Tolnai Népújság, 2009. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
2009-07-14 / 163. szám
4 Az árkok már elvezetik a vizet A pénztelenség miatt Kistormáson nincs remény jelentősebb beruházásra, de néhány sürgető tennivalót sikerült végrehajtani az elmúlt években. Sportpálya készült, mozgó könyvtár létesült, felújították a faluházat és az óvodát. A Petőfi Sándor utcában befejezéséhez közeledik a vízelvezető árok teljes körű felújítása. Tavasszal pedig félmillió forintból rendbe hozták a Dabics-közben található árkot. A csapat készül a szüreti napokra hat éve alakult meg a településen a Nefelejcs néptánccsoport. A csapatot Kis József irányítja és oktatja. Péntekenként gyakorolnak a faluházban, tanulnak bukovinai, rábaközi, sárközi és szatmári táncokat. Többször bemutatkoztak a környékbeli településeken is. Legutóbb Köles- den a falunapon, azt megelőzően Harcon, a Gyermeknapon. A tíz csapattag jelenleg a szüreti napokra készül. A kitűnőnél soha nem adta alább farkas Fanni nem tudott hibázni. Az általános iskolát nemrég befejező, 14 éves diák valamennyi évfolyam minden tantárgyából mindig a legjobb jegyet szerezte. A magyar nyelv és irodalom a kedvence, ám ehhez képest a reál tárgyakat előnyben részesítő Energetikai Szakképző Intézetben tanul tovább. Kipróbálta magát a sportban is, kézilabdázóit egy ideig. Tagja a Nefelejcs néptánccsoportnak. Bár az aprófalvakat sújtó általános gond, a mind kevesebb születésszám Kistormáson is jellemző, ezzel együtt akadnak kivételes évek. Ilyen volt a 2008- as esztendő, amikor is öt újszülött polgárral gyarapodott a község. Ugyanebben az évben ketten hunytak el. 2009 első félévében viszont nem volt születés, de négy haláleset történt. A CIKKEKET SZERI ÁRPÁD ÍRTA, A FOTÓKAT MÁRTONFAI DÉNES KÉSZÍTETTE. AZ OLDAL A KIS- TORMÁSI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATÁSÁVAL JELENT MEG. ALMANACH 2009 - KISTORMÁS TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2009. JÚLIUS 14., KEDD A hetedik Kistormási Falunapot múlt szombaton rendezték. A felvételen a kétéves Schiller Luca látható édesanyjával, Rózsa Nikolettel Meghúzták a nadrágszíjat kilátások Próbálkoznak a másutt már bevált földprogrammal Egyre kevesebb fiatal munkáskéz van a településen A településre jellemző az elöregedés, a lélekszám csökkenése. A másutt munkát találó fiatalok előbb-utóbb elköltöznek Kistormásról. Ebből következően a gyermeklétszám is apad. Ez pedig kedvezőtlen jel az óvoda számára: a polgármester szerint ezt az amúgy a feladatát magas színvonalon ellátó intézményt fenn lehet ugyan tartani, de ha továbbra is érvényesül a fogyás, akkor egy idő után nem lesznek lakói. A lakosság korösszetétele 20 FŐ ÖSSZESEN: 366 FŐ Az anyagi gondok ellenére sikerült talpon maradni, de Kistormás helyzete továbbra sem irigylésre méltó. A gondokat valamelyest enyhíthetik a sikeres pályázatok. Szeri Árpád Megtartani a működőképességet Az elmúlt években ez volt a legfontosabb célkitűzése a kistormási önkormányzatnak, amit sikerült is elérni, de csak komoly erőfeszítések árán.- Még a sikeres pályázatoknak sem tudtunk gondtalanul örülni, hiszen az önerőt minden esetben hitelekből tudtuk biztosítani - mondta Csapó László polgármester. - A támogatások pedig nem jöttek meg időben. Mindez arra kényszerített bennünket, hogy jelentős és folyamatos megszorításokat alkalmazzunk házon belül. Létszámleépítést, átszervezést hajtottunk végre, megszüntettünk átalánydíjas szerződéseket is. A szemétszállításban szolgáltatót váltottunk, és egy olcsóbb megoldást ajánló szekszárdi cég mellett döntöttünk. E téren még egy fontos változás történt: 2008 év végéig a szemétszállítás díját az önkormányzat állta, 2009. január elsejétől azonban a helybeliek fizetnek a költségekért Csapó László nem titkolja: ebből támadt némi feszültség, a helybeliek ugyanis sokallják a negyedévente kiszámlázott 3010 forintot Ugyanis a faluhelyen élő ember a városihoz képest kevesebb szemetet termel. A szolgáltatóval mindenesetre tárgyal az ön- kormányzat, az a közeljövő zenéje, hogy sikerül-e más, kisebb díjtételben megállapodni. Ha nem - teszi hozzá a polgár- mester -, altkor a képviselő-testület kezdeményezi a szolgáltatóváltást. Akárhogyan is van, illetve lesz, a lakossági hozzájárulás révén 1,4 millió forintot sikerült megtakarítani, s mindez - hozzászámolva a többi, folyamatos lemondások árán megspórolt pénzt - azt jelenti, hogy Kistormás egyelőre megmenekült a pénzügyi csődtől, költségvetése erőteljesebb alapzaton áll, mint tavaly ilyenkor. Mit tegyünk a túlélés érdekében? A korábban a mezőgazdaságból élő településen a szövetkezet megszűnése után alig akad munka. Üdítő kivételt jelent a munkaruhák varrásával foglalkozó Beanett Bt. A cég 40- 50 embert foglalkoztat - Csapó László reméli, hogy hosszú távon, mert minden esetleges elbocsátás, az abból keletkező gond az önkormányzat helyzetét is súlyosbítja. Ami a közeljövő terveit illeti, a polgármester lát fantáziát abban a szociális földprogramban, ami több környező településen is jól működik.- Úgy látjuk, hogy 2010-ben csatlakozhatunk a kezdeményezéshez, így biztosítva munkát és megélhetést a kistormási embereknek. A mező- gazdasági szaktudás megvan, illetve képzésekkel meglesz, a szőlő és gyümölcs, a burgonya, paprika, paradicsom, kukorica nálunk is jól terem. Emellett bizakodunk a pályázatokban, 2009-ben öt anyagot adtunk be. Közülük kettő vár elbírálásra, hármat elutasítottak. Hamarosan lesz egy újabb pályázatunk is, hiszen falugondnoki szolgálatunk rászolgált egy új autóra: reméljük, hogy egy kilenc személyes kisbusszal gyarapodunk. De mindezekkel együtt is csak azt mondhatom: küszködünk és állandóan azon törjük a fejünket, hogy mit tegyünk a túlélés érdekében. Csapó László polgármester Forrásmegnyitással hasznot hozhat a halastó a településen egy nagyjából hetven hektár kiterjedésű halastó is található. Ez a víz korábban a községé volt, most a paksi halászati szövetkezet birtokolja. csapó László elmondta: azon is gondolkodnak, hogy esetleg visszaszerzik ezt a tavat, és alkalmassá teszik horgásztatásra és csó- nakáztatásra, bevonva az állóvizet a majdan kiépülő falusi turizmusba. Ehhez azonban nemcsak összefogás, hanem pénz is kell: idővel erre is igyekeznek forrást keresni. Ifi ______ A szomszédból is fogadja az óvoda a kisgyermekeket A kistormási óvoda jó hírét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a tizennyolc nebulóból heten Köleseiről érkeznek ide hétköznaponként. A polgármesteri hivatal mellett ez a község másik létező intézménye, és itt a sor meg is szakad. A munkakörét 2009 eleje óta ellátó Görcs Andrea óvodavezető nem véletlenül mondta, hogy vigyáznak a létesítményre.- A tizennyolc gyermekre három munkatárs: két óvónő és egy dajka ügyel - folytatta. - Az épületet egy régi parasztházból alakították ki, három éve bővítették egy tornaszobával. Felszereltségünk jó, a foglalkozásokhoz és más munkákhoz kellő eszközökkel rendelkezünk. Az óvoda nagy előnye a családias légkör, a személyre szabott foglalkozás gyakorlata. Ezt erősíti a szülőkkel való jó kapcsolat is. Ilyenkor, nyaranta sem üres a ház: legfeljebb csak akkor, ha - mint az nemrég történt - az óvónők kirándulni viszik a kisgyermekeket a közeli halastó környékére. Nem irigyli mai kollégáit nyugdíjas 57 éve lépett első alkalommal katedrára Már utazó bűnözőket is rendőrkézre juttattak Czeller Ernő megjárta a keleti frontot, azután egészen Morava Ostraváig vonult vissza egységével Itt esett szovjet fogságba 1945. május 9-én, tehát a ü. világháború utolsó napján. Az ekkor 25 éves férfi így két esztendővel kényszerűen meghosszabbította szolgálatát, megismerkedve az Ural vidékén található rideg táborokkal. 1947 októberében térhetett haza.- Igyekeztem mielőbb elhelyezkedni, de a '45 előtti hadseregben viselt zászlósi rendfokozat nem bizonyult jó ajánlólevélnek - emlékezett a most 85 éves Czeller Ernő. - Csak 1952-ben fordult jobbra a helyzetem, miután elvégeztem a pedagógusképzői 1961. december 23-án érkeztem meg Kistormásra, ahol azóta is élek feleségemmel. 1984ben bekövetkező nyugdíjazásáig Kölesden tanított, a helybelieken kívül sok odajáró kistormási gyermeket is. Műit mondja, azokban az évtizedekben nem volt különösebb gondja. Jelenleg is aktív pályatársait viszont nem irigyli: úgy látja, hogy manapság az oktatásnak súlyosan árt a sok kísérletezés és a még több adminisztráció.- Itt, Kistormáson kellemes környezetben, nyugalmasan élünk, olvasgatok, gondozom a növényeket. Sajnos fogy a falu lakossága. Amikor idejöttem, közel hétszázan lehettünk. Mostanra jó, ha négyszázan vagyunk - mondta Czeller Ernő. Czeller Ernő 48 éve él Kistormáson Kisebbfajta rekordot mondhat magáénak a kistormási polgárőrség, miután az egyesület nem kevesebb mint tizenhét év óta folyamatosan működik. Ebből a szempontból ugyancsak a rekorderek közé tartozik Kovács György, hiszen létrejötte óta vezeti a csapatot.- Annak idején azt mondták a többiek, hogy én érek rá a legjobban, vállaljam el a vezetői tisztet - idézi fel a kezdeteket a most hatvanhat esztendős rokkant- nyugdíjas, aki egykoron gépkocsivezetőként dolgozott. - Tízen kezdtük, most tizenkettőn vagyunk, jobbára harmincon felüliek. Körbejárunk a faluban, ha valami gyanúsat észlelünk, közbelépünk, illetve értesítjük a rendőrséget. A kistormási polgárőrség nemcsak helybeli ügyekben - például a temetői bukszusok megkur- títóinak lefülelésében - ért el szép sikert. Nekik köszönhető egy hamispénz-terjesztő, valamint egy utazó bűnbanda elfogása is. A delikvensek autóinak rendszámát ugyanis előrelátóan feljegyezték a polgárőrök. Kovács György bízik abban, hogy a nem is távoli jövőben átadhatja utódának, egy ifjabb csapattagnak a stafétabotot. Addig is teszik, amit kell, a helybeliek elismerése és segítőkészsége mellett. - Figyelnek ránk és mi is figyelünk rájuk - mondta a vezető.
