Tolnai Népújság, 2009. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság 2009-07-12 / 27. szám

2009. JULIUS 12., VASARNAP 3 TOLNÁBAN, KÖZELRŐL Máté, a legjobb kisvárosi lasszós lovasok A cowboyfilmekből ismerkedett a felszereléssel és a fogásokkal Polányi Mátét, akik félénk fi­úcska volt, a lovak mindig von­zották, s miután akkor még mit sem tudott a cowboy-feelingről, zsokénak készült. Ez sokáig álom maradt, hiszen a lósport nem olcsó mulatság. A szakma- választásban mindenesetre be­játszott az állatszeretet: szar­vasmarha-tenyésztőnek tanult. A lovakat sokáig csak messziről csodálhatta, mígnem egy barát­ja szert tett egyre, és azt mond­ta: ott van, lovagold. Ezzel a gesztussal egy új világ kezdő­dött az akkor 28 éves fiú életé­ben, bár az első találkozása Gyurmával - így hívták a kis fekete lovat - nem volt túl biz­tató.- Csípett, rúgott, harapott - mondta Máté. Amikor először ült rá, 10 percig vergődött rajta, aztán hazament, mondván, ha ez a lovaglás, akkor nem kér be­lőle. Persze felülkerekedett a ré­gi vágy, és visszament. Kemé­nyen dolgozott a lóval, akiről senki nem árulta el, hogy betö- retlen volt, s miután semmi ta­pasztalata nem volt, ő sem tud­ta. Mint ahogyan azt sem, hogy hogyan kell bánni a zablával, és hogyan kell nyergeim. A fogáso­kat másoktól leste el, nézte ki, hogy csinálja. Két év elteltével Gyurmával bemutatókat tartot­tak, Máté le-fel ugrált a ló hátá­ról, lefektette, és mindenféle trükköket csinált vele. A cowboyfilmek hatására nem sokkal később megvette az első western nyergét, kalapját és csepszét, de akkor ez nem je­lentett számára többet, mint külsőségeket. Fogalma sem volt Polányi Máté lasszót dob. Előtérben a műbika szarvai láthatóak arról, hogy egy cowboy hogyan dolgozik a lovával. A filmekből ismerkedett a felszereléssel és a fogásokkal is. Ez idő tájt találtak egymásra a csámpai Fenyves Lovastanya tulajdonosával, Ledneczki Lászlóval. Lépésről lépésre tanulták együtt, hogy a marhapásztorok miként bán­nak a lovakkal. Először már az is eredmény volt, hogy a szár laza mozdulatára indult, meg­állt, hátralépett a ló. Máté válto­zatlanul önállóan képezte ma­gát, ha kellett, kikockázta a vi­deókat, hogy lássa, mit kell ten­nie annak érdekében, hogy a ló teljesítse az utasításokat. A western lovaglás lényege - mint mondta - az, hogy a ló egészen addig végrehajt egy utasítást, amíg nem kap másikat. Nincs szükség szoros szárban tartás­ra, viszont minden kis és láb­mozdulatnak, egyensúlyáthe­lyezésnek jelentősége van. További képek: TEOLhu Mára a cowboyság összes ve­lejárója szerves része lett a pak­si fiatalember életének. Először még „óvatosan" ment be a bolt­ba széles karimájú kalapjában, s valóban akadt, aki csodabo­gárnak tartotta, ma viszont el­Egyetlen komoly sérülését rodeón szerezte A ló után jött a bika, azaz be­lekóstolt a rodeóba is. Ezt a lóidomításhoz hasonlóan ta­nulta: másoktól, tévéből. Ed­digi egyetlen komolyabb sérü­lését is itt szedte össze: egy ro­deón medencecsontját törte, de ez csak jóval később derült ki. Közben - törött medencé­vel - versenyzett tovább, s nyert még így is többféle ver­senyszámot, például borjú- döntést - befáslizva, bekö­tözve. A legnagyobb borjú, amit ledöntött, több mint há­rom mázsát nyomott. Magyarország egyik - ha nem a legjobb - lasszósa vasalódeszkán edz panel­lakása nappalijában. Lo­von tíz éve ült először, ak­kor még azt sem tudta, eszik-e vagy isszák a wes­tern stílust. Ma már en­nek ismert képviselője, keze alól több tucatnyi western ló és lovas került ki. Polányi Máté nemcsak „lovasoktatóként” és lasszósként tette le név­jegyét Magyarországon. Vida Tünde Széles karimájú kalapjában eleinte csodabogárnak tartották. képzelhetetlen e nélkül. Tudása gyarapodásával egyre inkább bekerült a hazai western- lovasok körébe, s a csámpai tanya többi lovasával közösen a western versenyek állan­dó résztvevője lett, ügyességi és gyorsasági számokban is indult. Közben megismerkedett a linedance-szel, meg a lasszózás- sal, mert hogy az is hozzá tarto­zik a vadnyugati feelinghez. A lasszózásról semmit nem tu­dott, évekig azt hitte, hogy el kell dobni a kötelet és kész. Mi­nap azonban Európa-bajnok- ságot rendeztek Magyarorszá­gon, és kiderült, hogy ennél azért többről van szó. Máté le­ült a tévé elé, és megtanult vagy tízféle dobási módot. Panellaká­sának nappalijában a vasaló­deszkát borjúnak kinevezve gyakorolt. Az Európa-bajnok- ságon a profik között ő volt a legjobb magyar... Hogy mi jön ezután? Nagy­szabású terveket nem sző, pél­dául saját ranch-ről nem álmo­dik, szeretne viszont minél töb­bet tudni, tanulni. Lépésről lé­pésre újabb és újabb célokat tűz maga elé. Most éppen a sliding stop és a spin tökéletesítésén fá­radozik. Az előbbi, amikor a ló nagy tempójú vágtából a két hátsó lábán több métert csúsz­va áll meg, miközben az első lá­bak szabadon mozognak, az utóbbi a hátsó láb körüli fordu­latok sorozata. Párja, Judit nem nézi rossz szemmel az életformává neme­sült hobbit, sőt maga sem esik kétségbe, ha lóra kell ülni, és a linedance-ben is partnere Máté­nak. Az ő megismerését is a lo­vaglásnak köszönheti Máté, mint ahogyan sok minden mást: munkát, kapcsolatot, si­kereket, ismertséget, barátokat. Valahol, Európában vannak alkalmazkodni képte­len, kordában-tarthatatlan, szertelen nemzetek, népcso­portok, kisebbségek, törzsek. Olyanok, amelyek vándorol­nak, aztán megérkeznek va­lahová, s eszük ágában sincs beilleszkedni, felhagyni azok­kal a szokásaikkal, amelyek másoknak - a már régebben ott élőknek, a befogadóknak - nem tetszenek. de ha vannak is ilyen kisebb­ségben lévő jövevények, a többséget alkotó helyieknek nem kéne durván elítélni őket, és a kiközösítésükre, a megsemmisítésükre bújto- gatni, hadjáratot hirdetni. EGY RÉGI KÖNYVBEN olvastam: „Az egész történelemben és az egész földgolyón hiába keresnénk a magyarságnak párját. Őseik született gyil­kosok, rablók és emberi bes­tiák voltak. Századokon át már a gyermek is azzal a fel­adattal jött a világra, hogy gyilkos, rabló és bestia le­gyen. Az ember kételkedik Istenben és az emberiség­ben, ha ennek a fajnak törté­netét néhány századig tanulmányozza. Ez a törté­net egy rettenetes vérfolt, mely ártatlan milliók véré­ből keletkezett, s amely a kutatót borzalommal tölti el a mai magyarokkal szélűben is.... A magyarok finn erede­tűek, testvérnépeik a finnek, lappok és a Volga-finnek. Rögtön meglátszik rajtuk, hogy nem kultúrnép, hanem alacsonyrendű, barbárságra hajlamos ázsiai faj, amely csak hálás lehet az európai kultúrának, ahová tulajdon­képpen nem is tartozik.... Állítson a művelt Európa 50 000 katonát, s ezek az egész magyarságot, ezt a rablóbandát, irtsák ki a föld színéről!’’. ezek a sorok egy osztrák szerzőtől származnak, aki Arkolay álnéven publikálta őket, 1870-ben. Nem messze Braunau am Inntől, ahol 1889-ben megszületett Adolf Hitler. Kínai kiállítás Egy cseppnyi ízelítőt kaphatnak Kínából mindazok, akik a Paksi Városi Művelődési Központban járnak. Az intézmény kiskiállítójá­ban a hagyományos kínai iparművészetet bemutató összeállítás nyílt pénteken este. Az időszaki tárlatra a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövetsége kölcsönzött kerámiákat, porcelántárgyakat, üveg és re­keszzománc tárgyakat. A tárlaton a sokszínű kínai művészetbe nyerhet bepillantást a látogató. A kiállítás július 31-ig látható. Jól érezték magukat az ötödik falunapon nak Megyezászlót kaptak, emléktáblát avattak, műsor és bál is volt nak Öt-hatszázan vettek részt a szombati, immár ötödik faluna­pon, amely sokféle programot kí­nált a falu lakóinak és a vendé­geknek. Délelőtt rendezték a fo­cikupát. Ebéd után ünnepélyes események következtek. Dr. Pus­kás Imre, a megyei közgyűlés el­nöke átadta a megyezászlót ab­ból az alkalomból, hogy 1000 éves a megye. Ugyanott és ugyanakkor Rácz Róbert polgár- mester, a Magyar Veterán Repü­lő Szövetség Somogy Megyei Egyesülete, valamint a községi alapítvány képviselője felavatta szülőházán Szittár Gyula emlék­tábláját. AII. világháborúban hő­si halált halt pilótára emlékez­tek. A következő órákat a kultú­rának szentelték. Egyebek közt felléptek a helyi táncosok, az óvodások, dalmandi és dombó­vári vendégegyüttesek. Utóbb volt ugróköteles műsor, kutyás bemutató is. A főzőversenyt a polgárőrök csapata nyerte meg remekbe sikerült vadpörköltjé- vel, de minden induló csapat és vendégeik jóízűen megették, amit főztek, fogyott a sör is meg a bor is. A gyerekeknek ingye­nes volt a quadozás és az ugrálóvár. Rég nem látott iskola­társak elevenítették fel a gyerek­kori emlékeiket. Az ének-zene csúcspontját Postás Józsi fellé­pése jelentette, majd kezdetét vette a bál, mai szóval a buli, ki­fulladásig. ■ 1.1. mm mmw Rácz Róbert polgármester és Puskás Imre, a megyei közgyűlés elnöke is megkoszorúzta a tegnap felavatott emléktáblát További képek: TEOLhli

Next

/
Thumbnails
Contents