Tolnai Népújság, 2009. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
2009-07-21 / 169. szám
6 GAZDASAG 2009. JULIUS 21., KEDD A BUX index 2009. július 20-án 16300 [Változás:+1,97% 16200 16100 16000 15900 15800 15 700 15.30, a He* York-j? 15 I tőzsde nyitása /, port/09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 / FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2000.07.20. vmtóáf#" »ätefe» 1 Égls 18 300 3,09 533 Rába 663 2,79 11 Mól 13 145 2,49 1998 OTP 3 500 2,39 11 154 TVK 2 270 2,25 36 FHB 735 2,22 19 Econet 55 1,85 523 Richter 37100 1,64 1289 VESZTESEK Rteéiy : WMmmKKm KEG ________988 -1,78 8 An y 773-1,40 A BUX index az elmúlt napokban 14200 14326 14 000/----------------------------port/ 07.10 07.13 07.14 07.15 07.16 07.17 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forinl/tonna, 07.20.) Új elszámolási ár EUROBÚZA 2009. augusztus 32 500 TAKARMÁNYBÚZA 2009. augusztus 25 100 TAKARMÁNYKUKORICA 2009. július 31800 TAKARMÁNYÁRPA 2009. auguszus 25 500 OLAJNAPRAFORGÓ 2009. október 59 600 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2009. július 20-án. Forintbetéti* kamatok (%, 02.27-től) 2hó 3 hó Allianz Bank 6,10 6,30 Budapest Bank 6,25 6,25 CIB Bank 5,25 5,25 Erste Bank 6,70 6,90 K&H Bank** 4,00 4,05 MKB Bank 5,82 5,92 OTP Bank 4,75 4,75 Raiffeisen Bank 6,20 6,40 UniCredit Bank 8,20 8,30 * ALAPTERMÉKEK, 1 MILLIÓ FORINTRA ** 3 HÓ HELYETT 6 HÓ Euró-valutaárfolyamok (forinl/euró, 07.20.) Vételi EtertSct Allianz Bank 268,18 281,94 Budapest Bank 267,04 283,56 CIB Bank 263,63 285,59 Citibank 263,24 285,18 Erste Bank 267,59 283,01 K&H Bank 267,54 282,96 MKB Bank 268,12 281,88 OTP Bank 266,42 280,08 Raiffeisen Bank 267,16 279,18 €/Ft $/Ft CHF/Ft f i t 273,85 192,58 180,15 +0,42 Ft-1,36 Ft +0,18 Ft Bíznak az agráriumban finanszírozás Új hitelprogramokat indít a termelőknek az MFB Fejlesztési támogatások kiegészítésére továbbra is adnak hitelt a bankok. A lehetőségek tovább bővültek, miután a szaktárca megegyezett Brüsszellel A bankok szerint érdemes az agrártermelőknek hitelezni. A válság azonban ennek a szektornak is nehezebbé tette a finanszírozását. VG-összeállítás Az egyik legjobban hitelezhető ágazatnak tartják a válság közepette a mezőgazdaságot a hazai bankok: ám mivel a kölcsönnyújtási feltételek itt is szigorodtak, és a termelők is inkább kivárnak, az idén nem növekedett a kihelyezett állomány - derül ki a lapunk által megkérdezett piaci szereplők nyilatkozataiból. A Budapest Banknál elmondottak szerint a jelenlegi gazdasági nehézségek az agráriumot érintik a legkevésbé. Az ágazat számára nyújtott hitel mértéke ugyanakkor csökkent, de csak azért, mert kevesebb kölcsönt igényeltek az ügyfelek. Ezt alátámasztja, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által kiadott Támogatási határozatok mennyiségéhez képest a vártnál kevesebben jelentkeztek hitelekért. Különösen jellemző ez a tejtermeléssel foglakozókra, de mérsékelt az érdeklődés a sertéstenyésztőknél is. A terményfinanszírozásban vezető Raiffeisen Banknál sem látnak komoly gondot az ügyfelek finanszírozhatóságában: a hitelintézet a korábbi években tapasztalt problémák (terményárak esése, közraktári jótállási gondok) ellenére a terményfinanszírozási konstrukciót is biztonságos kihelyezésként értékeli. A válság miatt - mutattak rá az UniCredit Banknál - az agrárvállalkozások hitelminősítése is szigorodott, de a kedvezőbb piaci helyzet és a speciális konstrukciók miatt a bank változatlanul finanszírozza a stabilan működő vállalkozásokat, de vannak olyan ágazatok, amelyeket a kitettségük vagy a piaci viszonyaik romlása miatt szigorúbban vizsgálnak. Az OTP Bank szakértői szerint az agrárágazatban nagy a differenciálódás. Általában a növénytermesztés jövedelmezősége kedvezőbb. A pénzintézet ugyanakkor nem ágazatonként, hanem ügyfelenként értékeli a kérelmedet - hangsúlyozták. A legiobb probléma az agrá- rium szerint a bankok óvatossága, ennek ellensúlyozására dolgozták ki a bankgarancia-programot, ennek kiterjesztéséről számoltak be tegnap az agrártárca és a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. Gondok vannak a közraktározással A FINANSZÍROZÓ BANKOKNAK az elmúlt két évben számos problémájuk akadt a közraktárakkal. Ezek egy része a közraktárak közötti egyeztetés hiányából fakadó, úgynevezett egymásra zárásokból ered, amikor ugyanazt a tételt azonos telephelyen két közraktár is lezárja, majd azt két bank is megfinanszírozza. Ez köny- nyen kivédhető lenne a közraktárak által közösen működtetett koordinációs rendszerrel, amelynek felállítására az idén már tettek kísérletet a közraktárak. ennél is nagyobb gond azonban a közraktári jótállások kérdése: az elmúlt két évben nagymértékben megszaporodtak a közraktárak jótállási kötelezettségei -főként a közraktárjegyet a hitel fedezeteként tulajdonló bankok felé -, s ez komoly bizalmi kérdéseket vet fel az egyes közraktárakkal kapcsolatban. A fentiek megoldására a bankszövetségen belül külön munkacsoport alakult képviselői. Az MFB élelmiszer- ipari bankgarancia programjának keretösszege 30 milliárd forint, célja az élelmiszer-feldolgozó ágazatban működő vállalkozások - így a finanszírozási gondokkal küzdő malmok - hitelhez jutásának segítése. A garancia mértéke a hitel tőkeösszegének 80 százaléka, kétszázmillió és kétmilliárd forint közötti. Az eredetileg májusban meghirdetett - azóta 6,7 milliárd forint értékben igényelt - programba bevonható vállalkozások körét most a gyümölcs- és zöldséglé-, illetve a nö- vényiolaj-gyártásban működőkre is kiterjesztették. Kiterjesztik az Új Magyarország agrárfejlesztési hitelprogramot is. Ennek segítségével eddig több mint négyszáz vállalkozás jutott kedvezményes kamatozású hitelhez, összesen 19 milliárd forint értékben. A tizenöt éves futamidőre, ötmillió és egymilliárd forint közötti összegben igénybe vehető hitel kamatának jelenlegi szintje 5 százalék alatt van. A gabonakészletek zavartalan finanszírozása érdekében az MFB meghosszabbította gabonaforgóeszköz hitelprogramját is. A bank 7,6 milliárd forintot helyezett ki bankoknál, ezek a források jelenleg 5,7 százalékos ügyfélkamattal legfeljebb egyéves lejáratú hitelként vehetők igénybe. Munkahelyük elvesztésétől félnek leginkább a magyarok „Különböző szintű anyagi tartalékok mellett, kellő energiával és motivációval rendelkezünk, hogy a gazdasági helyzetünk fenyegetettsége miatt érzett szorongásunkkal megküzdjünk. Nem külső segítségre számítunk, saját magunk óvjuk megszerzett javainkat” A többi között ez derül ki a Szonda Ipsos legújabb felméréséből. A Szonda arra kereste a választ, az emberek vajon menynyire érzik fenyegetve gazdasági helyzetüket, vagyonukat, megszerzett javaikat. A kis csoportos kutatás eredménye szerint a fogyasztói magatartás területén tu- datosabbá vált a magyarok viselkedése, ugyanakkor egyfajta ellenérzés mutatkozik a hitelekkel szemben, míg a megtakarítások vonzóvá váltak a megkérdezettek egy része számára. ■ Takarékosabbá és tudatosabbá tette a fogyasztókat a válság. A fenyegetettséget egy 7 fokozatú skálán mérték, és azt találták, a közepes szintű „bevallott” szorongás volt jellemző a mintában: a megkérdezettek válaszai alapján a fenyegetettség mértéke 3,9. A legnagyobb fenyegetettséget a munkahely elvesztése jelenti a megkérdezettek számára, vagyis a gazdasági válság negatív hatása ebben a tényezőben mutatkozik meg a legkonkrétabban. Emellett lényeges fenyegető tényezőnek tűnik az áldozattá válás lehetősége is. A megélhetési bűnözés növekedését feltételezik a megkérdezettek a romló gazdasági helyzet és az elszegényedés miatt. Jelentős szorongáskeltő a belpolitikai helyzet, itt említették a kormányválságot - ez is csökkenti az emberek biztonságérzetét. A bankokkal kapcsolatos aggályok is megjelentek, és ez hatással lehet a fogyasztói viselkedésre. ■ Fenyegető tényezők Tényező Százalék Munkanélküliség, a munkahely elvesztése ______25 Bűnö zők, illetve megélhetési bűnözők 20 Gazdasági világválság 15 Bankok labilitása, hitelek bedőlése 10 Betegség 4,8 * ELŐFORDULÁSI GYAKORISÁGUK A VÁLASZOKBAN FORRÁS: SZONDA IPSOS Nem kegyelmez Brüsszel a tejiparnak szabályozás Hiába tiltakoztak a gazdák, maradnak a tervek egy jelentés szerint Nem jöhet szóba a tejkvóták csökkentése vagy a tavaly elhatározott fokozatos kvótaemelés befagyasztása - áll abban az európai bizottsági anyagban, amely holnapi közzététele előtt szivárgott ki a hírügynökségekhez. Az elmúlt hónapokban kialakult tejpiaci válsághelyzet, az árak összeomlása miatt a termelők sorozatos tiltakozó akciókon követelték az uniós szabályozás módosítását. A hosszas egyeztetések után elkészült brüsszeli jelentés azonban úgy fogalmaz, hogy „a reformtervek módosítása bizonytalanságot teremtene, késleltetné az átalakulási folyamatot, és így a tejtermelők számára is káros lenVÁLASSZATOK! m «EM-ír ^ 3 Budapesten is tiltakoztak a gazdák a tejkvóták megszüntetése ellen ne”. A szakminiszterek tavaly novemberi egyezsége értelmében 2014-2015-től szűnik meg teljes mértékben a túltermelés megelőzése érdekében 1984-ben bevezetett tejkvótarendszer, addig pedig a váltást előkészítendő évente egy százalékkal emelkedik az engedélyezett termelési mennyiség. A bizottság az uniós költségvetés helyzete miatt arra sem lát le- ■ hetőséget, hogy 2010-ben vagy akár 2011-ben érdemi plusztámogatást adjanak a tejágazatnak. Ezzel együtt elismerik, hogy a tejpiac nem működik megfelelően. Ezért Brüsszel ígéri, megvizsgálják a kereskedelmi láncok esetleges visszaéléseit, és ha ilyet tapasztalnak, fellépnek ellene. ■ Viharos hét elé néznek a biztosítók Valószínűleg az idei év eddigi legnagyobb elemi kárát okozta a hét végi vihar. Tegnap délutánig 2000 bejelentés érkezett a társaság képviseleteire, a kár 160 millió forint volt - közölte az Aegon Magyarország Biztosító. Várhatóan 6000-re nő a bejelentések száma a hét végi ítéletidő miatt, s a károk értéke elérheti félmilliárd forintot. Összesen egymilliárd forint fölötti kárral lehet számolni. A biztosító szerint még közel sincs vége a viharszezonnak, az elmúlt hét év tapasztalatai alapján a legtöbb viharkár-bejelentés augusztusban érkezik, átlagosan 25 százalékkal több, mint júliusban. ■
