Tolnai Népújság, 2009. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság 2009-05-31 / 21. szám
2009. MÁJUS 31., VASARNAP INTERJÚ 7 diplomácia Kevesebb, de hatékonyabban működő külképviselet, intenzívebb nemzeti külpolitika. Ezek a céljai Balázs Péter külügyminiszternek a válságkezelő kormány egy évében. „MOSZKVA POZÍCIÓKAT AKAR SZEREZNI” Elsősorban az EU-ban és a NATO-ban kell jelen lennie Magyarországnak - vallja a magyar diplomácia új vezetője, aki egyetemi tanárként kíván dolgozni minisztersége után. Ambrus Vilmos - Újvári Miklós- Miniszteri kinevezése előtt bizottsági meghallgatásán arról beszélt, mélyen nemzeti magyar külpolitikára van szükség. Kifejtené, hogy ez mit jelent? A korábbi magyar diplomácia nem volt mélyen nemzed?- Nem akarom magamat senkihez sem hasonlítani. De amit mondtam a bizottságban, komolyan gondolom. A globalizálódó világban bátran fel kell vállalni a nemzeti érdekeket. Más szóval: a Magyar Köztársaság érdekeit semmi sem írhatja felül. A mai világban a kisebb államoknak is megnőtt a mozgástere. Olyan kapcsolatok jöttek létre, amelyek kompenzálják a földrajzi beágyazottságot. Egy tízmilliós ország is megengedheti magának, hogy önálló, aktív szereplője legyen a nemzetközi kapcsolatoknak, és képviselje a saját érdekeit.- Abban a kormányban, amelyik deklaráltan egy évre tervez és magát válságkezelőnek nevezi, milyen szerep hárul a diplomáciára?- Az egyéves távlat abszolút nem zavaró. Bokros Lajos is 365 napig volt miniszter, mégis a mai napig emlegetik. Egy év hosszú idő. Ami pedig a válság- kezelő kormányt illeti: minden kormány válságkezelő. A német is, a francia is, akár kimondja ezt a szót, akár nem. Ha ma kormányon van valaki, akkor bizony a válságot kezeli. Tenni kell a dolgunkat, hogy a forint értéke megmaradjon, hogy fenntartsuk a külföldi beruházók kedvét, és hogy végre egyensúlyba kerüljön a költségvetés. ,A magyar külképviseleti hálózat az ország méretéhez képest túl nagy. Most megteremtjük az összhangot.- Ha már a büdzsét említette: igaz, hogy a Külügyminisztérium csődben van?- Az az igazság, hogy erről naponta olvasok elképesztő szamárságokat, nem is tudom, sírjak vagy nevessek. A külügyet ugyanúgy érintette a költségvetési elvonás, mint a többi tárcát. Ráadásul a Külügyminisztériumnak kell fizetnie a külképviseletek fenntartását és a nemzetközi szervezeteknél betöltött tagság díját. Persze ha mindent összeadunk, el lehet kezdeni spekulálni, mikor dől össze a ház. De a ház nem dől össze, mert megteremtjük az összhangot az eszközök, az emberek és a célok között.- Lehet, hogy a ház nem dől össze, de arról már lehetett híreket hallani, hogy főkonzulátusokat és nagykövetségeket zárhatnak be.- A pénzügyminiszterrel éppen a napokban állapodtunk meg a nemzetközi szervezetek tagdíjának fizetését és a külképviseleti hálózat költségeit illetően. A bizottsági meghallgatásomon már jeleztem: a magyar külképviseleti hálózat az ország méretéhez képest túl nagy. Ha ezt józan fejjel áttekintem, akkor azt kell, hogy mondjam, ez bizony sok. Ahhoz, hogy valaki példának okáért Venezuelában konzuli ügyeket intézzen, nem kell feltétlenül ott laknia, nem kell lakást, autót, irodát, takarítószemélyzetet, portást, kertészt fenntartania. Egy képviselet százmilliós kiadást jelent évente. Finnországban létezik például egy úgynevezett szuperkonzulokból álló csapat. A legkülönbözőbb nyelveken beszélnek. Ha mondjuk történik egy olyan eset, mint ami most néhány magyar állampolgárral Bolíviában, akkor a spanyolosnak azt mondják, azonnal induljon oda Helsinkiből. Mindössze egy hordozható számítógépet visz magával, felül a repülőre, és a helyszínen intézkedik. Töredékébe kerül annak, mint ha ott élne. Összehasonlításképpen: mintegy húsz százalékkal van ma több képviseletünk a világban, mint Ausztriának.- Mennyit kell bezárni közülük?- Ezt most visszük a kormány elé. Az a cél, hogy viszonylag kevés államból vonuljunk vissza, nagyságrendileg öt és tíz között. Inkább álképviseleteket zárunk be, de az adott ország fővárosában jelen leszünk. Az Európai Unióban és a NATO-ban mindenképpen ott kell lennünk. Oroszország, Kína, India, Japán változatlanul fontos.- Egy közelmúltban megjelent tanulmány szerint megváltozott a magyar diplomácia Oroszországhoz való viszonya. Azt írják, az új kormány sokkal távolságtartóbb, illetve az európai értékekre helyezi a hangsúlyt. Tényleg változott a magyar diplomácia hozzáállása Oroszországhoz, különös tekintettel a Mól részvényeiben történő erőszakos orosz befolyásszerzésre?- Nem lehet azt mondani, hogy Oroszországgal egy értékrendhez tartoznánk. Az érdekeink ugyanakkor szorosan kötnek hozzá, biztonságunk és gazdaságunk szempontjából is fontos, hogy Oroszország stabil legyen. Az orosz külpolitikai stratégiának része, hogy az energia- forrásokat felhasználva nemzetközi pozíciókat építsen.- Magyarországon kiépült már ez a nemzetközi pozíció?- Nem hiszem. Lépések már történtek. Önmagában az, hogy valaki részvényeket vásárol, természetes dolog. Az, hogy ezekért magasabb árakat fizet, érdekes, fel kell rá figyelni. A Szurgutnyeftyegaz viszonylag magas áron vette meg a 21,2 százalékos Mol-részvénypakettet az OMV-től. Ez azt jelenti, hogy a vevő nagyon érdekelt volt az üzletben. Ezzel nyilván pozíciót akar szerezni, de ez az orosz külpolitika része. A Mól dolga, hogy ne engedjen másnak domináns pozíciót a cégben. Az országnak is meg kell tartani az ellenőrzést a saját gazdasága fölött.- A Mól külföldi tulajdonú és nem állami vállalat. Miért fűződik mégis államérdek ahhoz, hogy más országoknak ne lehessen nagy befolyása benne?- Az az államérdek, hogy senkinek se legyen túl nagy befolyása. Oroszországot érintő kapcsolatainkban egyébiránt az a furcsa, hogy 2005 óta nem volt magyar-orosz külügyminiszteri találkozó. Pedig egy-két évente illene tartani.- Volt helyette több Gyur- csány-Putyin találkozó.- Fordítva kellene lennie: rendszeres külügyminiszteri találkozók, időnként pedig a két ország vezetői összegzik a kapcsolatok alakulását.- Miniszterelnöki találkozó most éppen Szlovákiával szerveződik. Hogy áll ennek az ügye? Mikor látogathat Magyarországra Robert Fico szlovák kormányfő?- Bajnai Gordon miniszterelnök meghívólevelét személyesen adtam át Robert Ficónak. és az ott élő magyarok helyzete javuljon, jó, ha figyel ezekre az érzékeny pontokra.- Érkezett-e Magyarországhoz bármilyen hivatalos kérés azzal kapcsolatosan, hogy a bolíviai hatóságok nálunk akarnak vizsgálódni a Rózsa- Flores-ügyben?- Nem. Csekély a valószínűsége annak, hogy ilyen történjen.- Van olyan szerződés a két ország között, ami egyébként ezt lehetővé tenné?- Nincs, a legfőbb ügyész dönt.- Hídja már, mit fog csinálni a 366. napon, ha lejár a kormány mandátuma? Van erre forgatókönyve?- A Közép-európai Egyetemen, ahol tanítottam, a szobámat nem adják senki másnak. Jelenleg fizetés nélküli szabadságon vagyok, oda fogok visszamenni.- Nem tervezi, hogy nagyköveti szerepet vagy valamilyen ííj ■I Nem tesz jót Magyarország és Szlovákia kapcsolatának a Fidesz elnökének kijelen- lert olyan érzékenységeket sért, Telyeketjó lenneVszteletben tartani.' nemzetközi szervezetben betöltött tisztséget vállal?- Nem. Magyarország két legnagyobb külképviseletét, a németországit és a brüsszeli európai uniós állandó képviseletet felépítettem: az épületet és a belső szervezetet egyaránt. Amit ezen a téren lehetett, megcsináltam. Sok tapasztalattal is szolgált, de nem akarok újból nagykövet lenni. A nemzetközi szervezetekkel úgy vagyok, hogyha az embert utoléri valamilyen felkérés, akkor meg kell fontolni. De nem törekszem rá. A Középeurópai Egyetem színvonalát, légkörét nagyon szeretem, és élvezetes dolog tanítani. Európai külpolitikát és európai döntés- hozatalt tanítottam a diákjaimnak, valószínűleg ezt folytatnám. A miniszterség után visszamegy az egyetemi katedrára Most keressük a találkozó időpontját, amely a közeljövőben, még a nyáron megvalósulhat.- A múlt héten Orbán Viktor, a Fidesz elnöke arról beszélt, az európai parlamenti választáson eldől, hányán képviselhetik a Kárpát-medencei magyarságot Brüsszelben. Erre Robert Fico úgy reagált, Orbán hagyja abba az indulatok szítását, és ne veszélyeztesse Szlovákia területi épségét. Mennyiben befolyásolja egy ilyen nyilatkozat és az arra adott reakció Szlovákia és Magyarország viszonyát?- Nem tesz jót a két ország kapcsolatának a Fidesz elnökének kijelentése, mert olyan érzékenységeket sért, amelyeket jó lenne tiszteletben tartani. Szlovákia 1993 előtt nem rendelkezett szuverén állami léttel. Ennek megfelelően érzékeny határaira, szuverenitására, nemzeti létére. Aki azt akarja, hogy a magyar-szlovák viszony fejlődjék, Névjegy Kecskeméten született 1941. december 5-én. Tudományos fokozattal rendelkező közgazdász, magyar és külföldi egyetemek tanára. VOLT ÁLLAMTITKÁR két minisztériumban, dániai és németországi nagykövet, a brüsszeli magyar EU-képviselet vezetője és az Európai Bizottság első magyar tagja. Angolul, franciául, németül és oroszul beszél
