Tolnai Népújság, 2009. június (20. évfolyam, 127-151. szám)
2009-06-19 / 142. szám
7 2009. JÚNIUS 19., PÉNTEK GAZDASÁG Megkapják a települések az iparűzési adó száz százalékát Nincs olyan kormányjavaslat, amely elvonná az iparűzési adóbevétel egy részét az önkormányzatoktól - áll a Kormány- szóvivői Iroda tájékoztatójában. A kormányzatnak az a szándéka, hogy az önkormányzatok továbbra is a bevétel 100 százalékát megkapják. A változás: a beszedést majd a központi adóhatóság végzi el az önkormányzati adóhatóság helyett. Továbbra is az önkormányzati adóhatóság jogában marad az adókedvezmények megállapítása, az adó mértékének meghatározása. Az önkormányzatokkal folytatott legutolsó egyeztetések alapján a kormány módosította javaslatát. Eszerint az átutalás a befizetési esedékességet megelőző munkanapon megtörténik. Szabályozzák azt is, hogy az APEH hogyan utalja át márciusban és szeptemberben az előlegeket, valamint milyen elszámolási formában zárja le az adóévet decemberben és májusban. Az önkormányzatok tehát semmiképpen sem juthatnak kevesebb pénzhez, mint amennyi iparűzési adót befizetnek a vállalkozók. Ily módon a központi költség- vetés az iparűzési adó tekintetében előfinanszírozást biztosít az önkormányzatoknak, mivel elsősorban az előlegfizetésnél nem a befizetett, hanem a bevallott összegeket utalja az APEH, és csak később korrigál. ■ Közelebb a klíma- katasztrófához Egyre nagyobb a kockázata annak, hogy a Föld klímája visz- szafordíthatatlanul megváltozik, mivel az általános felmelegedés sokkal gyorsabb, mint eddig hittük - hívták fel a figyelmet nemzetközi hírnevű tudósok. Immár nemcsak az emberi tevékenység okozza főként a klíma melegedését, hanem az ember hatására már a bolygó maga is hozzájárul a melegedéshez. Az ENSZ 2007-es dokumentuma szerint ahhoz, hogy a melegedés ne lépje túl a 2 fokot, a széndioxid-kibocsátást 25-40 százalékkal kell nagyon gyorsan csökkenteni az 1990-eshez képest. ■ Szegény sertéseket engedély nélkül, szakszerűtlenül tartották, két éve még állatorvos sem látta őket. Pénteken feloldják a karantént Újvárfalván Rémhír a sertéspestis híre agrárügyek Gőgös: szó sincs az állami erdővagyon eladásáról Nincs sertéspestis Magyarországon - szögezte le Gőgös Zoltán a kormányszóvivői tájékoztatón. Cáfolta azt is, hogy bárki állami erdőket akarna eladni. Munkatársunktól Gőgös Zoltán, az agrártárca (FVM) államtitkára minden, az állítólag sertéspestissel kapcsolatos híresztelést jelentős kárt okozó rémhírnek nevezte, megemlítve, hogy az álhírek megjelenése után már volt olyan importőr, aki jelezte: ki fogják tiltani az országból a magyar állatokat. Emlékeztetett: nem sertés- pestis miatt öltek le 50 mangalicát a Somogy megyei Újvárfalva- Nadalos egyik telepén, hanem mert a telep tulajdonosa engedély nélkül tartotta a sertéseket. Ezen a telepen egy hónapja jelentkeztek állatbetegségi problémák, elhullások. A vizsgálat megállapította, nem sertéspestisben pusztultak el az állatok, csatlakozott az előbbiekhez Bognár Lajos, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal szakmai elnökhelyettese. Az említett telepen 2007 óta nem járt állatorvos, szakszerűtlen volt az elhullott állatok elhelyezése, s az sem volt tisztázott, hogy a tulajdonos mihez kezd az állatok húsával. Aláhúzta: a sertéstelep köré védőkörzetet létesítettek, amit csak a vizsgálati eredmények megérkezése után szüntetnek meg. Hozzátette: Újvárfalva-Nadalos település többi sertéstelepét nem fenyegeti az ismeretlen okú betegség. Pénteken feloldják a zárlatot, mivel további megbetegedés nem történt. Gőgös Zoltán államtitkár ezenkívül beszámolt arról is, hogy' megkezdték az aratást az országban. A termésátlagok a vártnak megfelelnek az első adatok szerint. Mintegy 25-30 százalékos lesz a terméskiesés árpából és repcéből, de nagy a szórás, nem csak az időjárástól, de az alkalmazott agrotechnoló- giától függően is. Felhívta a figyelmet, június 15-től ismét lehet géptámogatást igényelni. Erre az idén 30 milliárd forintot szánnak, és a megítélt támogatásokat még az idén ki is fizetik a tárca szándékai szerint. Az államtitkár megerősítette: nincs tudomása arról, hogy bárki is állami tulajdonú erdőt kívánna értékesíteni nagy tömegben, ehhez a miniszter ellenjegyzése is kellene. „Nem tudok elképzelni olyan helyzetet, hogy Gráf József bármilyen erdő eladását aláírná” - mondta. A szabályozás arra lehetőséget ad, hogy bizonyos korlátokkal értékesíteni lehessen erdőterületet, akkor, „ha azt életjáradékra vásárolták, és az illető benne van egy magán-erdőgazdálkodási körben”. A jégkárról elmondta: módosítani szeretnék az agrár-kárenyhítési törvényt, hogy ebbe a körbe kerülhessen be a jégkár is. Az öt parlamenti párt ezt a javaslatot benyújtotta, a kormány támogatja, így, ha 29-én a parlament elfogadja, a károsultak ebből az alapból is pénzhez juthatnak. Gőgös Zoltán Késésben: 300 milliárdnyi támogatás lóg a levegőben KÉSIK A VIDÉKFEJLESZTÉSI források kifizetése, mert a bankok kevésbé támogatják a beruházásokat, és azok a beruházók is óvatosabbak lettek, akik egy évvel korábban még fejleszteni akartak - mondta Gőgös Zoltán tegnap Szécsényben. Az agrárállamtitkár kifejtette: az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében zajló modernizációs programban 450 milliárd forintnyi támogató határozatról van döntés, de a végrehajtásban csak 150 milliárdnyi kifizetésnél tartanak. A tárca ezért hozott néhány intézkedést. Egy évvel meghosszabbították az összes pályázat elszámolhatóságát. Lebonyolítottak egy előleg- programot, amivel azt segítették, ne csak a bankokon múljon egy beruházás elindítása, de így is komoly probléma, hogy nagyon sok kifizetetlen lekötött pénz van - sorolta Gőgös. Bajnai Brüsszelben: megcsináljuk a leckét támogatjuk Jósé Manuel Barroso bizottsági elnök újraválasztását - erősítette meg Bajnai Gordon kormányfő csütörtökön kormánya álláspontját Brüsz- szelben, a kétnapos uniós csúcs előtt. Szerinte részben már megtettük, ezekben a hónapokban megtesszük azt, amit a nemzetközi gazdasági válságban házi feladatként meg kell tennünk. Távozik a pénzügyi felügyelet elnöke lemondott Farkas István, a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) elnöke. A hivatalos indoklás szerint közte és a Pénzügyminisztérium között szervezetirányítási nézetkülönbség alakult ki. Magyarán, elégedetlenek voltak a PSZÁF munkájával. A felügyelet lassú reagálását teszik szóvá többek közt, s a nem eléggé mély helyszíni vizsgálatait. Farkas távozását mások is követhetik. Farkas István Az EU-irodához mennek a tejtermelők az európai unió budapesti képviselete előtt tartanak hétfőn tiltakozó megmozdulást a tejtermelők a felvásárlási árak és a jövedelmezőség drasztikus csökkenése miatt. A tiltakozók az ágazat ellehetetlenülését „az utolsó magyar borjú” bemutatásával kívánják érzékeltetni. Megítélésük szerintük az uniós és a nemzeti intézkedések késlekedése a tejtermelés megszűnéséhez vezethet. A demonstrálok petíciót is átadnak. Júliustól drágul az áram áfaemelés A beszerzéstől is függ, mennyit fogunk fizetni Értékelik a bankok a hűséget betétek Egyre magasabb kamatok a lojális ügyfeleknek Az áfaemelés miatt legalább 4,2 százalékkal drágulni fog júliustól az ország bármely pontján az áram. Július elsejétől’a lakosságot is eléri a Villamosenergiapiaci nyitás hatása, ugyanis az egyetemes szolgáltatók is egymástól eltérő árakat alkalmazhatnak majd. A cégek a beszerzési portfoliójuk költségei alapján állapíthatják majd meg az áramdíjaikat, de a Magyar Energia Hivatal (MÉH) ellenőrzi őket. Lapinformációk szerint a fentiekből következően átlagosan a lakossági fogyasztók az E.On szolgáltatási területén 7,5 százalékos, a Démász szolgáltatási területén 4,6 százalékos termékdíjemeléssel szembesülnek majd, miközben az Elmű és az Émász - legalábbis a jelenlegi állapotok szerint - nem változtat a díjain. Rossz hír a fogyasztóknak, hogy ezek az emelések nem tartalmazzák a szintén júliustól esedékes, 5 százalékpontos áfaemelés hatását - emlékeztetnek a lapok -, azt még hozzá kell számítani az előbbi változásokhoz. Az Elmű és az Émász területén így tehát összesen 4,2, a Démászén 9, az E.On szolgáltatási területén pedig 12 százalékkal drágul az áram júliustól. A kisfogyasztók által fizetett bruttó árak 44-47, míg a kettes tömbtarifában 45-48 Ft/kWh között alakulnak. ■ Akárhogy nézzük, többe kerül Az új ügyfelek megszerzése helyett egyre több hitelintézet összpontosít meglévő klienseik megtartására. A Nemzeti Bank szerint fogynak a lekötetlen pénzek, így másoktól ügyfeleket szerezni egyre nehezebb. A régi kliensek viszont rendszerint alacsonyabb kamattal is beérik, mint az újak, ezért olcsóbb forrást jelenthetnek a hitelintézeteknek. Az új tendencia jegyében egyesek már nem büntetik, hanem kifejezetten jutalmazzák a betétesek lojalitását. Az OTP Bank Bonusz betétje például azoknak az ügyfeleknek fizet kamatprémiumot, akik korábban részt vettek a hitelintézet téli vagy tavaszi megtakarítási akciójában. A bank díjazza a hosz- szabb távú elköteleződést is, a kamatprémium nő az eltelt idővel. Összességében forintalapon 11 százalék körüli átlagkamat is összejöhet Mások ugyanazokat a feltételeket adják a lekötéseknél, mint az új ügyfeleknek, mint a Budapest Bank Prémium betétje, és egy kivétellel az MKB Bank betétjei, illetve az egyik futamidőt leszámítva a Raiffeisen Bank előre kamatozó betétei. Az Erste Bank Lojalitás betétje egyszerre próbálja hűségre bírni és új forrás szerzésére ■ Egyesek már jutalmazzák a régi klienseket. ösztönözni az ügyfeleket. Az ebben elérhető kamat 11,5 százalékos, vagyis fél százalékponttal alacsonyabb a kifejezetten új lekötésekre szólónál. De ez is csak akkor kapható meg, ha a kliens új pénzt is hoz a banknak. Hasonló az MKB Bank Hűség betétje. A négy hónapra szóló akciós kamat azoknak a meglévő ügyfeleknek jár, akik legalább 20 százalékkal növelik bankon kívüli forrásból a megtakarításaikat. A K&H-nak kifejezetten régi ügyfeleinek van akciója. A „ráadás” betét azoknak jár, akiknek lejárt az Üdvözlet nevű konstrukciójuk, de ez 2,63 százalékkal alacsonyabban kamatozik. ■ VG
