Tolnai Népújság, 2009. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

2009-06-25 / 147. szám

2009. JÚNIUS 25., CSÜTÖRTÖK 7 GrAZDASAG Nem látok jól az új szemüveggel sokba van Olvasónk új szemüveget rendelt egy optikai szaküzletben orvo­si vizsgálat után. Nem lett jó, ezért a régi szemüvege receptje alapján csinálta­tott egy másikat. Azzal sem lát jól. az úr ügy gondolja, a pénz­nek legalább egy része visz- szajárna, hiszen a két szem­üvegért sokat fizetett, és a végén egyiket sem tudja használni. Ebben az esetben az a kérdés, valóban hibá­zott-e az üzlet. Mert ha pon­tosan az orvosi vizsgálat alapján megállapított para­méterekkel készítették el az első szemüveget, akkor a bolt vétlen. Akárcsak akkor, ha a második szemüveg len­cséi pontos „másolatai” az úr régi szemüvegének. ha viszont úgy áll a helyzet, hogy az üzlet valami mást csinált, mint amit az orvos helyben felírt, illetve a má­sik szemüveg nem ugyan­olyan, mint a régi, akkor a minőségi reklamáció jogos. A vásárlót kártalanítani kell, és újra kell készíteni a szem­üveget. hogy mi az igazság, azt egy bevizsgálás döntheti el. A kedves vásárló tehát minő­ségi reklamációt tehet, amelynek nyomán az üzlet köteles felvenni a reklamá­ciós jegyzőkönyvet. Feltéve, ha nem rögtön a helyszínen állapodnak meg a felek ab­ban, hogyan rendezik a prob­lémát. Ezt Magdus Ágnes, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Közép-magyarorszá­gi Regionális Felügyelőségé­nek osztályvezetője mondta el. Az üzlet a jegyzőkönyve­zés után elrendeli a bevizs­gálást. Amennyiben a hiba a gyártásból adódik, és a bolt korrektül jár el, újracsi­náltatják a szemüveget. de az is elképzelhető, az úr nem hagyott időt magá­nak, hogy megszokja az új szemüveget. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztó- védelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Nagyobb hazai szélerőművek------------------------------------"y«—i*­-----------------------------------------------------------------------------------------------­1. Mosonmagyaróvár 5x 2000 kW 6. Levél 12x 2000 kW 10. Jánossomorja 4x 2000 kW 5x 2000 kW 12x 2000 kW 4x 2000 kW 2. Mezőtúr 1x 1500 kW 7. Bakonycsernye 1x 2000 kW 11. Ács 1x 2000 kW 3. Törökszentmiklós 1x 1500 kW 8. Sopronkövesd 4x 3000 kW 12. Pápakovácsi 1x 2000 kW 4. Feisőzsolca 1x 1800 kW 9. Nagylózs 3x 3000 kW 13. Kisigmánd 25x 2000 kW 5. Csetény 2x 2000 kW 1x 2000 kW Forrás: Magyar Szélenergia Társaság Kedvezőbb szelekre várva régi-új energia Egyszerűbb és gyorsabb engedélyezés jól jönne Egy éve van még arra - nem is olyan sok idó' hogy a megújuló ener­giákkal kapcsolatos nem­zeti cselekvési tervet a kormány benyújtsa Brüsszelnek, az uniós bi­zottságnak. Ha csak kör­benézünk az országban, látható, bőven lenne még tennivaló e téren is. VG - Németh Márk Bár jelenleg egy százalék alatti a szélenergia részesedése a hazai villamosenergia-termelésből, a szakmabeliek szerint 2020-ra az egyik legfontosabb megújuló energiaforrássá válhatna, ha a kormányzat azonnali, az elterje­dését segítendő intézkedéseket hozna - hangzott el a Magyar Szélenergia Társaság (MSZT) és az Európai Szélenergia Társaság (EWEA) rendezvényén. Magyarországon most össze­sen 177 megawatt szélerőmű-ka- pacitás üzemel, ez az európai 65 ezer megawattos összkapacitás- hoz képest is elenyészően ala­csony. Pedig a szakértők szerint rendkívül nagy hazánk szél­energia-potenciálja. Mint azt Tóth Péter, az MSZT elnöke el­mondta: ha minden olyan hely­re szélerőműparkot építenének, ahol azt a tájvédelmi és környe­zetvédelmi előírások lehetővé te­szik, és ahol gazdaságos a telepí­tés, akkor összesen 56,8 tera- wattórás vülamosenergia-terme- lést lehetne elérni. A megújuló energiaforrások, ezen belül a szélenergia hasz­nosításának bővítése uniós kö­vetelmény is: az EU direktívája minden tagállam számára meg­állapította a megújulókra vonat­kozó kötelező célkitűzést, így Magyarországnak azok arányát az energiaszerkezetben 2005- ben mért 4,3-ről 13 százalékra kell növelni 2020-ra. „Az Euró­pai Bizottság tanulmányában használt modell szerint Ma­gyarország potenciálja alapján 2020-ra 20 százalékos arány is teljesíthető lenne, de bármi, ami a 13 százalék felett lenne, lehetőségeket jelentene a helyi gazdaság számára” - mondta Hercsuth Andrea, az Európai Bizottság Közlekedési és Ener­giaügyi Főigazgatóságának tisztségviselője. A megújuló energiával kapcsolatos nemze­ti cselekvési tervet, amely leír­ja a cél eléréséhez szükséges in­tézkedéseket, 2010 júniusáig kell benyújtani az Európai Bi­zottságnak. Addig azonban, hogy kihasz­nálja hazánk a szélenergiában rejlő lehetőségeket, még szá­mos teendő van. „Ha a kor­Napl húsz új szélerőmű az EU-ban tavaly az európai unión be­lül az újonnan beépített villa­mosenergia-termelő kapaci­tás 36 százaléka szélenergiá­ból származott, megelőzve minden más technológiát, be­leértve a gáz-, a szén- és az atomenergiát is. Tavaly átla­gosan húsz szélerőművet épí­tettek minden egyes munka­napon. Az év végére összesen 160 ezer dolgozót alkalmaz­tak közvetlenül és közvetetten a szektorban, ebbe körülbe­lül 11 millió eurót fektettek be az EU-ban. 2020-ig a szél­energia-szektorban alkalma­zottak száma valószínűleg megduplázódik. „Az európai pozitív növekedési tenden­ciák megismételhetők lenné­nek Magyarországon is, új munkahelyeket és megélhe­tést biztosítva a magyarok számára” - mondta ezzel kapcsolatban Jacopo Moccia, az EWEA szabályozási ta­nácsadója. mányzat azonnali intézkedése­ket tenne az engedélyezési eljá­rások és a megújuló energiafor­rások hálózati csatlakozása te­rén, a szél lehetne az egyik leg­fontosabb szereplő a 2020-as megújulós célkitűzések elérésé­ben” - véli Tóth Péter. Jelentő­sen fejleszteni kell a magyar vil- lamosenergia-hálózatot, a Ma­gyar Villamosenergia-ipari Át­viteli Rendszerirányító (Mavir) Zrt. által a szélenergiára meg­szabott 330 megawattos korlá­tot pedig 2020-ig nagymérték­ben ki kellene bővíteni - mond­ta Kovács Máté, a Környezetvé­delmi és Vízügyi Minisztérium környezetfejlesztési főosztályá­nak tanácsosa. A többséget nem érdekli A magyarok 38 százaléka mondja magáról, hogy érdekli a környezetvédelem. Amíg a szelektív hulladékgyűjtés a fo­gyasztók felét foglalkoztatja, addig az olyan fogalmak, mint a klímaváltozás vagy a társa­dalmi felelősségvállalás, még idegenül csengenek az embe­reknek, állapította meg leg­utóbb a GfK Hungária és a TARKI közös felmérése. A leg­szegényebb rétegek hajlandók a legkevésbé védeni a környeze­tet. Érdemes ezen változtatni. Csehek gyártják a Globus löncshúst a pályázatot elnyerő cseh Hamé július közepétől jogo­sult a Globus márkájú hús­alapú konzervtermékek gyártására és forgalmazására. Átadták a receptúrát is. A Globus csoport a jövőben a két leg­nagyobb súlyú termékcso­portjára, a mélyfagyasztott és a zöldségkonzerv termé­keire kíván fókuszálni, e té­ren jelentős beruházásokat hajtottak végre. Most örülhetnek a frankhitelesek a hazai deviza tegnap 1,4 százalékot erősödött az euróval szemben: 277-ös szintig. Míg a svájci frank ellenében 3 százalékos volt a kapaszkodás. A svájci jegybank ismét frankel­adásba kezdett. A magyar háztartások jelentős része svájci frankban adósodott el: az adósságállomány 63 százaléka van denomi­nálva frankban. Kevésbé habzik júliustól a Rába új szűrőberendezést mű­ködtet júliustól a Boxmark cég feldbachi bőrgyára. A kétmillió eurós beruhá­zás jótékony hatással lesz a Rába habzására. Erről is tárgyalt Szabó Imre környe­zetvédelmi miniszter oszt­rák kollégájával. A Rába akcióprogram minden kinti bőrgyárat a szűrők korsze­rűsítésére kötelezi. Magyar- ország továbbra is el akarja érni, hogy a heiligenkreuzi hulladékégető az országha­tártól távolabb épüljön meg. Szabó: tisztulni fog a Rába . Támogatás a mezőgazdasági géppark fejlesztéséhez uniós források A kérelmek beadási határideje július 15-e, elszámolni október 31-ig kell a gazdáknak Régóta halogatott beruházások valósulhatnak meg az Új Ma­gyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) gépbeszerzési pályázatának jóvoltából. Olyan eszközöket tudnak beszerezni az agrárvállalkozások ennek ré­vén, amelyeket addig nélkülözniük kellett, holott segítségükkel könnyebben és haté­konyabban tudnak dolgozni. Sokan régi, elavult vagy elhaszná­lódott gépeik lecseréléséhez használják fel a támogatási kére­lem pozitív elbírálását követően megkapott összeget. Van olyan gazdálkodó, aki egy-két géppel gyarapítaná az állományt, mert ennyit ítél szükségesnek vagy ehhez elegendő önrészt képes előteremteni, de akad példa arra is, hogy jócskán megújulhat a teljes eszközpark a közösségi források segítségével egy mező- gazdasági vállalkozásnál. Nagyobb gépcso­mag beszerzéséhez kért és kapott uniós pénzt például a Ko­máromi Mezőgazda- sági Termelő és Szol­gáltató Zrt. 2008-ban összesen 500 millió forintnyi be­ruházásba vághattak bele az ÚMVP-nek köszönhetően. A pá­lyázatot megelőzően jobbára ré­gi berendezéseket alkalmaztak, ezért már rendkívül időszerű volt új, nagyobb hatékonyságú munkagépek beszerzése. A tár­saság ugyanis összesen 4500 hektáron gazdálkodik, s egyál­talán nem mindegy, mire meny­nyi időt és energiát áldoznak - fejtette ki Sánta Balázs. A komá­romi agrárvállalkozás kontrol­ling vezetője részletezte: a leg­jobban az lendíti előre munkáju­kat, hogy a gépbeszerzési pályá­zat előző fordulójában számos új szántóföldi géppel gazdagodtak. A munkagépek idén már el­kezdték a törlesztést a Komáro­mi Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zrt.-nél, mivel a ki­írás feltételei között felsorolták, hogy október végére el kell szá­molni a támogatással - ez már meg is történt. A jelentős mér­tékben megújult eszközparkban minden második traktor az uniós forrásnak köszönhetően beszerzett darab, a többit még a szarvasmarha-tenyésztés egyes fázisaiban használják. Az ekék tekintetében szint­úgy 50 százalékos az új szerkezetek aránya a készlet­ben, amit óriási elő­relépésként köny­velnek el Komá­romban. Összességében tehát teljesült az a cél, hogy szinte gyö­keresen átszabják a munka me­netét és minőségét a közösségi támogatásokkal. Az ÚMVP gépbeszerzési pá­lyázatából kapott összeghez a komáromi társaságnak az uniós gyakorlatnak megfelelően saját erőt is biztosítania kellett, a ki­adások 75 százalékát kellett ön­részként letenniük az asztalra. Tehát lényegesen nagyobb ösz- szegből voltak ké­pesek fejleszteni, mint amennyire a támogatás nélkül lehetőség adódott volna - emelte ki a kontrolling veze­tője, hozzátéve: tervezik a foly­tatást is. Az Európai Mezőgazdasági Vi­dékfejlesztési Alapból származó források ismét elérhetők az ag- rárium szereplői számára. A ki­írás értelmében nemcsak kérel­meiket kell benyújtaniuk a jú­lius 15-i határidőn belül, hanem az elszámolás is még ebben az esztendőben történik, méghoz­zá október 31-ig. Attól biztosan nem kell tartani, hogy nem lesz elég jelentkező, hiszen már az előző forduló zárásakor világos volt: nagy még az igény a mező- gazdasági vállalkozások köré­ben a technológiai fejlesztést cél­zó uniós támogatásokra. Európai Mezőgazdasági Vidék fejlesztési Alap: a vidéki terüle­tekbe beruházó Európa. Készült az Európai Unió, a Ma­gfar Köztársaság kormánya és az ÚMVP Irányító Hatósága támoga­tásával. •ÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2007-2013 I

Next

/
Thumbnails
Contents