Tolnai Népújság, 2009. június (20. évfolyam, 127-151. szám)
2009-06-22 / 144. szám
2009. JÚNIUS 22., HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG GYERMEKVILÁG 5 Az apát is készítsük föl születés Csak akkor legyen jelen a kispapa, ha akarja Sok apukának életre szóló pozitív élmény, hogy bent lehet a szülőszobában feleségével, esetleg átvághatja gyermeke köldökzsinórját A csatateret is megjárta Jászai Mari, mielőtt színésznő lett- A halnak víz kell, a madárnak levegő, nekem színpad - mondta Jászai Mari, amikor a Nemzeti Színházból rövid időre át kellett mennie a Vígszínházba. A nevet mindenki ismeri, sőt azt is mindenki tudja, hogy hazánk egy ik legtehetségesebb, sok tekintetben a korát megelőző, haladó felfogású színésznőjéről van szó. Azt azonban talán nem tudják ennyien, honnan is indult. Krippelt Mária néven egy ácsmester lányaként született 1850- ben. A magyarul kissé lesajnáló értelemben betegséget jelentő német családi nevét annyira gyűlölte, hogy amint lehetett, megváltoztatta, és még az anyakönyvéből is kiégette. Már 10 évesen dolgozott, gyerekekre vigyázott, volt szolgáló Bécsben, sőt még csatatéren gürcölő mar- kotányosnő is. A színészetet korán, tizenhat évesen kezdte: Hubay Gusztáv társulatában indult a pályája statisztaként - írja a Wikipédia. 1867-ben már Budán játszott, 1868-ban a kolozsvári színházhoz szegődött. Őstehetség volt, de emellett ismereteit is kitartó munkával, folyamatos tanulással mélyítette. Mindenekelőtt tragikus sorsú szerepekben tündökölt, a Nemzetiben bemutatkozó előadásában Bánk Bán Gertrudisát játszotta, és kiválóan formálta meg Shakespeare nőalakjait. 1872-től egy év kivételével, haláláig a budapesti Nemzeti Színház tagja, 1901-től örökös tagja. 1893-tól egy évig a Színművészeti Akadémián tanított. Művészete (íróként is alkotott), haladó szellemisége, viharos élete emlékezetessé tette személyét: a tatabányai színház, színészi munkásságot elismerő díj, valamint több közterület is őrzi a nevét. Jászai Mari Több vizsgálat is igazolja, mennyire fontos, hogy a szülésnél a kismamával legyen valaki, aki hozzá közel áll. Lehet az lánytestvér, barátnő, vagy az édesanya, ám leggyakrabban az apuka szorítja vajúdó párja kezét. Hargitai Éva A paksi kistérségben a védőnők tapasztalatai szerint a szülések 50-60 százalékánál vannak jelen az édesapák, amihez szerencsére a megyei kórházban a feltételeket is biztosítják. Azonban ez nem minden apuka számára a legmegfelelőbb megoldás. Nagyon fontos, hogy ők maguk is jelen akarjanak lenni a szülésnél, ne csak kedvesük kedvéért tegyék ezt - hangsúlyozta Molnárné Haholt Zsuzsanna paksi kistérségi vezető védőnő. Még akkor is fel kell készülniük lelkileg, valamint fizikailag a szülőszobán zajló történésekre, ha önszántukból mennek. Lényeges, hogy a védőnőtől, a háziorvostól, vagy éppen a nőgyógyásztól ők is tájékoztatást kapjanak a szülés folyamatáról. Akár szülőszoba-látogatáson is részt vehetnek, ahol megbarátkozhatnak a helyszín miliőjével, elsajátíthatnak különféle gyakorlatokat, amelyekkel a nehéz órákban segíthetik születendő gyermekük édesanyját. A védőnő kiemelte, attól, hogy valaki inkább kint szeretne várpéter csaknem kilenc hónappal ezelőtt volt jelen kisfia születésénél. - A terhesség félideje körül jött először szóba, hogy ott lehetnék a szülőszobában, és gyorsan el is döntöttük, hogy ott leszek - mondta a fiatalember. - Főleg azért akartam jelen lenni, hogy segíthessek, de nem igazán tudom, hogy ez mennyire sikerült. Először úgy volt, hogy nem maradok bent végig, de nem igazán tudtam mikor mi zajlik éppen, így végül maradtam - fűzte hozzá. Ez annak is betudható, hogy a szülésnél volt némi komplini a szülőszoba előtt, még nem lesz rossz apuka. Vannak férfiak, akik nem bírják a vér, vagy akár a vajúdó nő látványát. Ettől még ugyanúgy szerető hitvesek és szülők lehetnek. Még a jelenlét mellett döntő férfiakról is kiderülhet, hogy nem visélik olyan jól a dolgot, ahogy azt korábban elképzelték. Olykor előfordul, hogy egy időre feleségükkáció. - Fogtam a feleségemet és próbáltam biztatni, miközben én is egyre idegesebb lettem, amikor különféle eszközökkel próbálták kisegíteni a babát - emlékezett vissza. Mivel nem volt tapasztalata, még akkor is nagyon izgult, amikor a kisfiú már kiszabadult, és az orrát, valamint a száját szívógéppel tisztították ki. Amikor egy órával később kezébe kapta a kisembert, aki egy órát szunyókált a karjaiban, már úgy érezte, nagyon jól elvannak. Most is azt mondja, ha úgy adódna, legközelebb is bemenne. ről alkotott képük is megváltozik, később hónapokig nem kívánják az intim együttlétet. Köztes megoldásként ott lehetnek a vajúdásnál, de amikor a baba már kifelé igyekszik, kimehetnek a szülőszobából. Azonban, ha minden jól megy, és az apuka is jól viseli a dolgot, számos előnye lehet az „együtt” szülésnek. Tovább erősítheti a partnerkapcsolatot, sok férfi a látottak után még nagyobb megbecsüléssel és szeretettel tekint hitvesére. Ugyancsak erősítheti a szülő-gyermek kapcsolatot is: a tapasztalatok szerint előbb ébred fel az apai ösztön, és szorosabb lesz a kötődés. Az elmúlt évtizedek kutatási eredményei ugyanakkor azt is bebizonyították, hogy a segítővel, mondjuk éppen az apás szülés elterjedésével párhuzamosan a szülési mutatók is kedvezőbbé váltak. Ha jelen van egy érzelmi támaszt nyújtó személy, akkor a vajúdó kevesebb fájdalomcsillapító gyógyszert igényel, rövidebb idő alatt zajlik le a szülés, és kevesebb császár- metszésre van szükség. Ha úgy alakulna, legközelebb is ott lenne a szülésnél * A tizenkét hónap • Hol volt, hol nem volt, volt * egyszer egy öreganyó, aki t gyógynövényeket gyűjtött az erdőben. Egy nap egy barlang* ra lett figyelmes. Óvatosan, vi- « gyázva bedugta a fejét, s tizenkét suhancot látott ott egy padkán ülni. Voltak köztük lá* nyok és fiúk, az egyik fehér- ben volt, a másik zöldben, a harmadik aranysárgában: ők *' voltak a tizenkét hónap. Meg „ is kérdezték az öreganyót: Mondd csak, melyik hónapot * tartod a legszebbnek? * Az öreganyó végignézett rajtuk, és ezt válaszolta: * - Mind a tizenkét hőnap igen •t szép. Januárban hullik a hó, februárban esik az eső, már- % 1 ciusban bimbóznak a rügyek. * Akkor a tizenkét suhanc felállt, * és így szólt az öregasszonyhoz:- Gyere csak közelebb, kedves * öreganyó! Add ide nekünk a * kosaradat és a kendődet! - színültig telerakták őket ragyogó * arany és ezüst pénzdarabok* kai. Az öreganyó kedvesen megköszönte jóságukat, és el* indult hazafelé. % Ennek az öreganyónak a szomszédságában egy gonosz * vénasszony élt, aki éppen ázni nap bekopogott hozzájuk. ^ - Hogy jutottál, lelkecském ehhez a sok pénzhez? - ér- « deklődött ravaszul. m Az öreganyó jószívű volt, és mindent elmondott. A szom* szédasszony azonnal indult, % és egy nagy puttonyt is kötött a hátára. Megtalálta a barlan* got, s a tizenkét fiatal suhan* cot. Megkérdezték őt is, hogy melyiket tartja a legszebb hó* napnak. A vénasszony zsém* beskedve felelt:- Egyik sem ér fabatkát sem! A suhancok erre elkérték a * puttonyát, és megtöltötték vala* mivel. Hogy mivel, azt nem tudta a vénasszony, mert egy * kendővel letakarták. Nagy ne- hezen sántikált haza a vénasz- szony, mert a puttony alaposan * nyomta a vállát és a hátát De ^ bizony abban csak bogáncs, szamárkóró és tüske volt. A * vénasszony méltatlankodva t szaladt át az öreganyóhoz:- Mit tettél velem? Elmentem * én is a barlangba, de pénz * helyett nekem szamárkórót, ^ tövist és bongáncsot adtak! Az öreganyó most már magyart rázhatta a pórul járt vénasz- m szonynak: - A tizenkét hónap mindenkihez jó, vagy rossz * aszerint, hogy ki mit vár tőlük. , ■ görög mese »ffllliSlli RODDY DOYLE A vihoqik KÖNYV - FILM Hogy kiről szól ez a törté net? Természetesen a vihogikról, ha egyszer ők szerepelnek a címében, és a könyv borítóján is ők láthatók, de többet, sajna, egyelőre nem árulhatunk el róluk. Mert ez egy izgalmas történet, és a vihogik különben is titokKönyvajánló Roddy Doyle: A vihogik ban, rejtőzködve végzik munkájukat (na, azért annyit talán mégis elmondhatunk ré luk, hogy az olyan gyerekeket védelmezik, akiket a felnőttek oktalanul bántanak). És szerepel még a történetben Mack úr, aki kekszkóstoló egy kekszgyárban, és éppen nagy veszély fenyegeti, meg Mack úr két fia, meg Csibész, az okos, gyors lábú és kissé anyagias kutya... De unalmas lenne mindenkit felsorolni. Illusztrálta Brian Ajhar. Roddy Doyle: A vihogik, Európa Könyvkiadó, 2002., 112 oldal. Forrás: www.alexandra.hu Ufók a padláson Filmajánló i Ahol kamaszok buliznak, ott mindig lesz egy kis botrány, keletkezik némi kár, és érkezik egy-két feljelentés a rendőrségre. Am abban a családi házban, amelyben hat ifjonc és szüleik nyaralnak együtt, ezúttal nem a szomszédok kopogtamak be. A hívatlan vendégek jóval mesz- szebbről érkeznek, és a felső szint felől lépik át a küszöböt Egy űrflotta száll le az emeleten. Az alig ötvencentis ufók között akad néhány feltűnően rosszindulatú, bár szerencsére senki nem érti, mit beszélnek; az biztos, hogy egyik fura űrfegyverük segítségével képesek megbénítani a felnőttek agyát. Mit tehetnek tehát a gyerekek? Védekeznek. Minden lehetséges és lehetetlen eszközt bevetnek, minden trükköt és ravasz fogást kipróbálnak, hogy visszaverjék a támadó földönkívülieket: akit pedig nem tudnak legyőzni, azzal megpróbálnak összebarátkoz- ni.. Ufók a padláson, amerikai családi vígjáték. Főszereplők: Ashley Tisdale, Robert Hoffman, Doris Roberts. Rende ző: John Schultz. Nyáron is érdemes egy kicsit megdolgoztatnod az agyteker- vényeidet, hiszen könyvet nyerhetsz a Tolnai Népújság fejtörőjével. Ehhez csak meg kell keresned a választ az alábbi kérdésünkre, majd beküldeni a Tolnai Népújság címére. 1. MILYEN VEZETÉKNÉVVEL, ÉS MELYIK ÉVBEN SZÜLETETT JÁSZAI MARI? Cím: Tolnai Népújság Szerkesztősége, 7100 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. A borítékra írjátok rá: Fejtörő. BEKÜLDÉSI HATÁRIDŐ: 2009. JÚNIUS 26.
