Tolnai Népújság, 2009. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-15 / 164. szám

2009. JÚLIUS 15., SZERDA - TOLNAI NÉPÚJSÁG ALMANACH 2009 - NAK 5 Tíz év alatt több mint százzal csökkent a Nakon élők száma Összefogásban van az erő emléktáblák Aki a múltat nem becsüli, a jövőt nem érdemli Jelenleg 619 ember él a telepü­lésen. Az utóbbi tíz évben több mint százzal csökkent a lélek- szám. Ami még ennél is aggasz­tóbb, az elöregedés. Már most is kevesebb kiskorú él a települé­sen, mint a nyugdíjjogosult élet­korban lévő'. Két rendszeres szociális segélyezett van a tele­pülésen, s 14 azok száma, akik az új nevén rendelkezésre állá­si támogatásban részesülnek. Ők azok, akik közmunkára kö­telezettek. A lakosság korösszetétele 62 ÉV FELETT ÉVES 19-62 ÉVES Széles Lajosnak is emléket állít szülőfaluja Elkészült Széles Lajosnak, az égés elleni szer feltalálójának az emléktáblája. A tervek szerint még az idén, a születésének, vág)' a halálának az évfordulóján avatják fel a községháza falán. Ennek az ügynek is van civil tá­mogatója egy elszármazott, Pál Csaba személyében, s természe­tesen a képviselő-testületen kí­vül a községért alapított egyesü­let is szívén viseli az ügyet. Éve­kig nem lehetett kapni az Irix néven forgalmazott spray-t, de mostanában ismét megjelent a gyógyszertárakban. Széles Lajos 1898-ban született Nakon. A nagy gazdasági válság 1929-ben vándorútra kényszerítette. Bor­bélymesterként került Dél-Ame- rikába, Uruguayban telepedett le. Itt ismerte meg a gyógyító fü­vek hatását, és kísérletezte ki az égés elleni szert is. Ismereteit a magyarság javára akarta fordítani, ezért 1964-ben hazaköltözött szülőfalujába, Nakra, és itthon kezdett el gyó­gyítani. A község legnagyobb rendezvénye a falunap. A képen középen Rácz Róbert polgármester, mellette Dinya Miklós, a veterán pilóták képviselője Több évi takarékosság után pályázatokból, il­letve a lakosság, vala­mint az elszármazottak segítségével egyre szebb és komfortosabb lesz Nak. Ihárosi Ibolya Az idei lesz az első év, amikor már nem csak azt tudja mon­dani a lakosságnak a község vezetése, hogy spórolni kell. Már fejlesztéseket is fel tudnak mutatni, mondta Rácz Róbert Rácz Róbert polgármester polgármester. Nemrégiben ké­szült el a tó, két pályázatot ad­tak be járdaépítésre. A harma­dik pályázat az utcakép javítá­sát célozza mintegy hárommil­lió forintból. Önerőből építenek a szép templomuk mellé új ke­rítést. Ehhez az anyagot a helyi me­zőgazdasági zrt. biztosítja, a kivite­lezést pedig a köz­munkások végzik. A település gazdasági alapját változatlanul a téeszből átala­kult zrt. jelenti. Egyfelől ez a legnagyobb munkáltató - átla­gosan hetven családnak bizto­sít megélhetést -, másrészt a helyi adó biztos bevétele a költ­ségvetésnek. Ugyanakkor a gazdaság rendezvényeket, ci­vil szervezeteket támogat. A fiatalokat viszont nem tud­ják megtartani, mert hiába fek­szik a település csak 17 kilo­méterre Dombóvártól, a város sem tud nagyobb létszámú munka­erőt felvenni. Az utolsó házat kö­rülbelül 8-10 éve építették. Azóta legfeljebb fel­újítások voltak. Akik viszont itt maradtak, azok szeretik a falujukat. Sőt, még az elszár­mazottak is hazajárnak, szív­ügyüknek érzik a község sor­sát, jövőjét. Tavaly létrehozták a Nak Községért Alapítványt. Előtetőt építe­nek a ravatalo­zóhoz. is Emléktáblát állítottak a hősi halált halt pilótának- A TELEPÜLÉST az tudja iga­zán szeretni, aki ide született, de mindent megtesz a kép­viselő-testület azért, hogy minél több olyan hely legyen, amely barátsá­gosabbá, szimpatiku- sabbá teszi a telepü­lést - mondta a pol­gármester. Reméli, hogy a kialakítandó közpark is újabb színt visz majd a község életé­be. A falunap ünnepi pillana­tait jelentette a megyezászló átadása, illetve a II. világhá­borúban lelőtt pilóta emlék­táblájának avatása szülőhá­za falán. A Magyar Veterán Repülő Szövetség Somogy Me­gyei Egyesülete részéről Dinya Miklós, nyugállományú őr­nagy és egy elszármazott, He­gedős Dezső kezdeményezte, hogy állítsanak emléket Szittár Gyulának Balogh Dezső Budapesten élő üzletember, elszármazott több mint egymillió forinttal támo­gatta az alapítványt. A község­ben az elmúlt két évben össze­sen nem volt ennyi pénz fej­lesztésre. A pénzből két hónap­ja vásároltak meg egy régi épü­letet, ahol a helyi sajátosságo­kat bemutató kis múzeumot, tájházat alakítanak ki. Még nem kezdődött meg az épület átalakítása. A berendezési tár­gyakat a falu lakossága adja össze. Már az eddigi felajánlá­sokból is be lehetne rendezni a házat. Ugyancsak tervezik, hogy szintén önerőből előtetőt építe­nek a ravatalozóhoz lakossági összefogással. Ennek a költ­ségvetése mintegy hétszázezer forint Az önkormányzat erdejé­ből szerzik be a faanyagot, Vörös Ernő adományából származik a tetőcserép. Megvásárolni csak a fűrészelt faáruit kell. A kivitele­zés sem gond, azt elvégzik a he­lyi szakemberek, természetesen ingyen. Mint megírtuk, a falu ha­tárában gázt kerestek. Erről egyelőre annyit tudni, hogy a munka leállt, mert állítólag nem érné meg kitermelni. Mindössze egy zúzottkővel bo­rított külterületi út lett a tele­pülés haszna a kutatásból. Idősekről és gyermekekről is gondoskodik a község Rendőrből lett helytörténész hagyományok Megírta a település monográfiáját A gyerekekről és az idősekről is gondoskodik az önkormányzat A házi gondozónő tíz-tizenöt idős embernek segít a mindennapok­ban. Kiváltja és házhoz is viszi a gyógyszereket nekik. Mivel Na­kon csak melegítőkonyha üzemel, az ebédet Szakosról hozzák. Az ételt is a gondozónő juttatja el azokhoz, akik ezt igénylik. Egy szolgál­tatás hiányzik a településen, a há­zi jelzőrendszer. Ezt sajnos még nem sikerült kiépíteni. A helyi hagyományok közé tarto­zik, hogy rendszerint a karácsony előtti héten ebédre látja vendégül a község az időseket, s kisebb aján­dékcsomagot, vagy készpénzt kapnak ajándékba. A gyerekekről sem feledkeznek meg. A képvise­lő-testület tagjai beöltöznek Mi­kulásnak, és ajándékcsomaggal lepik meg a 14 év alatti ifjakat. Részben ezzel kárpótolják a fiatal­ságot, amiért nem tanulhatnak helyben. Pár évvel ez­előtt ugyanis be kellett zárni az iskolát, mert elfogytak a gyerekek. Most Dombóvárra és Szakcsra járnak tanulni. A diák­bérletek árát magára vállalja a köz­ség. Minden szeptemberben adnak iskolakezdési támogatást is. Az idén még nem döntöttek ennek összegéről, tavaly 5000 forintot kaptak az általános és a középisko­lába járó diákok szülei is. ülés László rendőrtiszt a gyerek­korát Nakon töltötte. Édesanyja ta­nítónő volt a faluban. László ugyan beköltözött Dombóvárra, de még megvan a parasztporta, anyósa ma is ott él. A férfi a me­gyei rendőr-főkapitányság közle­kedési osztályvezetője volt, majd Tamási rendőrkapitányaként ment nyugdíjba két éve. A falu­hoz való kötődése okán azóta elké­szítette Nak monográfiáját, ami­nek a megjelentetése 500 pél­dányban hatszázezer forint len­ne, így egyelőre még keresik a ki­adás lehetőségét Az Árpád-kori település történelme ihlette a mű­vet Magával ragadta a gyönyörű Kapos-Koppány menti népviselet, a számtalan hagyomány, köztük a Illés László lokálpatrióta kétnapos lakodalomé. Ráadásul Naknak már 1222-től írott emlé­kei vannak. Illés László szeme csillog, amikor lelkesen mesél a múltról, de elkomorodik, ha a köz­ség jelenéről esik szó.- Ide közel van Dombóvár, Ka­posvár, Igái és a Balaton is. Ha komfortos, szép a falu, akkor né­hány ember kiköltözhet, hiszen itt olcsón lehet házat venni. Néme­tek és hollandok már vettek is, de sajnos nem költöztek ide. Úgy lá­tom, hogy eltörött valami az em­berekben. Az lehet a baj, hogy nincs iskola, nincs értelmiség, akik mértékadóak lehetnének. Őket kellene valahogy pótolni - mondta Illés László, aki a Nak Községért Alapítvány alelnöke is. ■ A falu fizeti a buszbérletek árát. Gyarapodott a játékok száma az óvodában összefogással fejlesztették az óvoda játszóterét. A költsé­gekből az önkormányzat fize­tett ki százezer forintot, öt­venezret a szülői munkakö­zösség gyűjtött össze. Most már csúszda várral és rugós hinta is van az óvoda udva­rán. A 24 kisgyereknek az óvónők javaslata alapján vá­sárolták meg az új szabadtéri játékokat. A születésszám ed­dig úgy alakult, hogy az óvo­da léte nincs veszélyben. Az idén is megrendezik a szüreti felvonulást hagyományosan szeptember első szombatja a szüreti nap. A fogatos felvonulás során a régi szokásoknak megfelelő­en a kisbíró a kapuknál elbe­széli az elmúlt év helyi törté­néseit. A kapukat úgy csinál­ják, hogy kötelet feszítenek ki két villanyoszlop közé, s ezekre díszes asztalterítőket terítenek. A szüreti napon fellépnek a helyi és környék­beli falvak népi együttesei. A nap zárása a szüreti bál. A rendezvény fő szervezője a Naki Faluszépítő Egyesület. Énekel és fuvolánk is a gimnazista lány aranyos kata a pécsi Kodály Zoltán Gimnázium ének-ze­ne tagozatos osztályának másodikos tanulója lesz ősz­től. Fuvolázik a Dombóvári Ifjúsági Fúvószenekarban, tagja a gimnázium énekka­rának. Utóbbival Spanyolor­szágba utazott kedden egy nyolcnapos kórusfesztiválra. Legszívesebben a zenével foglalkozna hivatásszerűen is. Már megszokta a kollé­gista életet, de kérdésünkre azt mondta, nagyon jó a nyüzsgő nagyvárosból haza­jönni csendes kis falujába. Aranyos Kata ANYAKÖNYV Az idén ketten születtek és né­gyen haltak meg a községben. A település lélekszámát Rácz Botond és Sárközi Viktor gyara­pítja. Az elhunytak: Kovács Sán­dor, Nagy József, Fülöp Sándor József és Székely Kálmánné. AZ OLDAL CIKKEIT IHÁROSI IBOLYA ÍRTA, A FOTÓKAT MÁRTONFAI DÉNES KÉSZÍTET­TE. AZ ÖSSZEÁLLÍTÁS A NAKI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATÁSÁ­VAL JELENT MEG. I >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents