Tolnai Népújság, 2009. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

2009-06-29 / 150. szám

•• / 2009. JÚNIUS 29., HÉTFŐ r KOZELET&GAZDASAG 7 „Óvnék mindenkit a csodavárástól" reform Nem foglalkozik megválasztása körülményeivel Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke született: Budapest, 1952. de­cember 11. tanulmányai: az ELTE Jogi Karán 1978-ban szerzett doktorátust PÁLYAFUTÁSA: MTA (1978-1989), az Államigazgatási Főiskola fő­igazgatója (1989-1998), az MDF színeiben parlamenti képviselő (1990-1991), a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája (1991-2008), a Fővárosi ítélőtábla elnöki bírája (2008-2009) SÓLYOM LÁSZLÓ először 2008-ban jelölte a Legfelsőbb Bíróság meg­üresedő elnöki tisztségére. „Nem az én dolgom elődöm munkájának az értékelése” - véli Baka András, akinek jelölését harmadik nekifutásra szavazta meg az Országgyűlés Az ügyhátralékok ledolgo­zását tekinti egyik fő fel­adatának Baka András. A Legfelsőbb Bíróság új elnö­ke azonban azzal is tisztá­ban van: válság idején ez csak hosszú távú terv lehet. Gyükén Mercédesz- Egy évig nem volt elnöke a Legfelsőbb Bíróságnak. A rend­szer mennyire sínylette meg ezt a hiányt?- Az ítélkezési munka folyt, minőségben és mennyiségben sem volt változás. Ugyanakkor a bírósági vezetésben bizonytalan­ság uralkodott, és ezen időszak alatt elkezdődhettek volna azok a nagyobb változások, amelyek szükségesek a bírósági rendszer korszerűsítéséhez, ahhoz, hogy ezt a mechanizmust a korhoz igazítsuk.- Elődje, Lomnici Zoltán mek­kora súlyt fektetett a reformok elindítására? Az általa kezde­ményezett dolgok mennyire tudnak illeszkedni az ön ter­veihez?- Mindenféle elképzelés, hí­resztelés látott napvilágot az el­múlt időszakban az ő tevékeny­ségével kapcsolatban, ennek az értékelése nem az én dolgom. Nekem új emberként az a felada­tom, hogy tájékozódjam, és ez­után minden érintettel, bíróval, bírósági vezetővel, a jogalkotók­kal együtt kezdjünk hozzá a vál­toztatásokhoz.- Mennyire érez támogatást ehhez a szakma vagy azok ré­széről, akik az egyéves proce­dúra után, a harmadik jelölé­sére végül áldásukat adták?- A szakma részéről bizalmat és támogatást látok, ez öröm, mert azt jelenti, hogy a kollégák elfogadnak, együttműködésre készek. Ami a politikát illeti: vé­gül is a szükséges kétharmad­nál nagyobb többséggel válasz­tottak meg, így élvezhetem az Országgyűlés bizalmát is.- Borítsunk fátylat arra, ami az elmúlt hetekben történt?- Nem foglalkozom már ezzel.- Azt azért csak meg kell kér­deznem, hogyan érintették azok a hírek, amelyek szerint Lomnici Zoltán úgymond lob­bizott a kinevezése ellen?- Miután az Országgyűlés megválasztott, ezek a kérdések már az érdeklődési körömön kí­vül esnek. A híresztelések tisz­tázása pedig nem az én dolgom.- Lomnici Zoltánnal milyen a kapcsolata?- Ő a Legfelsőbb Bíróság ta­nácselnöke, és mint minden más bíró, ítélkezési tevékenységét il­letően független. Amíg a stras­bourgi Emberi Jogok Európai Bí­róságának tagja voltam, többször találkoztunk, de kinevezésem óta még nem beszéltem vele.- Egy évvel ezelőtt kinevezése ellen éppen azt hozták föl érv­ként, hogy nem Magyarorszá­gon, hanem Strasbourgban bí­ráskodott. Ennyire eltérő lenne az a munka a hazaitól?- Jóllehet speciális nemzetkö­zi bíróságról van szó, számos vo­natkozásban a magyarokéhoz hasonló problémákkal küzd: hi­hetetlen módon megnőtt az ügy­hátraléka, az a bíróság is alulfi­nanszírozott, és hasonló típusú gondok jelentkeznek a jogegy­séggel kapcsolatosan is. Fontos, hogy ugyanolyan tényállás alap­ján ne szülessenek eltérő dönté­sek - ez a kérdés pedig még hat­ványozottan jelentkezik idehaza.- Az ügyhátralékokkal kap­csolatban elődje hangsúlyozta a nagyobb létszám szükséges­ségét. Egyetért ezzel?- Attól függ. Ha arra gondol, hogy több bíróra van szükség, tudni kell, hogy nemzetközi ösz- szehasonlításban nálunk nem bíróból van kevés, hanem az őket segítő tisztviselőkből. Tart­hatatlan, hogy a bírákra jelen­tős adminisztrációs teher hárul. Az, hogy ők látják el ezt a felada­tot, az erőforrások pazarló fel- használását jelenti, lévén ők a legdrágább elemei a rendszer­nek. Kiegészítő, bírákat segítő munkát végző bírósági dolgo­zókra - és itt jogi végzettségű szakemberekre is gondolok - le­het még szükség. Nyilvánvaló, hogy ennek vannak pénzügyi akadályai, de ebbe az irányba kellene elmozdulni.- Hogyan?- Fel kell mérni, hol van a leg­nagyobb szükség rájuk, de nyil­vánvaló, hogy a válság idején ezek inkább hosszú távú tervek.- Az ügyhátralékok súlyos gazdasági következményekkel járhatnak, hiszen egy fizetés- képtelenné váló cég nem csak azoknak okoz kárt, akikkel perben áll. Ez sem érv amel­lett, hogy többletforrásokat biztosítsanak a bíróságoknak?- Nemcsak a gazdasági élet szereplői, hanem minden polgár számára súlyosan hátrányos, ha személyi és vagyoni ügyeiben hosszú ideig bizonytalanságban van. Hangsúlyoznám ugyanak­kor, hogy a jelentős ügyhátralék nem az egész bírósági rendszer­re, hanem néhány nagy és egy­két kisebb bíróságra jellemző, ezek között megemlíteném a fő­városit és a Pest megyeit. Tény az is, hogy a gazdasági perek­ben az utóbbi években nőtt az elmaradás. A hátralék csökken­tését csak hosszú idő alatt, követ­kezetes munkával lehet elérni, itt már most óvnék mindenkit a csodavárástól.- Mindez látványosan ütkö­zött ki néhány nagy gazdasági perben, például Tocsik Márta vagy Princz Gábor ügyében, ahol több mint tíz év után szü­letett ítélet.- Ezen a téren már az elmúlt egy évben is volt előrelépés: fel­mérték a két, illetve az öt éven túl elhúzódó ügyeket, és bizo­nyos intézkedések bevezetésére is sor került.- Mennyire súlyos a magyar- országi helyzet?- Magyarországnak ez a híre; a strasbourgi emberi jogi bíróság­hoz kerülő hazai ügyek túlnyomó többsége is az elhúzódásokra hi­vatkozik. A magyar állam eddig több mint száztízmillió forintot fi­zetett ki kártérítésként az elma­rasztalások nyomán. De ha euró­pai összehasonlításban nézzük, meg kell állapítanunk, hogy Ma­gyarország nem áll egyedül.- A jogegység megteremtése nem tűnik pénzigényes feladat­nak. De könnyen teljesíthető?- Szeretnénk a Legfelsőbb Bí­róságon létrehozni egy elemző csoportot, amely segítené ezt a munkát. Jogszabály-módosítások is szükségesek ezen a területen.- Említette, hogy a kornak megfelelő bíróságokat szeret­ne. Ez mit jelent?- Magyarország uniós állam, a bíróságok tekintélye azonban a régi tagokban nagyobb, mint ná­lunk. Ehhez kellene közelíteni, különösen, hogy korábban Ma­gyarországon volt már magas presztízse a szervezetnek.- Mit jelent a korszerűsítés?- Ne csináljunk titkot a bírósá­gi eljárásból: ahol lehet, használ­juk a rendelkezésre álló korszerű technikákat Én az európai gya­korlatnak megfelelően nem va­gyok híve annak, hogy a tárgya­lóteremben folyó munkát mind­végig kamerák zavarják, de lehet­ne például egyes tárgyalásokat rögzített kamerákkal közvetíteni. Az internet nyújtotta lehetősége­ket is jobban kihasználhatnánk.- Egy interjúban említette, hogy a büntethetőség korhatá­rát 12 évre kellene leszállítani.- Én nem tettem erre javasla­tot, csak felvetettem, hogy meg lehetne vizsgálni ezt a kérdést is.- Ttidna említeni más javasla­tot, amelyet szívesen ajánlana a törvényhozók figyelmébe?- A bírósági rendszer hatéko­nyabb működése érdekében szí­vesen látnék változásokat a bíró­sági igazgatásban, így az Orszá­gos Igazságszolgáltatási Tanács szervezetében. Az áfa és a gyenge forint emeli azárat roaming Elvileg csökkennének a mobildíjak az unión belül Fuzáriummal szennyezett lisztet vont be a hatóság Júliustól a külföldről indított SMS-ek ára mintegy a harmadá­ra csökken, és remélhetőleg je­lentősen mérséklődik a mobil­internet nagykereskedelmi ára is - mondta el Márton György, a Nemzeti Hírközlési Hatóság szó­vivője. Míg tavaly nyáron 3-5 euró volt egy megabyte adat- roaming nagykereskedelmi ára, addig az idén júliustól ez egy euróra csökken. Júliustól az SMS-ek árát a má­jus 6-i 283,26 forintos euróár- folyam alapján számolják ki: mi­vel egy SMS nem lehet drágább külföldön sem nettó 11 eurócentnél, egy üzenet a ma­gyar előfizetőknek legfeljebb bruttó 38,95 forintjába kerülhet. A beszédroaming esetében a június 3-i 281,70 forint euró ár­folyam a mérvadó: júliustól a hí­vásfogadás az unió országaiban legfeljebb 66,90 forintba, míg a hívásindítás maximum 151,40 forintba kerülhet. A mostani ma­ximált ár 60,90 forint, illetve 127,40 forint. Az árak tartalmaz­zák az áfát is. Az árak a gyenge forint és az áfa 5 százalékpontos emelése miatt emelkednek, de mivel jú­liustól a külföldi hívásindítás esetében az első fél perc után, hívásfogadáskor pedig kezdettől másodperc- és nem percalapú t lesz a számlázás, ez kedvező le- J hét a fogyasztók számára - 1 mondta el Márton György. ■ A külföldi telefonhasználat díjait az Európai Unió csökkentette Egy bajai székhelyű cég két, kü­lönböző fogyaszthatósági idejű egy kilogrammos durumlisztjét bevonták, mert a készítmények­ben a fuzáriumgomba egyik to- xinját találták az élelmiszer-biz­tonsági vizsgálatok során - kö­zölte Süth Miklós országos fő­állatorvos. A termékek gyár­tója a Diamant Ma­lom International Kft. Az egyik liszt fogyaszthatósági ideje 2009. de­cember 15., a másiké 2009. no­vember 28. A cég minden olyan termékét, amelyet ebből az alap­anyagból készítettek, visszahív­ta a hatóság - tette hozzá. Süth Miklós elmondta: aki ilyen terméket vásárolt, és még nem használta fel, vigye vissza a vásárlás helyére, ahol ezeket az árukat kötelesek visszavenni. A termékek bárhol lehetnek az or­szágban, mert a gyártó nagyke­reskedőknek is forgalmazott. A fuzáriumgomba egyik, a ter­mékekben most fel­lelt toxinjának, a donnák a fogyasztá­sa nagy mennyiség­ben okoz gondot - hányást, hasmenést -, de hő (sü­tés-főzés) hatására elbomlik. Egy 60 kilós embernek - ahogy Süth Miklós fogalmazott - egyszerre „nagyon-nagyon sokat” kell a szennyezett ételből ennie, hogy a tünetek jelentkezzenek. ■ ■ Sokat kell meg­enni, hogy bajt okozzon

Next

/
Thumbnails
Contents