Tolnai Népújság, 2009. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

2009-06-19 / 142. szám

2009. JÚNIUS 19., PÉNTEK - TOLNAI NÉPÚJSÁG 5 ALMANACH 2009 - KESZŐHIDEGKÚT Elöregszik a falu, és egyre csökken a lakosok száma A teendő sok, a pénz kevés pályázatok Önerő és utófinanszírozás hátráltatja a fejlesztéseket Keszőhidegkúton, akárcsak a legtöbb kistelepülésen évről-év- re csökken a lakosság száma. Míg 2005-ben még 268-an éltek a településen, addig tavaly de­cember elsején már csak 234­en. A munkanélküliség szintén nagy problémát jelent, jelenleg huszonötén vannak a faluban, akik nem találtak a környéken álláslehetőséget. Szintén jellem­ző a falura az elöregedés, a hat­van év felettiek magas száma az alábbi kördiagrammon is jól lát­szik. A lakosság korösszetétele 0-14 ÉVES: 24 19-60 EVES: 136 61 FELETT: 61 15-18 Ismeretségből nőtte ki magát a baráti kapcsolat Waakirchennel, a bajor kis köz­séggel 1996-óta áll testvérkapcso­latban Keszőhidegkút. Az azóta is élő kapcsolat létrehozója Perényi Henrik, akkori polgár- mester, valamint Péter András, egykori körjegyző volt. Ismeret­ség révén kezdődött el a történet, aztán kinőtte magát valami na­gyobbá, a két településen élők je­lentősebb részét érintő barátság­gá. A körülbelül 5500 lakossal bíró bajor község festői, hegyvi­dékei környezetével, hangulatos emeletes faházaival bűvölte el a magyar látogatókat. Évente, két­évente egyszer találkoznak a két település képviselői, felváltva Magyarországon, illetve Német­országban. Az elmúlt tizenhá­rom esztendőben sikerült meg­ismerniük egymás kultúráját, egymás települését, annak kör­nyékét, most pedig már az újabb generációk bekapcsolódása je­lenti a változatosságot. Reménye­ik szerint a későbbiekben is sike­rül fenntartani ezt a jó viszonyt. Ignácz Ramóna (balról), Ravasz Bíborka, Varga Alex és Hamsik Rebeka a nemrég elkészült új játszótéren tölthetik a délutánt vaddisznó- valamint az őzpo­puláció is jelentős. Erre egyelő­re egy vállalkozás épül, ame­lyik javarészt visszatérő va­dászvendégeket fogad. Az in­gatlant vásároló külföldiek szá­mára nincs messze sem Pécs, sem Dombóvár, sem Tamási, sem pedig a Balaton. A település adottságait a helybeliek is érté­kelik, csak nekik meg kell küzdeni­ük a mindennapok problémáival. Pél­dául a munkanélküliséggel. Az egyetlen vállalkozó a falu hatá­rában működő takarmányke­verő, sokan pedig Székesfehér­várra járnak a Philips üzemé­be dolgozni. Helyben az önkor­mányzat ad a legtöbb ember­nek megélhetést, jelenleg is ki­lenc közmunkást foglalkoztat­nak. Felmerül a szociális föld- munkaprogram beindításának a lehetősége is, de mint azt Nagy Aranka polgármester el­mondta, ehhez az emberek mentalitásának is változnia kellene, hogy rádöbbenjenek a szociális segély csak a vegetá­láshoz elég. Az önkormányzat ugyan­csak pénzhiány­nyal küzd. Pályá­zatok révén pró­bálnak előre lép­ni, de a csekély, mindössze 22 milliós költség- vetés az önerő előteremtésénél is akadály - emelte ki a polgár- mester. Hozzátette, a pályáza­tok utófinanszírozása ugyan­csak hátráltatja a fejlesztése­ket. A falu 6,5 millió forintos hi­ánnyal küzd, tavaly óta már nem kapnak hitelt sem. ■ Sok a tennivaló de kevés a pénz a faluban. Társulásban oldják meg az alapellátást A településnek nincs saját intézménye, viszont a társulások révén teljes lefedettséget értek el. így működik a falu­ban családsegítő-, gyermekjóléti szolgá­lat, házigondozás, va­lamint a jelzőrendsze­res segítségnyújtás. Mindez a gyönki Hegy­hát Integrált Szociális Intéz­ménnyel összefogásban mű­ködik. Az óvoda-, illetve isko­latársulást ugyancsak a nagyközséggel oldották meg. Az orvosi ügyeletet a falubeli­ek megelégedésére is egy bu­dapesti cég látja el, már csak regöllyel közösen háziorvost kell találniuk. Hamarosan kiírják a pályázatot. Keszőhidegkút aprócs­ka, csendes kis falu, alig több mint kétszáz lakos­sal. Bár a helyben élők száma csökken, külföl­diek, turisták, elsősor­ban vadászok számára vonzó lehet a település. Hargitai Éva- Hívogató a hely békéje - kezdte a falu előnyeinek felso­rolását Sebestyén Gábor falu­gondnok. Hozzátette, a legtöbb ide látogatót a környező erdők vadállománya vonzza, amely­ben a gím- és a dámszarvas, a Nagy Aran­ka polgár- mester Feladatok azonban akadnak bőségesen. Pénteken a község­ben jártunkkor is éppenhogy lezárult a lázas pályázatírói munka. Nagy Aranka munka­társaival a múlt héten három beadványon is dolgozott. A mű­velődési ház fűtéskorszerűsíté­séhez, egy kis fűnyíró traktor vásárlásához, valamint a tele­pülési rendezési terv megvaló­sításának második fázisához remélnek támogatást. Korábban sem pihentek. Be­adták vis major pályázatukat, amely révén a Kossuth utcánál leszakadt hidat építenék újra. A munkálatok elvégzésére 4,7 millió forint jut, ebből 1,2 mil­liót az önkormányzatnak kell állnia. Pályáznak az önkor­mányzat épületének akadály- mentesítésére is, amely nem­csak a közigazgatásnak, ha­nem a védőnői szolgálatnak, a háziorvosi rendelőnek, vala­mint a családsegítő szolgálat­nak is helyet ad. Erre 2,6 mii­hó forintot igényelnek, és több mint 400 ezer forint önerőt biz­tosítanak. Ugyancsak szükség lenne a ravatalozó felújítására, amelynek az ajtaja már telje­sen elkorhadt. Teraszt építe­nének az épület elé, valamint egy urnafalat is emelnének. A távlati célok között szere­pel a csatornázás, és jelenleg a gázvezeték-hálózat sincs ki­építve. A tábor visz életet az evangélikus közösségbe Tizenhárom évet örökít meg helytörténet Kő helyett most papíron állít emléket A falu adottságai kiválóak gyere­kek táboroztatásához. Erre ala­pozva alakította át az evangéli­kus egyház az egykori lelkészla­kot diákszállássá. Nyaranta az egész ország területéről érkez­nek ide fiatalok, akár egyszerre hatvanan is elfér­nek - mondta Peré­nyi Henrik evangé­likus egyházgond­nok. Általában egy időben csak egy csoport érkezik, de folyamatosan követik egy­mást a nyári szünetben. A helyi evangélikus közösség azonban egyre kisebb. A gyönki lelkészséghez tartoznak, Beke Mátyás tart Keszőhidegkúton kéthetente protestáns istentisz­teletet. Ilyenkor jó, ha öt-hat em­ber, elsősorban az idősebb kor­osztály néhány tagja összegyű­lik a templomban. Ez csak Szenteste változik meg, amikor úgymond „teltház” van, hiszen minden felekezet hívei itt gyűl­nek össze. A temp­lom egyébként 1793-ban épült. Ak­koriban szinte tel­jes egészében né­met lakosság töltötte meg a pa­dokat. Az épületet az 1990-es években, jelentős részben el­származottak, kitelepítettek adományainak köszönhetően fel is újították, és a fennállásának kétszáz éves jubileumát megün­nepelték.- Ahány betűt sírkőre véstem, annyit beütök a számítógépbe és már kész is lesz a könyv - mond­ta Balázs Vilmos, aki kőfaragó­ként ment nyugdíjba, majd keszőhidegkúti helytörténeti munkába vágta a vésőjét. Az er­délyi származású férfi Szentegy­házán született, hároméves volt, amikor a családját áttelepítették Keszőhidegkútra. Szép tizenhárom évet töltött a fa­luban, amelyre Budapestre köl­tözése után is mindig szívesen emlékezett vissza. Nyugdíjba vo­nulása után pedig úgy érezte, mindenképpen fel kell dolgoz­nia ennek az 1947-től 1960-ig ter­jedő időszaknak a történetét. An­nak idején két erdélyi megyéből Balázs Vilmos nyugdíjas kőfaragó huszonhat családot telepítettek a faluba. A negyvenöt felvidékről beköltözött famíliával, valamint a helyi német lakossággal együtt egy igen színes kulturális keve­redés jött létre a községben. Két évvel ezelőtt összejövetelt is szervezett. Egyfajta hatvanéves jubileumi sorstárstalálkozót, amellyen a betelepítettek, közü­lük sok elszármazott, jöhettek össze újra, hogy azt a számukra emlékezetes történelmi idősza­kot felidézzék. A helytörténeti írás pedig már készülőben van. Gyakorlatilag minden anyag a rendelkezésé­re áll, már csak meg kell írni a saját emlékekkel színesített tör­ténetet. ■ Szenteste töltik meg a templo­mot a falubeliek. Kirándulni viszik a falu apraját-nagyját kétnapos kiránduláson járt a keszőhidegkútiak egy né­pes csoportja a hétvégén Szegeden, és a kiskunmaj- sai élményfürdőben a né­met kisebbségi önkormány­zat jóvoltából. Minden év­ben több alkalommal szer­veznek kirándulásokat, idén sem ez lesz az utolsó: júliusban a gyerekeket vin­nék el a Balatonra - tájé­koztatott Bertus Istvánná el­nök. Mindezt nyertes pályá­zataik révén tudják finan­szírozni, sőt ezek révén gya­rapították tavaly a könyvtá­rat két számítógéppel is. Számítógépes ismereteket szereznek számítógép-kezelői tanfo­lyam indul a faluban június 22-én, Jakab András infor­matikus mérnök vezetésé­vel. A falubeliek három gép használatával sajátíthatják el a számítógépes alapisme­reteket, így egyszerre hat­nyolc fős csoportok vehet­nek részt az oktatáson. Dél­előttönként a fiatalabb kor­osztály tagjai, délutánon­ként pedig az idősebbek is­merkedhetnek meg egyebek mellett a szövegszerkesztés­sel, a táblázatkezeléssel, il­letve a videó- és fénykép­szerkesztéssel. Ötven köbcentis járgányon suhan az ifjú motoros Ignácz rajmund a falu ifjú motoros „bajnoka”. Bár a nyolcesztendős fiatalember még csak egy hónapja kapta meg kétütemű, 50 köbcen­tis mini Suzuki motorját, máris igen nagy tehetséget mutat annak kezelésében. A járgánnyal egyébként Zamárdiban, az ottani go­kartpályán gyakorol, ott is szeretett bele a sportágba két évvel ezelőtt. Természe­tesen később versenyezni is szeretne. Ignácz Rajmund és motorja ANYAKÖNYV Az anyakönyvi adatok sze­rint mindössze két gyer­mek született 2008-ban, ugyanakkor hét keszőhi­degkúti lakost búcsúztattak el rokonaik és a falu lakos­sága. AZ ÖSSZEÁLLÍTÁST HARGITAI ÉVA ÍRTA, A FOTÓKAT GOTTVALD KÁROLY KÉSZÍTETTE.

Next

/
Thumbnails
Contents