Tolnai Népújság, 2009. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság 2009-06-28 / 25. szám

8 2009. JÚNIUS 28., VASÁRNAP GAZDASÁG Nőnek is, csökkennek is az adóterhek változások Még mindig jobban megéri cafeteriában adni a fizetés egy részét, mint bérként Hétfőn szavaz a parla­ment a Bajnai-kormány adócsomagjáról. Szinte minden változik, van, ami már júliustól, van, ami januártól. A munka- vállalók jobban járnak, a gazdagok nem. VR-összeállítás Az ötszázalékos áfa, illetve az ezer literenként szá­mított jövedéki adó emelése az üzemanyagárak drasztikus emelkedését eredményezi. Rá­adásul az adóemelés hatását a magyar olajtársaság nem nyeli be: Hernádi Zsolt, a Mól Nyrt. elnök-vezérigazgatója koráb­ban már elmondta, hogy az áfa- és jövedékiadó-emelést - ame­lyek a társaság által nem befo­lyásolható tényezők - mara­déktalanul érvényesíteni fog­ják áraikban. A benzin literenkénti jövedéki adója a jelenlegi 103,5 forintról 109-re, a gázolajé 85-ről 90,5-re emelkedik, ezzel a kiskereske­delmi ár 5,5 forinttal nő. Ha hoz­závesszük az áfa öt százalékpon­tos, 20-ról 25 százalékra történő emelkedését, a teljes árnöveke­dés hozzávetőleg 7 százalék lesz, ami a jelenlegi árakat tekintve J 18-20 forintos literenkénti átla- 2 gos áremelkedést jelent. így a benzin átlagára 310, a gázolajé 286 forint lesz júliustól, igaz, a kutaknál alkalmazott eltérő ár-' " rések miatt a legdrágábban, illet­ve legolcsóbban kínált üzem­anyagok között akár 30 forintos árkülönbség lehet. cafeteria Januártól ha a mun­kavállaló kap ezerforintnyi étke­zési jegyet vagy más béren kívüli juttatást, az után a mun­káltató 250 forint adót fizet be az államkasszába. Nem lesz azon­ban az adható cafeteriának álta­lános felső korlátja, azaz eltörlik a 400 ezres plafont. Minden cég annyit biztosít a dolgozóknak, amennyit akar, bár a 25 százalé­kos adó mellett csak bizonyos mennyiséget: • Az üdülési csekk juttatása és üdültetés esetén ez a mini­málbér összege, azaz ma 71 500 forint. •Iskolakezdési támogatásnál a minimálbér 30 százaléka. • Az önkéntes pénztári és egyéb pénztári munkáltatói hoz­Ahol biztosan rosszul járunk: a benzinárban nemcsak a megnövekedett áfa, hanem a megemelt jövedéki adó is maradéktalanul megjelenik majd Vámosi-Nagy Szabolcs, az APEH volt elnökhelyettese: „Az adócsomag munkahelyeket menthet meg”- Ön szerint az adócsomag összességében adóemelés vagy adócsökkentés?- kérdeztük Vámosi-Nagy Szabolcsot, az Ernst & Young adószakértőjét.- Úgy látom, hogy az adóter­helés mértéke összességében nem változik, inkább átrende­ződésről van szó. A kormány a munkára rakodó terheket csök­kentette, és a vagyonra és a fogyasztóra helyezte át az adó­terheket.- Ez milyen következmények­kel jár?- A munkahelyek megőrzé­sében van szerepe. A gazdasá­got élénkíteni adómódszerek­kel nehéz, és a hazai gazdasági növekedés beindulásához egyébként is az exportpiaca­inknak kell beindulniuk. De az adóintézkedések arra jók, hogy a munkáltatók, mivel olcsób­ban tudják foglalkoztatni a munkaerőt, talán eltekintenek a leépítésektől.- Mi a véleménye a vagyon­adó végleges tervezetéről?- Önmagában a vagyon meg­adóztatása nem rossz ötlet. A vagyonadó, vagy nevezzük in­kább ingatlanadónak, azonban sok kérdést felvet. Az egyik fő problémám vele, ahogy az in­gatlan forgalmi értékéhez és nem egy számított értékhez igazodik. Márpedig forgalmi ér­ték annyi van, ahány ingatlan- becslő az adott ingatlant felmé­ri. Emiatt sokan vitatni fogják ezt, perek ezreire kell számíta­ni. A másik, hogy szerintem a vagyonadót leírhatóvá kellett volna tenni a személyi jövede­lemadóból, illetve cégek eseté­ben a társasági adóból. A har­madik pedig, hogy önkormány­zati hatáskörben hagytam vol­na annak elbírálását, hogy ki kapjon mentességet az adófize­tés alól. Például olyan kisnyug­díjasok, akiknek külső okból megemelkedett az ingatlanjuk értéke.- A cafeteria megszűnik az­zal, hogy megadóztatják?- Nem. Buta az a cég, amelyik inkább bérben fizeti ki ezeket az összegeket, hiszen a 25 százalé­kos adóval még mindig jobban jár. Szerintem ha egy cég eddig 100 egységnyi béren kívüli jutta­tást adott, az most ezt csökken­teni fogja, mondjuk 80-ra. „Átrendeződésről van szó" zájárulás esetén a minimálbér 50, illetve 30 százaléka. • Az iskolai képzés esetében a minimálbér 2,5-szerese. •A melegétkeztetés összegha­tára havi 12 ezer forintról 18 ezer forintra emelkedik. vagyonadó Jóformán véglege­sült: 2010. január 1-jétől lesz va­gyonadó. Ezt csak lakóingatla­nok után kell fizetni. Nem kell fi­zetnie annak, akinek egy ingat­lana van, és az 30 millió forint­nál kevesebbet ér. Akkor sem kell, ha valakinek két ingatlan van a tulajdonában, és az első 30, a második pedig 15 millió fo­rintnál ér kevesebbet. A harma­dik ingatlantól kezdve azonban a teljes érték után kell fizetni: 30 millió forintos értékig 0,25 szá­zalékos lesz a kulcs, 30 és 50 millió között 0,35 százalékos, 50 millió forint értékhatár felett pe­dig 0,5 százalékos. A két utóbbi adókulcs érvényes akkor is, ha valakinek egy ingatlana van, ám az többet ér 30 millió forintnál. Azoknál az ingatíanoknál, ame­lyeknek több tulajdonosuk van, a tulajdoni hányaddal arányosan kell az adót megfizetni, de a tel­jes összeg befizetését vállalhatja egyetlen tulajdonos is. szja Jövőre a személyi jövede­lemadó (szja) felső sávhatára a jelenlegi 1,7 millió forintról 5 millió forintra nő, és az adó­kulcsok a jelenlegi 18 és 36 szá­zalékról 17 és 32 százalékra módosulnak. Az szja alsó sáv­határa már az idén júliustól ja­nuár 1-jéig visszamenőleg 1,7- ről 1,9 millió forintra emelke­dik. Ez 1,9 millió forintos brut­tó jövedelemnél 3 százalékos nettó jövedelemnövekedésnek felel meg, a fölött az előny ki­sebb. Az úgynevezett szuper­bruttósítás eredményeképpen jövőre az szja-alapot az adóköte­lezettség alá eső bruttó jövedel­mek, valamint a munkáltatói já­rulékok képezik. Egyszerűsödik az adórend­szer, illetve nő az adójóváírás ha­tára. Az adórendszert egyszerű­sítő lépések folytatásaként 2010- től az szja-adókedvezmények a családi kedvezmény, a fogyaté­kosok kedvezménye és a hosszú távú megtakarításokhoz kapcso­lódó adókiutalás kivételével megszűnnek. A vagyonadót és az szja-t is érintő döntés, hogy a vagyonadó nem lesz leírható a személyi jövedelemadóból. A teljes géppark is megújulhat a közösségi forrásokból rövid a határidő A kérelmeket július 15-ig lehet benyújtani, elszámolás még ebben az esztendőben Sikert ígér az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program kere­tében meghirdetett gépbeszerzé­si konstrukció, amelynek révén a kisebb és nagyobb cégek egy­aránt bővíthetik eszközparkju­kat. Van, aki régóta hiányzó berendezést tudott beszerezni a korábbi kiírás uniós forrásainak köszön­hetően, mások pedig egész gépparkjukat frissítették. Nagyobb gépcsomag beszer­zéséhez kért és kapott uniós pénzt például a Komáromi Me­zőgazdasági Termelő és Szolgál­tató Zrt. 2008-ban: összesen 500 millió forintnyi beruházásba vághattak bele az ÚMVP-nek kö­szönhetően. A pályázatot meg­előzően jobbára régi berendezé­seket alkalmaztak, ezért már rendkívül időszerű volt új, na­gyobb hatékonyságú munkagé­pek beszerzése. A tár­saság ugyanis össze­sen 4500 hektáron gazdálkodik, s egyál­talán nem mindegy, mire mennyi időt és energiát áldoznak - fejtette ki Sánta Balázs. A ko­máromi agrárvállalkozás kont­rollingvezetője szerint a legjob­ban az lendíti előre a munkáju­kat, hogy a gépbeszerzési pályá­zat előző fordulójában számos új szántóföldi géppel gazdagodtak. A munkagépek az idén már elkezdték a törlesztést a Komá­romi Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zrt.-nél, mivel a ki­írás feltételei között felsorolták, hogy október végére el kell szá­molni a támogatással - ez már meg is történt. A jelentős mér­tékben megújult eszközparkban minden második traktor az uni­ós forrásnak köszönhetően be­szerzett darab, a többit - régi MTZ-ket - még a szarvasmarha­tenyésztés egyes fázisaiban használják. Az ekék tekinteté­ben szintúgy 50 százalékos az új szerkezetek aránya a készlet­ben, amit óriási előrelépésként könyvelnek el Komáromban. Összességében tehát teljesült az a cél, hogy szinte gyökeresen át­szabják a munka menetét és mi­nőségét a közösségi támogatá­sokkal. Az ÚMVP gépbeszerzési pá­lyázatából kapott összeghez a komáromi társaságnak az uniós gyakorlatnak meg­felelően saját erőt is biztosítania kellett, a kiadások 75 szá­zalékát kellett ön­részként letenniük az asztalra. Tehát lényegesen nagyobb összegből voltak képesek fejleszteni, mint amennyire a támogatás nélkül lehetőség adódott volna - emel­te ki a kontrollingvezető, hozzá­téve: tervezik a folytatást is, ám annyi bizonyos, hogy a követke­ző körben nem hasonló nagyság- rendű megújulást tűznek ki cé­lul. Sokkal inkább „tűzoltás” jel­leggel cserélik le egyes gépeiket, így egy-egy berendezés vonul­hat nyugállományba, s kerül he­lyére modern, na­gyobb teherbírású eszköz. Az Európai Me­zőgazdasági Vi­dékfejlesztési Alapból származó támogatások ismét elérhetők az agrárium szereplői számára. Gyorsan kell azonban cseleked­niük azoknak, akik részesülni szeretnének a forrásokból, hi­szen a kiírás értelmében nem­csak a kérelmeiket kell benyúj­taniuk a július 15-i határidőn belül, hanem az elszámolás is még ebben az esztendőben tör­ténik, méghozzá október 31-ig. Attól biztosan nem kell tartani, hogy nem lesz elég jelentkező, hiszen már az előző forduló zá­rásakor világos volt: nagy még az igény a mezőgazdasági vál­lalkozások körében a technoló­giai fejlesztést célzó uniós tá­mogatásokra. Európai Mezőgazdasági Vidék- fejlesztési Alap: a vidéki terüle­tekbe beruházó Európa. Készült az Európai Unió, a Ma­gyar Köztársaság kormánya és az ÚMVP Irányító Hatósága támoga­tásával. ÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2007-2013

Next

/
Thumbnails
Contents