szentesiek. A közös játék élményét is ott éltem át először. Részt vettem a gimnázium színházában. Kultikus hely volt, ahonnan elsodort az élet. Jöttek Szőke Andrissal a közös filmek és más mozik, amelyekben többé-kevésbé improvizálni kellett, vagy legalábbis azért hívtak, mert forgatókönyv híján bíztak benne, hogy kisegítem a sztorit egy ügyes improvizációval. Ezek komoly „mély vizek” voltak. Mellette működött a vasút, ahol a munkámat végeztem. Dolgoztam, s közben filmeztem. A Dumaszínház ötlete Litkai Gergőben merült fel. Nekem is, neki is új volt, bár a Szőkével korábban csináltunk humoros esteket. Abból a beszélgetésből indult a hazai stand up és a Dumaszínház, bár akkor még nem ez volt a neve, mert nem volt neve.- Színház, stand up, mozi, vasút, állatok Horányban. Melyik az első?- Nem szoktam szétválasztani ezeket. Mindig azt mondtam, hogy amit élvezek, azt csinálom. Élveztem a vasutat, jó volt a közeg, ezért tartott 13 évig. Élvezem a stand upot, a filmezést, a színházat. Kielégítenek, nem tűnnek munkának, robotnak, amitől mindenki ódzkodik. Viszont amit élvezek, azt nem nevezem munkának.- A hobbija a munkája?- Majdnem ezt lehet mondani, de ez nagyon szlogenes. Azt szoktam mondani, hogy a tanult mesterségem a színészet, mert ezt tanultam, a vasúti ismereteimből meg vizsgáztam. Ugyanakkor szabad foglalkozásúnak érzem magam. Amihez értek, azt megcsinálom, amit meg tudok szerelni, azt megjavítom, amit létre tudok hozni, azt meg előállítom. Az ember egy csomó dolgot el tud sajátíta ni. Ha van erre se, akkor a lehetőségek száma végtelen.- Harmincnál több filmben játszott. Lesz új szerep?- Begyűrűzött a válság a filmiparba, bízom benne, hogy kigyűrűzik belőle. Nemcsak én, hanem sok színésztársam várja a lehetőséget, hogy csatasorba állhasson. Tudok egykét forgatásról, bár sosem ácsorogtam a filmgyár sarkánál, hogy hátha csöppen valami. Vannak tervek, de ezekről nem beszélek, mert babonás vagyok.- Hívják a filmekbe?- Gondolnak rám, aztán meg bíznak bennem. Szerencsés vagyok, mert azokat a filmszerepeket, amelyeket kaptam, azért kaptam, mert gondoltak rám. Nem egy 165 centis, rövid hajú fiatalemberre volt szükség, mert abból van két tucat. Úgy volt, hogy hívjuk a Sanyit, a Sanyi kell. Ezeket a szerepeket ezért kaptam. A többit meg azért, mert a korábbiakat jól csináltam, úgyhogy bízhatok abban, hogy a jövőben is lesz munkám. Szőke Andrással jó barátok, de vetély- társak is? Szőke a Dörögdi Fesztiválon meg akarja dönteni a stand up 37 órás vüágNévjegy SZÜLETETT: 1964, Jászberény szentesen drámatago- zatos osztályban tanul A gimnázium után a vasúthoz megy dolgozni, majd filmezni kezd Szőke Andrással. 32 játékfilmben szerepel (pl. Vattatyúk, Roncsfilm, Európa Kemping, Kontroll, Hídember, Hasutasok) HÁROM KÖNYV TÁRSSZERZŐJE (Amerika Avagy A Véredény Nyomában, Jappán, KEK Közép-európai Kalandok) rekordját. Ha sikerül, Badár is kiáll csúcsot dönteni?- Csináltam egy hasonlót, mondjuk az csak hét és fél óra volt, de azóta sem ugrott rá senki a lehetőségre, hogy túlbeszéljen. A stand upban nem az a kihívás, hogy mennyi ideig tud valaki dumálni, vagy hány embert képes leültetni, hanem a tartalom, és ahogy az egészet megéljük. Egy félórás műsor is lehet fergeteges, mint ahogyan hihetetlen érzés volt az az ováció, amit a 7,5 óra végén kaptam a közönségtől. Komoly katarzis volt, s ettől nem akarnék senkit megfosztani. Hallottam Banditól, hogy vannak ilyen tervei, de úgy tudtam, lefújta. Ha mégis megcsinálja, akkor hajrá!- A Dumavölgy meg a Dörögdi Fesztivál két külön program?- Amolyan utódállamok jöttek létre a Művészetek Völgye maradványain. Működik a Kapolcsi Fesztivál, Vigándpetend is csinál saját programokat, ott van Dörögd, és most megy a vázsonyi Dumavölgy. Véletlen egybeesés, de nem baj, mert akik itt töltik a szabadságukat, meg tudják nézni a programokat, és minden mást a környéken. Szép vidék.- Mi újság a gyermeklovagoltatással? Honnan jött ez az ötlet?- Voltam én már kisiparos, üzletkötő meg vállalkozó, meg egy csomó más. A lovak is az életem részét jelentik. Ez is munka, de itt élő állatokkal meg élő emberekkel foglalkozunk, akiket nem lehet csak úgy elhajigálni. A barátait nem támadja hátba az ember, úgyhogy a lovaglás működik, csak más elfoglaltságok kerültek előtérbe. Egyébként amikor látom, hogy a 2-3 éves gyerekek hogyan viszonyulnak az állatokhoz, tudatosul bennem, hogy miért kezdtem el az egészet. A városi gyerekek nem kerülnek közel az állatokhoz, fogalmuk sincs, hogy a ló lefekszik-e, és ha lefekszik, meghal-e. Az állatkertben meg azt hallják, hogy vigyázz, ne menj oda, ne nyúlj hozzá! Pedig másképp nem tudják hova tenni azt, hogy állatok között élünk, csak ha megtapasztalják, megfogják őket. Aztán ahogy nyílik az értelmük, el tudják helyezni őket, hogy melyik növényevő, melyik ragadozó, melyik hogyan lesz az ember barátja.- Most nyaral, de tényleg kikapcsolódik, annak ellenére, hogy ott lesz a Dumavölgyben?- A szabadság számomra nem az, hogy kevesebbet dolgozom, hanem hogy helyszínt változtatok. Éppen eleget futkározok az országban, hogy úgy gondoljam, minden egyes nap a szabadságomat töltöm. Csakhogy az előadásokra járni azért nem ugyanaz, mint amikor az ember elutazik és pihen. A műsor előtt és után sokat kell autózni. Távol vagyok a családtól, eseménytelenül telik az idő. Néha történnek dolgok, amit egy sztoriba be lehet építeni, ilyenkor az utazás is hasznos, de azért ez a robotnak egy formája. Az utazásból és az előadásból áll össze a nyolc óra munka, a nyolc óra pihenés később jön. Ilyenkor azért változtatok helyszínt, hogy feltöltődjek, kikapcsolódjak.- Népszerű lett. Nem zavarja, ha felismerik, megszólítják?- Soha nem zavart. El kell fogadni azt, hogy az emberek azért szeretnek, mert látnak és hallanak, s ha összetalálkoznak velem, akkor mondhatják, hogy jé, ez tényleg olyan, mint a műsoraiban. Igazán az lenne izgalmas, ha ugyanígy súgnának össze a főmérnök, a fogorvos vagy az összes vasutas háta mögött. k 5
