Tolnai Népújság, 2009. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság 2009-06-28 / 25. szám

2009. JÚNIUS 28., VASÁRNAP 13 MŰVÉSZBEJÁRÓ Pestre költözött a kétfarkú kutya tüntetés Több százan követelték a „semmit” és a „valamit” a KSH épülete előtt Kovács Gergely megafonba olvassa fel követeléseit a KSH épülete előtt. A tüntetők hangosan éljeneztek, pfujoltak, hogy „legyen végre valami” Street art? Aktivizmus? Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) alapítója szerint fölösleges kategorizálni a tevékenységüket. A párt Szegedről Budapestre tet­te át a székhelyét, és ez új kihívások elé állította az „egyszemélyes” csoportot. Mézes Gergely Megállni tilos tábla alatt felirat: „kivéve gonosz gazdag emberek nagy fekete autókkal”. Plakát az állomás előtt: A vonatokat direkt nem takarítjuk. Találtam egy ré­szeg hódot, valaki elvihetnél - hirdeti egy másik. Az MKKP in­gyen sört és hegyet ígért Szeged­re a 2006-os választáson, a múlt héten pedig tüntetést szervezett a Központi Statisztikai Hivatal elé. Hogy miért? Semmi konkrét­ért. Volt, aki „Símaszkban vagá­nyabb lehetnék!” táblával, mások szimpla „Nocsak!”-kal jöttek el, és volt, aki konkrét dolgot köve­telt: több mórickás viccet. Nevezhetnénk performansz- nak a tüntetést, de Kovács Ger­gely ez ellen is tiltakozik. Mint ahogy nem tartja magát street art művésznek sem, noha munkái tipikus utcaművész gégék. Az azonban igaz, hogy az MKKP te­vékenysége az egyik leghumoro­sabb utcai akció az elmúlt évek­ben. „Bár spontán módon dolgo­zunk, ma már én is látok folya­matszerűséget az eddigi munká­inkban. Kezdtük a stencilekkel, plakátokat alakítottunk át, majd köztéri táblákat, most pedig egé­szen konkrét dolgokra reflektá­lunk” - mondja Kovács Gergely. „Sokat dolgozom egyedül, de a nagyobb munkákhoz kaptam se­gítséget barátoktól, lakótársak­tól, néha pedig a lelkes támoga­tóktól” - mesél a hétköznapok­ról. Kovács Gergely amúgy grafi­kai munkákból tartja fenn ma­gát, és rajzokat publikál egy vicclapban is. A 2006-os választási álplaká­tok után sokáig úgy tűnt, az MKKP fő profilja a közterületen lévő reklámok kifigurázása, át­alakítása. A legnagyobb „bot­rányt” egy autóreklám átírása váltotta ki: „Még több kiirtott faj. Még nagyobb ózonlyuk. Még több elfoglalt arab ország. Velünk legyőzheti bolygóját" - hirdették az óriásplakáton. A cég pert indí­tott, de végül sikerült megegyez­niük. A perköltség megfizetésére kényszerült viszont az MKKP a már idézett, MÁV-ot kifigurázó plakátjai miatt - „a néhány ezer forintos” büntetést azonban Ko­vács Gergely sem érzi „visszatar­tó erejűnek”. „Tudom, hogy ez az egész illegális. Viszont szerintem vállalható minden munkánk. Ez a legfontosabb az egészben: úgy kell csinálni, hogy az emberek szeressék” - mondja, majd hoz­záteszi, a rendőrök már többször elkapták „munka közben”, de TAG: a graffiti speciális ága, többnyire egy alkotó vagy egy csapat neve, de hordozhat üze­netet is. Többnyire ezeket látni a városfalain. stencil: sablonnal készített minta, amelyet a város több pontján felfestenek vagy sprayjel felfújnak. matrica: többnyire humoros üzeneket, képi megoldásokat, „mindig jó fejek” voltak, és elen­gedték. „A graffitiseket utálják, amint észreveszik, hogy nem tageket fújkálok, mindjárt más szemmel néznek rám. Szerintem ez így van jól: az, hogy tilosban járok, nem az én hibám, hanem a törvényi szabályozásé.” Kovács Gergely noha street art művészként indult, saját bevallá­sa szerint maga sem tudta meg­szeretni még a taggelőket. Azt azonban állítja, hogy a graffitisek „nagyon szép dolgokat is csinál­nak”. „A szép graffitihez idő és egy nyugodt hely kell. Ezért az impozáns alkotások eldugott he­flgurákat tartalmazó - de nem reklámcélú - alkotások, amelyet gyakran több száz példányban helyeznek ki a vá­rosban. king: elismert street art mű­vész, aki már régóta dolgozik az utcán. krosszoláS: belerondítani, beleírni más munkájába. kanna -.festékszóró spray. lyeken vannak, kevesen látják őket. A tagekhez elég néhány másodperc” - mondja. Szerinte a street art társadalmi elfogadása azon is múlik, hogy a műfaj olyan alkotásokkal is jelen le­gyen az utcán, amelyeket sokan megértenek. Bár Kovács Gergely egyre na­gyobb ismertségre tesz szert ak­cióival, azt mondja, az MKKP mindig is underground mozga­lom lesz. Viszont mivel néhány hónapja Szegedről Budapestre költözött, új formát kellett talál­nia. „Egy ekkora városban nem működik az, ami Szegeden jól Mindent a street artról megjelent az első reprezenta­tív kötet az utcaművészetről, a Graffiti - öt kontinens utca­művészete című kötet a Cartaphilus kiadónál. A 376 oldalas album, amely Nyugat- Európában 2004-ben látott napvilágot, a szerző, Nicholas Ganz személyes kutatásain keresztül mutatja be a graffiti és az utcaművészet világát. ment. Szeged lassú város, ha fel­kerül néhány új plakát, azt idővel mindenki észreveszi. Budapes­ten mindenki siet, rengeteg a reklám, ezért nehéz észrevetetni néhány fénymásolt lapot a járó­kelőkkel” - mondja. Ezért is szer­vezték a tüntetést, vagy tavasszal a „kamukiállítást", a Na ez az!-t a Boulevard és Brezsnyev Galériá­ban. Egy kortárs képzőművésze­ti tárlat paródiáját állították ki, az Ebből majd csak megélünk va­lahogy csoport alkotásait. Ez utóbbi jól érzékelteti Kovács Gergely hozzáállását a műkeres­kedelemhez. Nem ért egyet azok­kal a street art művészekkel, akik pénzt keresnek a művészetükkel. „Lehet, hogy csak irigylem őket” - teszi hozzá, majd felidézi, hogy régebben feltételezett a műfajtól egy „erős erkölcsi-etikai hozzáál­lást”. „Az ember lázadásból for­dul a street art felé. Furcsa váltás ezután politikai pártok vagy multicégek szolgálatába állni” - mondja. Már keresték meg cé­gektől, de nemet mondott. „A te­vékenységünk nagy része a fo­gyasztói kultúra kritikája, ezért hülyén nézne ki, ha a munkánk­ból pénzt csinálnánk.” HÍRSÁV Beázott az Albertina múzeum raktára TÖBB TÍZEZER MŰTÁRGYAT kellett sietve elszállítani a bécsi Albertina múzeum alagsori raktárából, miután víz szivárgott be a helyiség­be. A műtárgyakban nem keletkezett kár. Összesen 950 ezer műkincset őriznek a grafikai gyűjteményéről híres múzeum raktárában. Művészek is búcsúznak a budai Bem mozitól július i-jén bezár a főváro- si Bem mozi. A kulturális programjairól is híres film­színházat a közönség mel­lett neves filmesek búcsúz­tatják, például Jancsó Mik­lós, Makk Károly és Garas Dezső. A Bem mozi tulajdo­nosa, a Budapest Film Zrt. nyílt pályázatot írt ki a film­színház megvételére, ám azt nem köti ki, hogy moziként kell továbbüzemeltetni. Duplázzák az Oscarra jelölt filmek számát jövőre a legjobb film kate­góriában öt helyett tíz alko­tás verseng az Oscar-díjért. A módosítás nem érinti a legjobb idegen nyelvű fil­mek kategóriáját. A 82. Oscar-díj kiosztó jelöltjeit 2010. február 2-án jelentik be, a díjátadó gála március 7-én lesz. Kettős évforduló a Kaláka fesztiválon kettős jubileumot ünne­pelnek az idén a Kaláka fesztiválon: a rendezvény 30. és a házigazda Kaláka együttes 40. születésnapjá­ról is megemlékeznek a ré­gió legrégibb folkzenei fesz­tiválján július 10. és 12. kö­zött Miskolcon és a Diós­győrött. Gryllus Vilmos is ünnepel Szlengszótár az utcaművészet megértéséhez Volt Különvonat viszi a fesztiválozókat a nulladik napon a soproni Voltra, amely július 1. és 4. között 220 hazai és világsztárzenekart lát vendégül. A legnagyobb érdeklődés a Limp Bizkit, Marilyn Manson és Franz Ferdinand koncertjét kíséri majd, ők Európa legjelentősebb fesztiváljairól érkeznek Sopronba. Fellép az Earth Wind & Fire Experience is, az elektro­nikus zene rajongóit pedig Laurent Gamier, a Freestylers koncertje várja. Sztárfestők Debrecenben kiállítás Augusztusban nyílik a Messiások című tárlat Magyarországon eddig még nem látott műalkotás kiállításá­ról írt alá szerződést Gulyás Gá­bor, a debreceni Modem igazga­tója és Paulette Gagnon, a montreali kortárs művészeti múzeum vezetője. A XX. száza­di katolikus művészet egyik leg­nagyobb alakja, a francia Georges Rouault: Keresztre fe­szítés című nagyméretű festmé­nye az augusztusban nyíló Mes­siások című kiállításra érkezik a cívisvárosba. A nagyszabású tár­laton - többek között - Picasso, Dali, Chagall, Munch és Serrano mellett így a francia mester munkája is látható majd. Georges Rouault a szakrális festészet egyik legnagyobb, Rouault Keresztre feszítése ugyanakkor talán legtöbbet bí­rált alakja. Hatását mi sem jelzi jobban, mint VI. Pál pápa 1965- ös New York-i látogatása az ENSZ-ben, ahol az egyházfő Rouault egyik képét hagyta em­lékbe a kortárs keresztény mű­vészet tanúságtételeként. Bár Rouault munkái a világ legna­gyobb múzeumaiban szerepel­nek, nagyméretű képeit Magyar- országon korábban még sosem láthatta a közönség. A közel két éve szerveződő Messiások című kiállításra tizen­hat ország több mint nyolcvan múzeumából, illetve magángyűj­tőktől érkezik mintegy 200 mun­ka a debreceni Modern és Kor­társ Művészeti Központba. ■ Galéria nyílt az átláthatóság jegyében Festmények, szobrok, porcelá­nok, ötvösremekek láthatók és a vásárolhatók a nemrég nyílt Kör Art Galériában Török- szentmiklóson. A galéria az át­tekinthető kínálatra helyezi a hangsúlyt: a hétről hétre válto­zó tárlat a hét műtárgyával in­dul egy festőállványra kihelye­zett képpel, a mögötte lévő fa­lon külföldi, budapesti, dunán­túli alkotók művei dominál­nak, a következő falon a szolnoki művésztelepen is al­kotó művészek festményei sze­repelnek. Az üvegpolcokon szobrok és üvegtárgyak gyö­nyörködtetik a szemlélőt. Az ékszerek egy ónémet íróasztal vitrinjében láthatók. ■

Next

/
Thumbnails
Contents