Tolnai Népújság, 2009. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

2009-06-19 / 142. szám

HÍRSÁV Ezer fánkot sütöttek a nagymamák, nagypapák simontqrnya Több mint ezer fánkot sütöttek a Simontor- nyán rendezett családi napon a BSZV nyugdíjasklubjának tagjai. Ezúttal tizenhárom nagymama és két nagypapa gondoskodott róla, hogy a jó­ízűen elfogyasztott babgulyás után desszert is kerüljön Simontomya nagy családi asztalára. A fánkot igazi házi lekvárral ízesítették, (vl) Nagycsaládos és nyugdíjas vásárlókat várnak szekszárd Nyugdíjasokat és nagycsaládosokat várnak jú­nius 29-én, hétfőn reggel fél 7-től 10 óráig a Szekszárdi Nyugdíjasok Területi Érdek- szövetségének Hunyadi utcai székházába. A Tolna Megyei Vöröskereszt Nyugdíjas Alap­szervezetével közös szerve­zésben akciós árakon kínál­nak élelmiszert: többek kö­zött füstölt árut, száraztész­tát, étolajat, őrölt paprikát, ételízesítőt Arra is felhívják a figyelmet, hogy a vásárlás egyúttal alkalom lehet a tag­díjak rendezésére is. (gy) Támogattak három nyugdíjasszervezetet tolna Három tolnai nyugdíjas szervezet kapott támogatást a helyi önkormányzat által kiírt közművelődési pályázaton - derül ki a pályázatok elbírálá­sáról szóló összegzésből. Az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület Tolnai Szervezete 35 ezer forintot kap ezen a cí­men. A Tolna Városi Nyugdí­jas Érdekszövetség 80 ezer fo­rintot nyert el. A Tolnai Nyug­díjas Szabadidő Klub ötven­ezer forintos városi támoga­tásban részesül, (sk) A fogadónapokon lehet csirkét előjegyeztetni szekszárd Június 29-ig vesz­nek fel megrendelést frissen vágott, tisztított csirkére a hétfői és csütörtöki fogadó­napokon valamint a 74/319- 739-es telefonszámon a terü­leti érdekszövetség és a nyug­díjas alapszervezet aktivistái. A Hunyadi utcai székházban július 9-én, csütörtökön vehe­tik át a nyugdíjasok a kilo­grammonként 600 forintos áron kínált csirkét (gy) NYUGDÍJASOK TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2009. JÚNIUS 19., PÉNTEK Legendás szertárában moziznak díszpolgár A fizikának, a kísérleteknek élt fél évszázadon át a kitüntetett tanár Nemrég még emelt óra­számban tanította a fizi­kát Kaszás Dezső a tamá­si gimnáziumban. Diákjai kiválóan szerepeltek a ta­nulmányi versenyeken. Az '56-os szerepléséről is ismert pedagógust dísz­polgárrá avatták. Wessely Gábor Sokoldalú ember Kaszás De­zső, Tamási díszpolgára. Öt év­tizeden át tanított matemati­kát és fizikát, sportedzőként középiskolás csapatokkal nyert bajnokságot, és a közsze­repléstől sem riadt vissza. Ez utóbbi miatt internáló táborba került az 1956-os eseményeket követően.- A forradalom alatt - mond­ja -, fiatal pedagógusként, a ta­mási gimnázium tanulóival élel­miszert gyűjtöttem, amit aztán négy teherautóval Budapestre szállítottuk. Elszavaltam a nagy­gyűlésen Sík Sándor Óda a pa­raszthoz című versét. Emiatt le­tartóztattak, egy hét múlva ki­engedtek, akkor még Gyönkön taníthattam három hónapot, majd internáló táborba kerültem Tökölre. Húzódott az ügyem, a Tamási Forradalmi Bizottság tagjait ugyan elvileg felmentet­ték, de csak 1958-ban mehettem vissza tanítani.- Sok fiatal csak belekevere­dett '56 forgatagába. Brahiból, kalandvágyból. Önnél meny­nyire volt tudatos ez a dolog?- Teljes mértékben. Már 26 éves voltam akkor, tudtam mit teszek. Aki átélte a Rákosi rend­szert, és elég képzett volt ah­hoz, hogy össze tudja hasonlíta­ni egy normális demokráciával, biztosan érezte, hogy változás­ra van szükség.- Ma normális demokráciá­ban élünk?- Hát, volna mit javítani. Őszintén szólva, amikor 1990- ben az a rendszerváltásszerű dolog elindult, meglepődtem. Nem hittem volna, hogy ez, még abban az évszázadban be­következhet. De végül is az én életem elsősorban nem a politi­káról, hanem a fizikáról szólt. Későn nősültem, a tanításnak, a kísérleteknek éltem. Kaszás Dezső köztiszteletben álló tanár Tamásiban. A nyugdíjas peda­gógust a közelmúltban a város díszpolgárává avatták- A forradalom után visszake­rült Tamásiba?- Először Paksra kaptam ki­nevezést, de a dombóvári gim­názium igazgatója, személyes ismeretség révén, áthívott az ő gimnáziumába. Négy évig ma­radtam ott, fizikát, matemati­kát tanítottam, és a kosárlabda­csapatot kétszer is az országos döntőbe vittem. Aztán, amikor Tamásiból minden szaktanárt áthelyeztek, a megye nem tud­ta másképp pótolni a hiányt, és visszarendeltek. Egyedül vit­tem az egész fizika-matemati­ka oktatást a gimnáziumban, heti 48-50 órában. Több mint ötven évet dolgoztam, 2007-ig. Sok kiváló tanítványom volt, és létrehoztam egy komoly fizika­szertárt, ami mindig megelőz­te a korát.- Elismerték a munkáját?- Kaptam több kitüntetést, és nagyon jól esett a szóbeli dicsé­ret is. Amikor Marx György aka­démikust egy genfi konferenci­án megkérdezték, hogy van-e Öveges József­hez hasonló tanáregyéniség Kaszás Dezső tamásiban, az 1947-ben in­dított gimnázium első érett­ségtő osztályában végzett, 1951-ben. Azt követően a bu­dapesti Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem fizika-matema­tika szakán szerzett diplo­mát, 1955-ben. Később elvé­gezte a Testnevelési Főiskola edző tagozatát, és nukleáris tanári képesítést is szerzett TANÍTOTT DOMBÓVÁRON és Gyönkön is, de a legtöbbet Tamásiban. Növendékei ki­válóan szerepeltek az orszá­gos matematika- és fizikaver­senyeken. Korszerűen felsze­relt szertárában, nemzetközi visszhangot kiváltó elektro­mos és magfizikai kísérlete­ket végzett a diákjaival. Munkásságát a kísérleti fizi­kusok legrangosabb kitünte­tésével, Mikola-díjjal ismer­ték el A fizika népszerűsíté­séért Ericsson-díjat kapott. Egészen 2007-ig, 75 éves ko­ráig tanított. A Tamási dísz­polgára címet 2008-ban ado­mányozták Kaszás Dezső­nek. SZAKMAI RENDEZVÉNYE­KEN ma is részt vesz, ver­senyfeladatokat készít. Az Eötvös Loránd Fizika Tár­sulat tagja. Két lánya és hét unokája van. Magyarországon olyan tanár- egyéniség, mint Öveges József volt, azt felelte, hogy van, kettő is, és érdekes módon mindkettő Tolna megyei: Jurisits József Bonyhádon - aki később Szek- szárdra került -, és Kaszás De­zső Tamásiban. Az eredmények jelzik a tanár munkájának minő­ségét. A tanítványaim ragyogóan szerepeltek az országos tanul­mányi versenyeken, s ma a világ számos pontján, neves egyetemi oktatók, kutatók. Sokukkal állok internetes kapcsolatban.- Követi a számítástechnikai változásokat?- Tamásiban nekem volt elő­ször számítógépem, 29 évvel ezelőtt. Még házilag raktuk össze, mert nyugatról, az em­bargó miatt nem adtak el ne­künk ilyesmit. Aztán bejött a basic és más programnyelvek, elterjedtek a Commodore gé­pek, megjelentek az első PC-k. Én tartottam a számítástechni­kát oktató tanároknak tovább­képző tanfolyamokat. Megsze­reztem a nukleáris tanári dip­lomát is. Sokat foglalkoztam magfizikával. Nukleáris konfe­renciákra rendszeresen kapok még most is meghívást. A szak­tárgyi versenyektől sem távo­lodtam el; az Országos Szilárd Leó Bizottság tagjaként ver­senyfeladatokat készítek.- Milyennek látja a mai fizi­kaoktatást? Milyen állapotban van a híres szertára?- A tantárgyak óraszáma borzalmasan lecsökkent. Úgy érettségizhetnek emberek, hogy az utolsó évben már nem tanulnak fizikát, kémiát. Ez nem helyes. Az én fizikatagoza­tosaim úgy kerültek a műegye­temre, hogy az első évben sok újat ott nem hallottak. És a többségük nemcsak fizikával, hanem irodalommal, sporttal, zenével is magas szinten fog­lalkozott, mégsem panaszko­dott túlterheltségről. Mára min­den megváltozott, azt a fizika­szertárt, ami fél évszázad alatt összejött, alig használják. Illet­ve médiaismeretet oktatnak, mozizgatnak benne, mert az az egyetlen lesötétíthető terem.- Hogyan lehetne változtatni a helyzeten? Pénz kérdése?- Nem. Szándék kéne csak ahhoz, hogy a természettudo­mányos oktatásnak legalább az a színvonala legyen meg, ami volt. A természettudományos ismeret hiánya akkor nagy baj, ha valaki döntési helyzetbe ke­rül. Meg kell határoznia példá­ul egy ország energiapolitiká­ját. Kell-e atomerőmű? S ha azt hiszi, hogy nem kell, mert a konnektorban úgyis van áram, és az atomerőmű veszélye­sebb, mint akármelyik másik energiaforrás, akkor az egész társadalom pórul jár, az alul­informáltság miatt. Betegség ellen jó a gyaloglás egészség Európa-szerte egyre népszerűbb a Nordic Walking Négy órányi éneklés nem elég dalosok Közel négyszázan léptek fel a találkozón . Paks Új, igen egészséges időtöl­tésre találtak a paksi Delelő Nyugdíjas Egyesület tagjai. A Nordic Walking, azaz „északi gyaloglás” hívei lettek. Az Euró­pa-szerte egyre szélesebb kör­ben ismert mozgásformával egy paksi tréner, Sztanóné Körösz- tös Lívia segítségével ismerked­nek hetente egyszer. Miként a tréner jellemezte, a Nordic Walkingnak, amelyet jog­gal lehet mindenki sportjának ne­vezni, kitűnő élettani hatásai van­nak. A speciális botok alkalmazá­sa miatt a kar és a felsőtest izom- zata többet teljesít és ez kifejezet­ten fontos a gerinc mély hátizma- inak erősítéséhez. A botok helyes használatánál javul a testtartás és Javul a testtartás, megszűnnek a korábbi fájdalmak így aránylag rövid időn belül meg­szűnik a gyakori, sokszor évek óta tartó fájdalom a váll- és nyaki izomzatban. Ez a fajta sport erősí­ti a lábakat is és nem terheli meg a szervezetet annyira, mint a fu­tás. Az idősebbek kifejezetten kedvelik, mert a botok használa­ta növeli az egyensúlyérzetet, így a gyaloglásnál biztonságérzetet ad. Amint azt Sztanóné Körösztös Lívia kiemelte, az északi gyalog­lás főként a szív- és érrendszeri megbetegedések - magas vérnyo­más, öregkori cukorbetegség, agy­vérzés, szívinfarktus - megelőzé­sére alkalmas. A Delelő Nyugdíjas Egyesület mindezt felismerve he­ti egy alkalommal, keddenként „gyalogol”. ■ Vida Tünde bonyhád Négy órán át zajlottak a produkciók június 6-án a Tol­na megyei nyugdíjasok Bonyhá­don rendezett dalostalálkozóján. A résztvevőknek azonban ennyi nem volt elég: a nótaszó a vacso­ra utáni ismerkedési esten is folytatódott. Mint azt Fenyvesné Palkó Má­riától, a rendező Bonyhád és Vidé­ke Nyugdíjas Egyesület elnökétől megtudtuk, a dalostalálkozón 15 csapat, 370 fellépő 35 szólista- és kórusprodukciót adott elő a műve­lődési központban. A résztvevők az „Életet az éveknek” Tolna Me­gyei Nyugdíjas Szervezet tagjai, Simontomyáról, Kajdacsról, Báta- székről, Varsádról, Gyönkről, Du- naszentgyörgyről, Decsről, Tamá­Fenyvesné Palkó Mária siból, Újhegről, Paksról, Bétáról, Németkérről, Szekszárdról és Bonyhádról érkeztek. A magyar nóták mellett szinte a teljes Tolna megyei népdalpalettáról idéztek fel produkciókat, a hagyományőr­zés jegyében. Az eseményt a bonyhádi és a Tolna megyei önkormányzat, a bonyhádi ÁMK, a Völgység- Hegyhát Takarékszövetkezet, a Paksi Atomerőmű ZrL támogatta. Potápi Árpád, Bonyhád polgár- mestere minden fellépőnek egy- egy szál virággal kedveskedett. A rendezésből a Bonyhád és Vidéke Nyugdíjas Egyesület minden tag­ja és Szegedi Gyuláné, a Bonyhád Városi Nyugdíjasklub vezetője is kivette a részét ■ S. K.

Next

/
Thumbnails
Contents