Tolnai Népújság, 2009. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

2009-06-26 / 148. szám

2009. JÚNIUS 26., PÉNTEK - TOLNAI NÉPÚJSÁG 5 véradás A rendszeres önkéntes donoroknak köszönhetően biztosított a vérellátás a megyében. Nyáron kevesebben mennek vért adni, mert sokan szabadságra utaznak, de a betegek nem, nekik ekkor is szükségük van vérkészítményekre. AZ ÖNKÉNTESEK VÉRE ÉLETET MENT BALASSA JÁNOS KÓRHÁZ Magyarországon a rend­szeres véradóknak kö- szönhetó'en biztosított a vérellátás, de mindig szükség van újabb és újabb önkéntesekre. Nyá­ron, a szabadságolások ideje alatt a szokásosnál kevesebben mozgósítha- tóak véradásra, ezért, hogy ilyenkor se csökken­jen számottevően a vér­készlet, a véradóállomá­sok akciókat szerveznek. F. Kováts Éva Szórólapokat juttatott el a szek­szárdi vérellátó állomás a Balassa János Megyei Kórház osztályaira. A nyomtatványon egyrészt véradásra buzdítják a betegek hozzátartozóit, másrészt kérik őket, hogy rokonaikat, is­merőseiket is ösztönözzék erre.- Nyaranként csökken az ön­kéntes véradók száma, mert mindenki szabadságra megy, csak a betegek nem - mondta dr. Bocskai Tünde főorvos, az Országos Vérellátó Szolgálat Szekszárdi Területi Vérellátó Ál­lomásának vezetője. - Ilyenkor az egész évben viszonylag jól működő véradás akadozik, ke­vesebb az elérhető önkéntes vér­adó. Pedig a betegeknek ugyan­■ Szigorú szempontok szerint, szoros vér­készlet-gazdálkodás­sal lehet elérni, hogy minden beteg megkap­hassa a számára szük­séges vérkészítményt. úgy szükségük van a vérkészít­ményekre a nyári hónapokban is, mint ősszel vagy télen. Azért, hogy ezekben a hónapokban is zavartalan legyen a vérellátás, a szokásos eljárások mellett megpróbálkozunk másféle mód­szerekkel is elérni a donorokat. Ilyen az „ágy melletti véradás”, melynek során a kórházakban fekvő, transzfúzióra váró bete­gek hozzátartozóit szólítjuk meg - tette hozzá a főorvos. A szórólapokat a szekszárdi megyei kórház osztályain ter­jesztik, a nővérek, orvosok adják A szekszárdi vérellátó állomáson Obliszné Puskás Ildikó asszisztens Jártás Panna önkéntes véradótól vesz vért a hozzátartozóknak, illetve ter­vezett műtétek-esetében, az ope­rációra behívó levélhez csatolják. A vérellátó munkatársai bíznak abban, hogy ilyen esetekben fo­kozottabb az emberek empátia­készsége, a családtagok ha tehe­tik, elmennek vért adni, mert tisztában vannak azzal, hogy hozzátartozójuknak is szüksége lehet vérkészítményre.- A szekszárdi vérellátónak jó a kapcsolata a megyei kór­házzal, az osztályokkal - mond­ta dr. Bocskai Tünde. - Szigorú szempontok szerint, szoros vér­Az ABO-vércsoportrendszert Landsteiner fedezte fel sok-sok kudarcba fulladt vér- adási kísérlet és kutatás nyo­mán sikerült csak rájönniük az orvosoknak az 1900-as évek elején, hogy nem minden em­bernek ugyanolyan a vére, de meghatározott szempontok alapján mindenki besorolható valamilyen vércsoportba. Az or­vostudomány többféle vércso­portrendszert ismer, különösen nagy jelentősége azonban az ABO- és az Rh-rendszemek van - véradás, műtétek, genetikai kérdések esetén ezért fontos is­mernünk vércsoportunkat. Mindkét rendszer Kari Landsteiner osztrák biológus és orvos nevéhez fűződik, akinek felfedezését később orvosi No- bel-díjjal is elismerték. Az ABO- rendszerben Landsteiner A, B, AB és 0-ás vércsoportot külön­böztetett meg. készlet-gazdálkodással el tud­juk érni, hogy minden beteg megkaphassa a számára szük­séges vérkészítményt. Hozzá­tette, éves szinten a Balassa Já­nos kórház átlagban 7-8 ezer egység vért (1 egység = 1 zacs­kó, mintegy 2,5 deciliter vö- rösvérsejt-koncentrátumot je­lent) használ fel. Legnagyobb igény a nyolc közül az A pozitív vércsoportú vérkészítmények iránt van. Ez természetes, mi­vel ennek a vércsoportnak a gyakorisága a legnagyobb. A szekszárdi vérellátó állomáson is A pozitív vérből a legmaga­sabb a készlet.- Ugyanakkor a nálunk leg­ritkább, AB negatív vércsopor­tú betegeknek sem kell aggód­niuk még a nagyfokú vérzés­sel, vérpótlással járó műtétek esetében sem, mert ha nem Hol lehet vért adni, erre jelentkezni? Sí ÖNKÉNTES VÉRADÁSRA a Szekszárdi Területi Vérel­látó állomáson lehet je­lentkezni. CÍM: 7100 Szekszárd, Béri Balogh Á. utca 5-7. (A vérellátó megközelít­hető az Ybl Miklós utca felől is.) TELEFON: 74/ 501-628, 74/501-616 VÉRADÁSI IDŐPONT: hétfőn 8-15 óráig a hét többi napján vidé­ken, az előre meghirde­tett helyeken várják a véradókat. A folyamatos betegellátás érdekében 0-24 óráig mű­ködő vérkiadói szolgálat üzemel. elég a szekszárdi készlet, ak­kor a pécsi régió átcsoportosít­ja a szükséges mennyiséget - hangsúlyozta Bocskai Tünde. Korszerű, jó megoldás lehet bizonyos esetekben, amikor a tervezett műtét előtt a páciens maga ad vért, majd ezt visszakapja a nyári időszakban jelentkező vérhiányt a szekszárdi megyei kórház sebészeti osztályán is észlelik.- van vérhiány, de műtét emi­att még nem maradt el nálunk- hangsúlyozta dr. Vajda Kor­nél osztályvezető főorvos. A ten'ezett műtéteket tudják programozni az aktuális vér­helyzetnek megfelelően, de a sürgősségi beavatkozásokat, amelyek természetesen elsőbb­séget élveznek a sebészeten épp ágy, mint a traumatológi­án, azokat nem. a főorvos elmondta, hogy a tervezett műtétes betegnél megnézik a vércsoportot, majd megbeszélik a vérellátó állo­mással, van-e készleten ilyen vér. Amennyiben igen, akkor a következő napon elvégzik a beavatkozást, ha nem, akkor néhány nappal később, a vér­ellátóval egyeztetett időpont­ban műtenek. A gyakoribb vér­csoportok esetében általában nincs gond, bár olykor ebből is van hiány, de a ritkább - az A negatív, AB negatív - vércso­portú betegek esetében már kritikusabb a helyzet, főleg ak­kor, ha a páciens vérében el­lenanyagok vannak. Ilyen eset­ben úgynevezett „választott” vért kell beszerezni, még akkor is, ha azt műtét közben nem használják fel. Ha a szekszár­di állomáson nincs a kért vér, akkor a vérellátó a többi állo­másról szerzi be. Nagyobb Dr. Vajda Kornél főorvos azt mondta, vérhiány miatt nem maradt el műtét mennyiségű vérre többek kö­zött a daganatos betegek eseté­ben lehet szükség. Mivel ez a betegség vérszegénységgel jár, ezért ezeknek a betegeknek nemcsak az operáció alatt, de már előtte is vért kell kapniuk. A főorvos szerint nagy segítség lenne a vérhiány megszünteté­sében, ha a tervezhető műtétes betegek családtagjai vért ad­nának. korszerű jó megoldás lehet bizonyos esetekben - érsebé­szeti, ortopédiai beavatkozá­sok, stb. -, ha a ten’ezett mű­tét előtt a páciens maga ad vért, és ha szükséges, akkor ezt kapja vissza. Ilyenkor a fer­tőzések átvitele minimális, tet­te hozzá dr. Vajda Kornél. Aki egészséges, az általában adhat vért ÁLTALÁBAN MINDENKI adhat vért, aki egészséges, betöltöt­te a 18. életévét, és még nincs 65 éves. Néhány felté­tel azért van: 50 kg-nál ki­sebb testsúlyú egyéntől nem vesznek vért, mert a mini­mum 4,5 deciliteres leveendő mennyiséghez képest nincs elegendő vértartaléka. Ugyancsak nem adhatnak vért a szoptató anyák. BÁR A LEVETT VÉRT mindig el­lenőrzik, ugyanakkor az is nagyon fontos, hogy aki nem teljesen biztos abban, hogy egészséges-e, ne adjon vért! Ezért szükséges az önkizáró nyilatkozat, melynek kérdései­re a valóságnak megfelelő vá­laszt kell adni. Vannak fertő­ző betegségek (AIDS, hepati- tis-C, luesz, stb...), melyek kü­lönösfigyelmet igényelnek: ezért azok sem adhatnak vért, akik bár tudomásuk sze­rint nem fertőzöttek, mégis veszélyeztetettek. A NŐK ÉVENTE HÁROMSZOR, a férfiak évente négyszer, leg­feljebb ötször adhatnak vért. Két véradás közt legalább 8 hétnek kell eltelnie, általá­ban 3-4 havonta kerül sor valakire. Ennél gyakrabban csak akkor lehet, ha csak plazmát vagy vériemezkét ad a donor, ilyenkor akár heten­te kétszer is adhat. A véradásra kicsit fel kell készülni MINDEN VÉRADÓNAK először egy adatokat és egészségi ál­lapotára vonatkozó kérdése­ket tartalmazó lapot kell ki­töltenie, majd egy-két pohár teát vagy ásványvizet kell el­fogyasztania, hogy a leadan­dó folyadékot előre pótolja szervezetében. Gyors orvosi vizsgálattal ellenőrzik, hogy a jelentkező elegendő vértar­talékkal rendelkezik-e az adakozáshoz, ehhez vérkép, vérnyomás, testsúlymérés tar­tozik. A szokásos véradás ki­vizsgálással, adatfelvétellel együtt mintegy 40 percig tart, amiből maga a vér levétele 6-8 perc. A véradásra egy kicsit fel kell készülni. Célszerű a bő, feltűrhető ujjú, kényelmes ru­ha viselete. Éhgyomorra nem ajánlott a véradás, ezért ér­demes indulás előtt kényel­mesen, bőségesen enni és in­ni. Kerülni kell a zsíros étele­ket, alkoholt nem szabad fo­gyasztani. Az éhezés és a fo­lyadékhiány rossz általános közérzetet okoz, ráadásul a vérrel is legalább 2,5 deci fo­lyadék távozik. A szervezet­ben lévő megfelelő folyadék­mennyiség az erek teltsége miatt könnyebbé teszi a véna megtalálását, és a vérvétel is gyorsabb. AZ OLDAL A BALASSA JÁNOS MEGYEI KÓRHÁZ TÁMOGATÁ­SÁVAL KÉSZÜLT EL. 4 ;

Next

/
Thumbnails
Contents