Tolnai Népújság, 2009. június (20. évfolyam, 127-151. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság 2009-06-14 / 23. szám
2 SZTORI 2009. JÚNIUS 14., VASÁRNAP * Sacher-fagyi lett az idei aranyérmes csapatmunka A dunaföldvári Tóth Norbert és családja három napig kóstolgatta a győztes művet Hiába van tele a pult, ha nincs csoki vagy vanília, csalódottak a vendégek. A Sacher mégis gyorsan a dunaföldváriak kedvence lett. Közösen alkotta meg Tóth Norbert, testvére és édesapja 103 versenymű az Év fagylaltja versenyt a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete hirdette meg az idén is, immár 12. alkalommal. Ezúttal 52 cukrász és 103 fagylaltkülönlegesség versengett: a kötelező grillázs mellett citromos unicum, kürtös kalács, bodza, szarvasgombás, pálinkás és szatmári szilvás is szerepelt a különlegességek között. Pataki János, a Cukrászok, Csokoládé- és Fagylaltkészítők Világszövetségének elnöke azt mondta: a kézművesfagylaltokra szeretnék felhívni ezzel a figyelmet. Ezeket mind friss alapanyagokból főzik a cukrászok. A jó fagyi krémes állagú és jól felismerhető, mégsem tolakodó az aromája. A fagyi legfontosabb alkotórésze a levegő, ettől lesz lágy és selymes. Tóth Norbert készítette el az idén az Év Fagylaltját. A dunaföldvári cukrász- mester annyira szereti a fagyit, hogy abban is nyugodtan versenyt nyerhetne. Ha nekiáll, egyszerre 16 gombócot is elnyal. Fábos Erika „Nálunk az egész család cukrász, így nem is volt kérdés, hogy én is beállok-e az üzletbe - mesél az egyértelmű pályaválasztásról Tóth Norbert, a dunaföldvári cukrász, akinek a Sacher-fagyiját az idén az Év Fagylaltjának választották. - Tizennégy évesen még teljesen komolytalan voltam, és nem is gondolkodtam azon, hogy mi leszek, ha nagy leszek. Itthon mindig azt láttam, hogy édesapám nagy örömmel dolgozik a cukrászatban, a testvérem Is szerette a munkát, ez a jó példa pedig éppen elég volt ahhoz, hogy ne tiltakozzak, amikor szóba került a továbbtanulás. Később, a gyakorlati idő alatt, amit Soltvadkerten, Szervánszky Laci bácsinál töltöttem, meg is szerettem a cukrászatot. Annak ellenére is, hogy az édességeket soha nem szerettem. Úgy van ez valahogy, mint a cipész cipőjével. Mi még a családi ünnepeken sem eszünk krémes süteményeket. Én meg, ha lehetne, születésnapomra pogácsát kérnék torta helyett.” „Lehet, hogy a porfagyi is ízle ne, de ezt nem tudom, mert még sohasem kóstoltam.” Persze a fagylalt az más. Annak Tóth Norbert sem tud ellenállni. Annak ellenére sem, hogy naponta többször is végigkóstolgatja az üzletben kapható lóféle különlegességet. Hogy mindig megfelelő legyen az állaga, a hőmérséklete és az íze. „Ha egy fagylaltnak szép a színe, gusztusosán díszig tett, és jó az állaga, arról már feltételezhető, hogy finom is. Aki ugyanis ennyi mindenre odafigyel, az valószínűleg az ízére is nagyon vigyáz. Egy fagyiról tehát már ránézésre is meg lehet mondani, hogy jó-e. Nálam a főzött fagyik már eleve nyerésre állnak. Lehet, hogy a porfagyi is ízlene, de ezt nem tudom, mert még sohasem kóstoltam. A jó fagyikat viszont nagyon szeretem. Naponta többször eszem. Télen is, mert szerintem a fagylalt nem nyári csemege, hanem egy nagyon finom édesség, amit bármikor élvezettel lehet fogyasztani. Ha nekiállok, 16 gombóc is elfogy egyszerre. Még szerencse, hogy ritkán van annyi időm, hogy leüljek fagyizni.” A fiatal cukrász testvérével és édesapjával főzi a fagylaltokat. Azt mondja: náluk is a klasszikus alapízek a legkeresettebbek. Hiába van tele a pult, ha nincs csoki vagy vanília, csalódottak a vendégek. A Sacher mégis gyorsan a dunaföldváriak kedvence lett. Ezt is közösen alkották meg, aztán Tóth Norbert finomítgatta a végsőkig. „A bátyám szereti a Sacher- tortát, így az ő ötlete volt, hogy készítsünk egy ilyen fagyit. Édesapám csinálta meg hozzá a csokoládéfagylalt-alapot, az pedig az én ötletem volt, hogy kerüljön bele baracklekvár is. A verseny előtt három napig folyamatosan kóstolgattuk, finomítgattuk, amire olyan lett, hogy a szakmaj zsűri ezt ttilál ta a legjobbnak.” A Tóth csajod egyébként fagylaltfüggő. Akármerre járnak a világban, első dolguk fagylaltozót keresni. Eddig Olaszország vezet a nemzetközi összehasonlításban. Szerintük ott a legjobb. Mindig meg is állapítják, hogy az olaszok „majdnem annyira" értenek a fagylaltokhoz, mint a legjobb magyar cukrászok. Ötezer éve nyalunk ÖTEZER ÉVVEL EZELŐTTRŐL ÍS származnak adatok arról, hogy Kínában tej, vt, jég és ízesítő anyagok hozzáadásával valami olyasmit készítettek, amit ma már fagylaltnak nevezhetnénk. Marco Polo 1295- ben hozta magával a receptet. A mai fagylalt ősét azonban a 16. század végén egy bolognai fogadós találta ki. Cukrásza parfét készített, közben túl sokáig keverte a masszát, így több levegő került bele. Ezáltal nagyon könnyű, habos anyagot kapott. Az első igazi fagylaltozót, a Café Procope-ot is egy olasz cukrász nyitotta meg Párizsban, 1672-ben. Ma Amerikában és Svédországban fogy fagyiból a legtöbb. Magyar csillagász Einstein nyomában, ösztöndíjjal a zsebben nasa-ösztöndíj Kocsis Bence Princetonban fedezheti fel a fekete lyukak és az ősrobbanás titkát Kocsis Bence csak tavaly szerezte meg tudományos fokozatát az ELTE-n, máris a NASA idei tíz ösztöndíjasának egyike. A fiatal magyar csillagász Einstein kutatásait folytatja, ott, ahol egykor Einstein is gondolkodott, ráadásul a legjobb amerikai egyetemek versengenek érte. Kocsis Bence azzal hívta fel magára a tudományos világ figyelmét, hogy a gravitációs hullámok kutatása terén egyedülálló eredményekre jutott. Ez akkora nemzetközi visszhangot váltott ki, hogy alig másfél évvel a doktori fokozatának megszerzése után máris azon a helyen találta magát, amelyet a csillagászati kutatások fellegvárának tartanak. A NASA Einstein-ösz- töndíjasa lett. Az űrhivatal ugyanis évről évre tíz olyan fiatal kutatásait segíti, akinek a témája hasznos valamely NASA-küldetés számára. Az ösztöndíjra a világon bárhonnan lehetett jelentkezni. Évente több száz közül választanak egy-két pályázót minden területről, ritka szerencse „Izgalmas olyan helyen dolgozni, itt, Princetonban, ahol a legnagyobb fizikus- és matematikuslegendák éltek” kell hozzá, különösen, ha a jelentkező nem amerikai. „Ez óriási megtiszteltetés és nagy lehetőség- mondta Kocsis Bence.- Három évre teljes kutatási függetlenséget és szinte korlátlan utazási támogatást biztosít, felvételt nyújt bármelyik amerikai egyetemre vagy kutatóintézetbe, ahol tárt karokkal várják a világ legjobb kutatócsoportjai az ilyen ösztöndíjasokat. Ezeken a helyeken rengeteget lehet tanulni, óriási élmény, motiváció és tapasztalat. Nagyon izgalmas olyan helyen dolgozni, itt, Princetonban, ahol nem is olyan régen a legnagyobb fizikus- és matematikuslegendák éltek, Einstein, Dirac, Wigner lenő és Neumann lános. Egy még mindig két lábon járó legenda, Freeman Dyson 1948 óta él itt, hét évig Einsteinnel is dolgozott. Még mindig aktív, részt vesz az előadásokon, közös ebédeken és a napi teán.” Kocsis Bence azt mondja, azért lett csillagász, mert mindig is hihetetlen érdekesnek tartotta a világegyetem megismerését. Az asztrofizikában pedig az nyűgözte le, ahogy a mikroszkopikustól a több milliárd fényéves skáláig minden megjelenik. Hamar lettek sikerei is, ez pedig egyre lelkesebbé tette a tudományban. Kutatási területe egy laikus számára igen nehezen érthető, de azt állítja, segítségével egyszer akár az ősrobbanásról is szinte pontos, tudományos képet alkothatunk. „A gravitációs hullámok az einsteini relativitáselmélet jóslata. Ezek a téridőben fénysebességgel terjedő hullámok, amelyek a testeken keresztülhaladva azok torzulását okozzák. Erősen változó gravitációs térben jönnek létre, például ha két fekete lyuk ösz- szeütközik. A fekete lyukak Reméli, ha letelik a hároméves ösztöndíj, lesz lehetősége hazatérni. Magyarországon lesz az első sötétégbolt-rezervátum w —Ä» A ZSELICBEN *- szeretnék létrehozni Európa első csillagoségbolt-parkját. Ez a térség ugyanis hazánk és Európa egyik legkevésbé fényszeny- . nyezett területe. A fényszennyezés a csillagászati megfigyelések egyik legnagyobb problémája manapság. Ez azt jelenti, hogy az esti égboltot megvilágítják azok a mesterséges fényforrások, amelyeket a közvilágításhoz, reklámokhoz használnak esténként a településeken. Mind a fény, mind a kontraszt csökkenése lehetetlenné teszi a halványabb csillagok és ködök megfigyelését, ha túl sok a külső megvilágítás, csak a legfényesebb csillagok maradnak láthatók. olyan nagy tömegű »halott« csillagok, amelyekből már kifogyott a tüzelőanyag, és olyan erős bennük a gravitációs tér, hogy onnan még a fény sem képes kilépni. Mérésükkel közvetlenül beleláthatunk a szupernóva-robbanások közepébe, megismerhetjük a világegyetem születését, az univerzum szerkezetét és történetét.” A fiatal magyar csillagász az inspiráló tudományos környezet és az óriási lehetőségek ellenére is azt reméli, ha letelik a hároméves ösztöndíj, lesz lehetősége hazatérni és itthon folytatni a tudományos munkát. „Nagyon szeretnék az ELTE-n egy erős asztrofizikus-bázist megszilárdítani. Ehhez elvileg adottak a feltételek, hiszen az elméleti kutatáshoz nem kell sok: gyors számítógépek és némi forrás publikációkra, konferenciákra és nemzetközi együttműködések folytatására. Abban bízom, hogy ezek meglesznek, hiszen egyre több a fiatal, szép reményű csillagász otthon, és az elismert kutató a vüágban.” ■ F. E.
