Tolnai Népújság, 2009. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság 2009-06-21 / 24. szám

2009. JÚNIUS 21., VASÁRNAP 3 TOLNÁBAN, KÖZELRŐL JEGYZET VENTER MARIANNA Okleveles fiatalság amikor annak idején elvégez­tem a főiskolát, és júniusban befejeztük az államvizsgákat, Tolna megyében hat állás- ajánlatot kaptam. Ebből Szek- szárdon kettőt. Voltak olyan csoporttársaim - Békés-, Bor­sod-, Vas- és Zala megyéből - akik 15-20 álláshely közül válogathattak. A legtöbben szeptemberben álltunk mun­kába, de akadt közüttünk olyan is, akinek szinte kö­nyörögtek, hogy kezdjen júli­us elsejével, mert akkora szükség van szakemberekre. még véletlenül sem nosztalgi­ázni szeretnék, csak vissza­gondolni arra, hogy milyen jó érzés is volt, hogy a húszas évei elején járó fiatalokra szükség van. Számítanak ránk, várnak minket. Nem volt hiábavaló a tanulás, a vizsgák előtti stressz sem fe­leslegesen rongálta az idege­ket, és az a keményfedeles, címeres, pecséttel ellátott ok­levél megérte a beléfektetett energiát, mert lám, olyan, mint egy szabadjegy, miénk a világ, boldogulunk benne. több tízezer fiatal kap ezek­ben a hetekben szakbizonyít­ványt, érettségi bizonyítványt, diplomát kézhez. Ugyanolyan felszabadultan ünnepük a si­keres államvizsgát, és a ke­ményfedeles oklevelet, mint annak idején a szüleik kor­osztálya. Ám vajon hány ál­láshely várja őket - nemhogy a lakóhelyükön - az ország­ban? El tudnak-e helyezkedni a szakmájukban? Vagy leg­alább valahol, aminek némi köze van ahhoz, amibe több évnyi energiát fektettek? Meg tudnak-e élni belőle? Úgy ér­zik-« ők is, hogy számítanak ebben az országban, mert számítanak rájuk? tartok tőle, hogy ezek költői kérdések. Nem hogy szépre­ményű kezdők, tapasztalt szakemberek sem nagyon kapnak állást. Pedig egy fia­tal számára nincs elkeserí­tőbb, nincs kiábrándítóbb, mint az, hogyha felesleges­nek érzi magát. Bogrács mellett jó együtt lenni kultúra A népfőiskolái alapítvány sokat tesz a cigány-magyar közeledésért Keresztyén alapon jó han­gulatban együtt lenni a ci­gány kultúra és az Isten igéje körül, a cigány-ma­gyar közeledés elősegítése érdekében. Ezzel a mottó­val szervezte meg másod­szor a cigány ételek be­mutatóját a sárszent- lőrinci evangélikus gyüle­kezet alapítványa. Vida Tünde Csonka József serénykedett a bográcsnál, amiben vegyes pörkölt készült, Solt Attila és Solt Tamara Éva figyelte a szakácsot munka közben SÁRSZENTLŐRINC Kevés bogrács fölé hajoló cigány szakács se­rénykedett szombaton Sár- szentlőrincen, a volt teleház ud­varán. Egyéb napokon ez rend­jén való volna, most viszont, hogy másodszor tartották a ci­gány ételek bemutatóját, kevés­bé. Bakay Péter szervezőt ez nem szomorította. Miként a Ma­gyar Evangélikus Egyház ci­gányügyi referense számos íz­ben elmondta, ő az apró ered­ményeknek is örül. - Ha azt meg tudjuk mutatni, hogy cigá- 2 nyok és magyarok ma békében f együtt tudnak lenni az Isten bé- 1 kességében, az egy jó dolog - § mondta. Az, hogy a vártnál és a 5 tavalyinál kevesebben voltak 1 Bakay Péter szerint nagy való­színűséggel a meteorológiai elő­rejelzés eredménye. A lelkész reményei azonban beigazolódtak, ebédidő tájt egy­re szaporodtak az érdeklődők. ■ Ki mezítláb, rózsás szoknyában, ki edzőci­pőben, farmerben per­dül táncra. Hogy a nagy kondérban Totyo­gó pörkölt illata, vagy a cigány­muzsika hangja csalta-e ide őket, nem tudni, mindenesetre egyre érkeztek a vendégek. Á kondér körül egyébként idén is a helyi cigány kisebbsé­gi önkormányzat elnöke, Cson­ka József serénykedett. Mint mondta, vegyes pörkölt készül, marha- és sertéshúsból. Ez per­sze nem tipikus cigány étel, de a készítésében van egy kis kunszt: cigány hagyomány sze­rint a hagyma megdinsztelése után nem kerül rá más csak a hús és víz, később ízesíti a sza­kács paprikával, sóval, fokhagy­mával és borssal. A húst kever- getve azt is elárulja, hogy sze­rinte Sárszenüőrincen nem na­gyon őrzik a cigány hagyomá­nyokat. Azon, hogy mi ennek az oka, elgondolkodik. - Talán nem akarunk kiríni vele - vélekedik. Azt, hogy az eváhgélikus egyház és az általa létrehozott Zsivora György Népfőiskolái Alapítvány sokat tesz a cigány és nem ci­gány emberek közeledéséért, ők örömmel veszik, de úgy látja, hogy ezzel mások is így vannak a faluban. A hagyományok to- vábbörökítésén elmélkedve még hozzáteszi, hogy bizony itt volna még mit tenni. - A gyerekeink már nem tudnak beás nyelven, amikor a feleségemmel néha be­szélgetünk, kinevetnek bennün­ket - árulja el. A zenét illetően szemmel lát­hatóan nincs ilyen gond. A cd- lejátszóból felcsendülő hango­kat hallva hamar akad néhány önkéntes, aki csatlakozik a ma­roknyi Paksról érkezett fiatal­hoz, és táncra perdül. Ki mezít­láb, rózsás szoknyában, ki edző­cipőben, farmerben. De min­denki önfeledten járja. A paksi együttes születése körül Sárközi Rita bábáskodott. Egy hónapja hozta létre a gye­rek tánccsoportot. Az indítta­tást talán az adta, hogy párja, Gomán János gitáron játszik. A gyerkőcök viszont nem erre, hanem „gépi zenére" ropják. Gomán Éva, Solt Tamara Éva, Farkas Julianna, Csonka Kata- Un és Solt Attila alkotja a társa­ságot. Rita családjában senki ODRYNÉ HORVÁTH KRISZTINA faddi keramikust az érdekl& dés vitte Sárszentlónncre. Gyö­nyörű mázas cserépedényében húsos, babos káposzta készült, amit hallomás alapján igyeke­zett elkészíteni. Több cigány barátja, megrendelője van, akiket rendre ki szokott faggat­ni arról, milyen ételek készül­nek majd az edényekben. Eh­hez még kis magánkutatást is végzett, mert érdekli a téma. nem foglalkozott tánccal, mu­zsikával. Ő viszont úgy gondol­ja, hogy a kisebbség nem iga­zán őrzi kulturális hagyomá­nyait, hát kezébe vette a dolgo­kat. A kérdésre, hogy hol tanul­ta a táncokat, majdhogynem meglepődik. Hát magamtól ta­nultam - mondja. A cigány hagyományok őrzé­sének más módját választotta Orsós Julianna. Ő nem áll be Szerinte a cigány ételek elké­szítése, ízesítése hasonlít az in­diai konyhához. A magyarnál - mint mondja - fűszeresebb. Szokás volt, hogy tányérként a cigányok hagyományos étele, a punya szolgált, amit peremes­re formáztak, hogy ételt mer­hessenek bele, tette hozzá. Ter­mészetesen, ha nem is tányér­nak, de kísérőnek Krisztina is sütött punyát a lőrinci összejö­vetelen. mezítláb, bő szoknyát húzva a táncosok közé, valójában a ci­gány zenének a mostanság di­vatos diszkósított változatát sem szereti. Az Uzdon élő egye­temista lány tavaly is, idén is az irodalmi összeállításban segéd­kezett Bakay Péternek. Julian­na Pécsre jár, ötödéves német­történelem szakon. Idén még nem végez, mert ösztöndíjjal Németországba megy. Véleménye szerint a cigány­ság gondjának-bajának megol­dásához az oktatáson keresz­tül vezet az út, ám az nagyon hosszú idő. A jelen helyzetet tekintve viszont valami azon­nali megoldásra volna szük­ség. Julika szerint először is szélnek kellene ereszteni az összes cigány politikust, meg véget vetni a Győzike és Móni­ka shownak, mert ezek okoz­zák a legtöbb kárt. - Nem tu­dom, hogy az ebben szerepet vállalók elgondolkodnak-e azon, hogy mennyi kárt okoz­nak a cigányságnak - morfon­dírozik. Hagyományos punyát is készített Krisztina Több százan tomboltak a koncerteken in. biritói napok A paksi zenekart nagyágyúk követték: a Beatrice és a P. Mobil Kfcsi atomerőmű Nagyszerű hangulatot teremtett a P. Mobil együttes Biritón paks-biritó - Soha ennyi em­bert még nem láttam Biritón - értékelte a III. Biritói Napok nyi­tónapját Farkasfalvi József, a biritói közösség képviselője. Mint az eddigi években is, ezút­tal is koncertekkel vette kezdetét a rendezvény. Kiváló helyszínt jelent a közösségi ház portája: hatalmas, rendezett, és minden megvan, ami egy ilyen program­hoz keü. Ide állították fel a profi színpadot, szintén professzioná- Us technikával felszerelve. A fel­lépőkre sem lehetett panasz: hét zenekar igyekezett kiszolgálni a közönséget. Köztük például egy most éledő paksi zenekar, a Dark Notes, amelynek meghívása nem volt véletlen. Ebben a ban­dában zenél a biritói kötődésű László Boldizsár lánya. A Dark Notes nagyágyúknak adta át a terepet: előbb Nagy Feró és a Be­atrice érkezett, majd a P. Mobil. A csapat kiváló hangulatú bulit csinált, még Suszter Lóri hiányát is sikerült feledtetniük. Farkas­falvi József becslései szerint 7- 800 ember tombolt a színpad előtt. Tegnap már szerényebb lét­számmal, de remek hangulat­ban folytatódott a program. Kis­pályás labdarúgótornával kezd­tek, ahol Biritó győzedelmeske­dett. Rendeztek főzőversenyt is, ahol ezúttal a Szedresi Csigák vegyes pörköltje vitte el a pál­mát. ■ V. T. A kalaznói Nyárnyitó Fesztiválon adott nagy sikerű koncertet pénteken késő este Vikidéi Gyula, rockzenét valamint ismert és kevésbé ismert mu­sicalrészleteket egyaránt hallhatott tőle a közönség. Szombaton egész nap változatos programokkal várta a fesztivál a kalaznóiakat és a vendégeket.

Next

/
Thumbnails
Contents