Tolnai Népújság, 2009. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

2009-06-13 / 137. szám

4 ILLYÉS GYULA FŐISKOLAI KAR TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2009. JÚNIUS 13., SZOMBAT partnertalálkozó A Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Karának küldetése, hogy itthon tartsa a fiatalokat Tolna megyében. Kutatóintézeti háttérrel támogatva a szekszárdi főiskolai kar a borászat, tágabb értelemben az idegenforgalom irányába fejlődhet BŐVÜLŐ HIDAST ADNAK TOLNA MEGYÉBEN Első partnertalálkozóját tartotta a Pécsi Tudo­mányegyetem Illyés Gyu­la Főiskolai Kara a héten. Az eseményen a megye prominens vállalkozói és tisztségviselői kaptak tá­jékoztatást az egyetemről és a karról, s váltottak szót egymással kötetlen formában. Ihárosi Ibolya Ma is az ország legnagyobb egyeteme a Pécsi Tudomány- egyetem 30 ezer 645 beiratko­zott hallgatójával - mondta dr. Gábriel Róbert rektor az Illyés Gyula Főiskolai Kar első partner- találkozóján szerdán. Előadásá­ban felvázolta az egyetem terve­it. Változás az intézmény törté­netében, hogy átvette a Szőlésze­ti és Borászati Kutatóintézetet. Kezdetben ennek a szakmai bá­zisán, oktatási és kutatási hát­térrel megtámogatva fejlődhet a szekszárdi főiskolai kar is a bo­rászat, tágabb értelemben az idegenforgalom irányába. Az egyetem kapcsolódik tu­dásbázisával az uniós fejleszté­sekhez. Hosszabb távon megha­tározó lehet a kapcsolódás a Pak­si Atomerőmű fejlesztési pro­jektjeihez, beleértve a lakosság tájékoztatását és az új látogató­központ megtervezését - mond­ta a rektor.- Erőteljesen változóban van a főiskolákról, egyetemekről kiala­kult klasszikus kép, mely szerint 3-4 évig tanítják a diákot, majd el­küldik haza. Ma már sok olyan projekt van, amelyek hallga­tói részvételt kíván­nak. Messze nincs még kihasználva a fiatalok koncepcionálási képessége - fo­galmazott Gábriel Róbert. A diá­kok bevonása a fejlesztési progra­mokba a gazdálkodó szervezetek­nek az utánpótlás kiválasztása szempontjából előnyös lehetőség. Dr. Mellár Tamás főigazgató­helyettes előadásában kifejtette, a világgazdasági válságnak há­rom fő oka van. Hatásai összeta­lálkoztak a rossz hazai gazdaság- politika okozta, már korábban megkezdődött visszaeséssel. A gyakorló iskolások főiskolai emblémával ellátott kék labdát adtak a résztvevőknek. A képen dr. Gábriel Róbert rektor, Horváth István, Szekszárd pol­gármestere, dr. Farkas Ferenc rektorhelyettes, dr. Varga-Sabján László, a Paksi Atomerőmű törzskari igazgatója és dr. Mellár Tamás főigazgató-helyettes Hamarosan egy új épületet húznak fel. Harmadikként egy kevéssé is­mert okot említett, nevezetesen, hogy a rendszerváltást követően Magyarország rossz modernizá­ciós pályára lépett. Tehát szük­ség van ennek a kiigazítására is. A stabilizációs program jelen­tős kiadáscsökkentést igényel. Ebbe beleértendők a költségveté­si támogatások és az adókedvez­mények csökkentése is. Nagyberuházások leállítása további for­rásokat jelentene - mondta a főigazgató­helyettes. A második lépcsőben szükség van államháztartási és ezen belül az adóreformra is. Ki­adáscsökkentéssel ellentételez­ve 10-12 százalékpontos csök­kentés érthető el. Másrészt pe­dig egyszerűbb, áttekinthetőbb adórendszerre van szükség. Ugyanazt az adót kevesebb bü­rokráciával kevesebb adófajtával is el lehetne érni - mondta az előadó. Az oktatás, az egészség­ügy és a nyugdíjrendszer re­formját is el kell végezni. Az ok­tatási rendszer minőségi fejlesz­tése indokolt az alsó szintektől a felsőoktatásig. Magyarországon 70 főiskola, egyetem van, amely­nek a felére van szükség. Minő­ségi szelekció oldaná meg a problémát éppúgy, mint a hall­gatók tekintetében. A nyugdíjrendszer nem azért nem tartható fenn, mert nagyon sok nyugdíjat fizet ki az állam, hanem mert hiányzik a rendszer­ből másfél millió aktív dolgozó. A harmadik feladat a moder­nizációs átalakítás, amely egyút­tal paradigmaváltást is jelentene a gazdaságban. A világgazdasá­gi válság miatt egyébként sem várható nagy. arányú külföldi be­ruházás. Két kitörési pont jelöl­hető meg - mondta dr. Mellár Tamás, és megemlítette a mező- gazdaságot és élelmiszeripart, valamint a meglévő energiafor­rások kihasználását. Mint isme­retes, a hazai lakosság nem mo­bil, tehát a helyszínre kell vinni a fejlesztést, ily módon jelentő­sen lehetne növelni a helyi fog­A műsorban a művészeti iskola tánctagozatosai is felléptek lalkoztatást. A kormányzat sze­repe, hogy segítse a kis- és kö­zépvállalkozások összekapcsolá­sát, szövetkezését. Mindez kife­jezetten megfelel a világgazda­sági tendenciáknak, hiszen a válság azért állt elő, mert elfo­gyott a fosszilis energia, és a kör­nyezetkárosítás következtében jelentős klímaváltozás alakult Vállalkozók és tisztségviselők a találkozón. Elhangzott: a gazdasági növekedést inkább a vidékre, a hazai vállalkozásokra és tőkére kellene alapozni ki. Ebből következően környezet- barát szektorokat kell beindíta­ni, és olyan technológiákat kell alkalmazni amelyek megújuló energiaforrásokra alapoznak - mondta főigazgató-helyettes. Fusz György főigazgató elő­adásában elmondta, hogy a kar a gyakorló óvodával és iskolával, művészeti iskolával együtt az Atomerőmű után a megye má­sodik legnagyobb üzeme. Mint­egy háromezer ember tartozik hozzá. - Ez egyrészről nagy fele­lősség, másrészt pedig elég nagy erő - mondta a főigazgató. A legtöbb hallgató 2300 volt, jelenleg 1850-en tanulnak a « karon. Nagy sikernek számít, hogy ta­valy ugyanannyi hallgatót tudtak felvenni, mint az előző évben. A kar fejlődését elemezve kiemelte az együtt-. működést az egyetemmel annak karaival, a helyi gazdasági élet és társada­lom szereplőivel. Korsze­rű tudást nyújt az iskola a hagyományos pedagógiai szakokon, a szociális munka területén és a tu­rizmus szakon egyaránt. Tradíció és megújulás egysége a kar jövője A szekszárdi főiskolai kar jö­vőjéről kérdeztük dr. Gábriel Róbert rektort. Válaszában el­mondta, hogy építeni kell a tra­díciókra. A pedagógia és a pe­dagógiai szakmák erős súllyal szerepelnek afjövőben is. Ugyanakkor megindult egy újí­tó szellem, amely a turizmus­vendéglátás irányába lépett to­vább. Újabb irány lehet a szőlé­szet-borászat és az Atomerőmű élettartamának meghosszabbí­tásához, bővítéséhez kapcsoló­dó fejlesztés.- három-négy éves időtávban látom annak a realitását, hogy az utóbbi területen is lépéseket lehessen tenni. Az elsődleges és közvetlen cél a jelenlegi képzé­sek stabilizálása, a turizmus mesterképzésének megfelelő szintű felépítése. Közben már gondolkodhatunk a következő lépésen, hogyan tudja az egye­tem az atomerőművi fejlesztést kiszolgálni, és ebben milyen szerepet tudunk szánni a szek­szárdifőiskolai karnak.- A főiskolai kar küldetése, hogy itthon tartsa a fiatalokat Tolna megyében - fogalmazott a fő­igazgató. A fejlesztésekről szólva el­mondta, hogy visszaléptek at­tól, hogy PPP konstrukcióban újítsák fel a kollégiumot. In­kább lassabban, emeletről eme­letre korszerűsítik. Még folynak a tárgyalások az úgynevezett E épületben és mögötte létesülő tanszálló építéséről. Ennek a tu­rizmus szak stabilizálásában van jelentősége. Hamarosan megkezdődik viszont egy új épület létesítése a főépület előtt, amelyben egy 150 fős nagyelő­adó és tantermek kapnak he­lyet. A XXI. századi épület vár­hatóan a városnak is színfoltja lesz - reméli Fusz György fő­igazgató. A partnertalálkozó kedves műsorral kezdődött, és fogadással ért véget. ▲ Fusz György főigazgató 1 1 l A

Next

/
Thumbnails
Contents