Tolnai Népújság, 2009. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság 2009-05-31 / 21. szám
4 2009. MÁJUS 31., VASÁRNAF A HÉT TÉMÁJA ünnep Magyarországon ma becslések szerint minden ötödik gyermek szegénységben él. De nemcsak a család helyzete, hanem a település és a politika is akadályoz a felemelkedésben. // BOLDOG GYEREKNAP NEHEZ IDŐKBEN A becslések szerint a gyermekek mintegy 20 százaléka szegénységben él Magyarországon, a három- vagy többgyermekes családokban ennél is rosszabb a helyzet, ott 30 százalékos a mutató - mondja Darvas Ágnes, a Magyar Tudományos Akadémia Gyermekszegénység Elleni Programirodájának vezetője. A magyar családok egyharmada a létminimum alatt él, minden harmadik gyerek olyan családban nő fel, ahol nincsen aktív kereső. Mintegy 100 ezer gyermek segélyezett. A mélyszegénység arányát 5-7 százalékosra becsüljük: jelenleg hat-hétszázezer ember tengődik igen nehéz körülmények között. A gyermekszegénység visszaszorítására stratégiai program készült. A „Legyen jobb a gyermekeknek!” nemzeti stratégia 25 évre szólóan határozta meg a feladatokat, s 2007-ben cselekvési tervet is kidolgoztak, amelynek végrehajtása európai uniós forrásból kezdődött meg. Az elindított program célja, hogy egy generáció alatt jelentősen, a jelenlegi töredékére csökkentse a gyermekek és családjuk szegénységének arányát, a gyerekek 5 éves koráig változtasson élethelyzetükön. Darvas Ágnes úgy vélte: különösen fontos a program megvalósítása a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségben, ahol már a bölcsődei és az óvodai ellátással is gondok vannak. Ezekben a körzetekben komplex gyermekprogramok indítását tervezik. Ferge Zsuzsa szociológus professzor szerint a rendszerváltozás nagy vesztesei a gyerekek és a gyerekes családok. „Ma a létminimum átlagosan 60 ezer forint, de ha valaki egyedül él, annak havi 80 ezer forintra lenne szüksége a megélhetéshez - mondja a professzor asszony. - Egy négytagú családnak 180- 200 ezer forintot kellene előállítania havonta ahhoz, hogy legalább hetente egyszer hús kerüljön az asztalra. Ez alatt nem lehet tisztességes élelmet adni a gyerekének, a szülő a gyógyszereket nem váltja ki, nem tud emberi életkörülményeket teremteni, nincs meleg, biztonságos otthona. Az egész élete lemondás, nélkülözés, bizonytalanság.” „A gyerekszegénység jövedelem szerinti mérése mellett az életminőség mérése kerül előtérbe. Ebben sem vagyunk jó helyen, ha azt nézzük, hogy a szegény gyerekek jelentős része nemcsak otthoni helyzetét tekintve szegény, hanem az a település is, ahol lakik, tehát az intézmények, ön- kormányzatok is, és így az ő lehetőségei is nagyon szegényesek - mondta Herczog Mária szociológus. „A mi feladatunk számára a család pótlása, még ha tudjuk is, hogy egy család nem pótolható” - Pirchala Imre otthonigazgató „az ott Állítólag a Szekeres Adrienn, csak alig látni a füsttől” - mutogatják a gyerekek a sátor túloldalán, a bográcsok mögött pörköltet kóstolgató énekesnőt. A főzőversenyre celebeket is meghívtak a budapesti Esze Tamás Gyermekotthonba. Néhányan Azurák Csabával csiholják a tüzet, Vujity Tvrtkóval fény- képezkednek. Gyermeknapi előzetes ez a gyerekotthon lakóinak. „FIÚK A FENTI ÉPÜLETBEN, lányok a lentiben” - talán ez az egyetlen szabály, amely emlékeztet a régi idők „intézetére” itt, az Esze Tamás gyermekotthonban. A budai dombok között működő intézményt 1978 óta belülről ismeri, öt éve vezeti Pirchala Imre. „A régi időkhöz képes sokkal családiasabb most az élet” - mondja. Nem húszágyas szobákban laknak a gyerekek, hanem ketten-hárman együtt. A negyvenhat gyermek között háromévestől 25 évesig minden generáció megtalálható, és a legkülönfélébb okokból kerültek el családjuktól az állami gondozásba. Az árvaságtól a családon belüli erőszakon át az alkoholista szülőkig sokféle háttér vezeti ide a gyerekeket. Az 1997-ben elfogadottgyermekvédelmi törvény egy dolgot nem tesz lehetővé: hogy anyagi okok miatt fogadjanak be gyermeket az intézménybe. „előfordult, hogy egy fiú jelent meg a kapuban, aki nem bírván az otthoni bántalmazásokat, tőlünk kért védelmet. Ilyenkor jogom van átmenetileg befogadni a gyermeket, miközben a gyámügyi hatóság megvizsgálja, hogy nem hirtelen felindulásról vagy a szülők zsarolásáról van-e szó. Ha kiderül, hogy a gyermek veszélyeztetett, akkor hozzánk kerülhet. Olyankora mi feladatunk számára a család pótlása, még ha tudjuk is, hogy egy család nem pótolható” - mondja a igazgató. Jelenleg az állam célja az, hogy ha csak lehet, a gyermekeket megtartsa saját családjában. Anyagi gondok esetén a családsegítő szolgálatok avatkoznak be. A probléma inkább az, hogy az anyagi gondok, az alkoholizmus és az erőszak gyakran együtt jelentkező, egymást gerjesztő folyamatok. az „eszében” sok testvér is él. Van olyan család, ahonnan előbb a nagyfiú, majd sorban három testvére is idekerült. Azóta Pirchala Imre a gyámjuk, és kiválóan fejlődnek. „A mi fő célunk a gyermekek szabadidejének tartalmas kitöltése. Rengeteg programot, tanfolyamot, elfoglaltságot szervezünk, amellyel érdekesé, változatossá igyekszünk tenni a gyerekek életét. Azt valljuk, és azt támasztják alá a tapasztalatok is, hogy a tanulmányi eredmény akkor javul, ha a szabadidőt hasznosan és tartalmasán töltik el a gyerekek. Egyik húzza maga után a másikat. A tanulásnak akkor van értelme, ha önként és belülről jön. Tehát nem mindent az ötösök oltárán áldozunk fel. Egészséges személyiségeket igyekszünk nevelni” - mondja a szakember. Az itteni gyerekek külső iskolákban tanulnak, aminek célja, hogy ne szakadjanak ki a társadalomból. Nem is szakadnak, bár néhányan egészen a felső korhatárig, 25 éves korukig ebből a burokból járnak ki az ÉLET-be. időközben az ebédlőben már éppen elfogy a bográcsos ebéd, a gyerekek Tvrtkót keresik hiába, Azurák tunkol, Szekeres Adrienn feloldódik a gyerekkoszorúban. Pirchala Imre pedig, mint egy apuka, összefogja fogadott családját, mert rendet kell csinálni „otthon”. Akkor nőne a gyermekvállalási kedv, ha könnyebb lenne a családok élete Sokkal kevesebb gyermek születik, sokkal idősebb anyáktól A 2010. április 30. után születettgyermekek kétéves koruk után bölcsődébe mennek. A családtámogatási rendszer módosításával ugyanis a gyes csak két évig jár a családoknak. Jelenleg a gyermek hároméves koráig otthon maradhat az édesanya. Változik a gyedhez és a terhességi-gyermekágyi segélyhez szükséges biztosítotti jogviszony ideje is, az eddigi 186 nap helyett 365 napos jogviTeljes termékenységi arányszám A nők átlagos életkora az első gyermek születésekor 1970 22,56 1980 1990 22,99 2000 25,02 2001 25,33 2002 2003 2004 2005 2006 2007 1970 1980 1990 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Szegénységi térkép: pirossal a gazdagok * Előzetes, részben becsült adatok. * * A teljes termékenységi arányszám azt fejezi ki, hogy az adott év kor szerinti születési gyakorisága mellett egy nő élete folyamán hány gyermeknek adna életet. forrás: ksh - vr-grafika szonyt kell igazolni. Ha valaki pedig két évig igényli a gyedet, akkor előtte ugyanennyi ideig kell dolgoznia. „NEM HISZEK ABBAN, hogy a gyes és a gyed változásai miatt drámaian csökkenni fog a gyermekvállalási kedv - mondta Herczog Mária szociológus. - Ha ezen múlt volna, akkor Magyarországon született volna a legtöbb gyerek Európában, lé vén nincs még egy helyen ilyen hosszú, hároméves fizetett ellátás. Viszont arról nem beszél senki, hogy a gyerekvállalás egy életre szóló elköteleződés, rengeteg teherrel, munkával, lemondással a sok öröm mellett, és azok a szolgáltatások, ellátások, szemlélet hiányzik, ami a családok életét könnyítené. Ezek nem állami feladatok elsősorban, hanem közösségiek, önsegítő programok, amelyeket támogatni, erősíteni kellene. ” Az összekép romlik, de vannak jó példák - így foglalható össze a gyermekek magyar- országi helyzete az idei gyermeknapon. Fábos Erika-Újvári Miklós
