Tolnai Népújság, 2009. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
2009-05-30 / 126. szám
4 MEGYEI TÜKÖR TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2009. MÁJUS 30., SZOMBAT HÍRSÁV Mittler József lemondott, az igazgató változatlan Paks Lemondott a Vak Boty- tyán Tehetséggondozó Köz- alapítvány kuratóriuma alelnöki tisztéről a gimnázium nyugalmazott igazgatóhelyettese, Mittler József. A szervezet alelnöke, C. Szabóné Ko- csiczki Ilona a jelenlegi intézményvezető lett. Eközben C. Szabóné elnyerte a gimnázium igazgatói posztjára hirdetett pályázatot, így ő marad a gimnázium vezetője, (vt) Ismét érvénytelen lett a munkavezetői pályázat simontornya Másodszorra sem sikerült dönteni a képviselő-testületnek a nyugdíjazás miatt megüresedő, közcélú munkavezető személyéről. Újra kiírják a pályázatot, melynek elbírálása már a polgármester hatáskörébe tartozik, (vl) A sportos város diákjai sportszereket kapnak Budapest A 25-70 ezer lakosú települések közül a legtöbb embert Szekszárdon mozgatták meg. Értékelték a kihívás napján résztvevők aktivitását, és kategóriájában a legsportosabb városnak - immár hatodik alkalommal - Szekszárd bizonyult. Az eredményhirdetést tegnap tartották Budapesten. Az elismerés mellé 150 ezer forint értékű sportszerutalvány is járt. (wg) Az első hordót Kollár László, a regionális idegenforgalmi bizottság alelnöke (balról) és Horváth István szekszárdi polgármester verte csapra Fesztiválból soha nem elég pünkösd A német kisebbségi önkormányzatot dicséri a szervezés Csapra verték az első hordót, kezdetét vette a XIX. pünkösdi fesztivál. Hétfőig kulturális és szórakoztató programok sokasága várja a közönséget Szekszárd belvárosában. Wessely Gábor Ünnepeljük együtt Szekszárd szívében a pünkösdöt! Ezekkel a szavakkal nyitotta meg a megye- székhely polgármestere tegnap a XIX. Szekszárdi Pünkösdi Fesztivált. Horváth István egyebek között arról is beszélt a Béla téri sörsátorban, hogy e rendezvény léte elsősorban a helyi német kisebbségi önkormányzatnak köszönhető. Az évről évre egyre népszerűbb esemény tavaly már húszezer látogatót vonzott. A kisebbségi önkormányzat megyei elnöke, dr. lózan-Iilling Mihály és országos elnöke, Heinek Ottó is köszöntötte a megnyitóra egybegyűlteket, a szó szoros értelmében felhőtlen szórakozást kívánva. Kollár László, a Déldunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság alelnöke a kikapcsolódás, a felgyülemlett gőz ki- eresztésének fontosságát hangsúlyozta, hozzátéve, hogy jó hangulatú fesztiválokból soha nem elég. Ezt követően csapra verték az első hordót a polgármester és az idegenforgalmi bizottság alel- nökének közreműködésével. A pünkösdi fesztivál hétfőig kínál változatos programokat a belvárosban. Lesznek kiállítások, folklórműsorok, koncertek, ismert helyi és olyan országos hírű fellépőkkel, mint a Karthago vagy az Apostol együttes. A tegnapi megnyitó után a 25 éves Deutsche Bühne művészeinek tapsolhatott a közönség a sörsátorban. A napot svábbál zárta. „NINCS MÁS HAZA, CSAK AZ ANYANYELV.” (MÁRAI) Svédország és Pakisztán hogy kerül e két ország egymás mellé? A földrajzi távolság jelentős, s másként emlegetjük a népességüket is. Mert kik is lakják Svédországot? A lappokon és a finneken kívül többségben vannak a svédek, lakóit tehát svédeknek mondjuk. De hogyan nevezhetjük Pakisztán lakóit? Régi nyelvtanárom egyik diákja pakisztániakat említett, s ezt a szakfelügyelő nehezményezte, mondván „Pakisztánt a Pakisztánok lakják.” Nem volt igaza, hisz paldsztán nép nincs; van helyette pandzsábi, pathán, pastu és szindh; akiket egy szóval pakisztániaknak nevezhetünk. egyszerű a dolgunk az olyan országok lakóinak a megnevezésével, mint Olaszország, Görögország. Népességük nagy része ugyanis olasz, görög. Hasonló a helyzet a Dánia, Portugália, Anglia, Mongólia, Japán típusú országokkal. A nevük megmutatja, kik lakják: dánok, portugálok, angolok, mongolok, japánok. A kamara szerepe válságban csak nő kamara A küldöttgyűlés véleménye, hogy szükség van a vállalkozói érdekek hathatós képviseletére tot visszaigényelve ilyen módon. Dr. Fischer Sándor szerint a kamara sikere nagyrészt abban is rejlik, hogy jó kapcsolatot ápol tagjaival, valamint számtalan partner szervezettel. Az elnök beszámolója szerint a kamara és Bonyhád városa között fennálló együttműködés ennek jó példája. A kamara által kidolgozott „Munkahelyteremtő Beruházások Bonyhádon” elnevezésű pályázat hatékony segítség a városnak a munkanélküliséggel folytatott küzdelemben. A TMKIK több szervezettel épített ki eredményes kapcsolati rendszert, ezek közül érdemes a Völgységi Többcélú Kistérségi Társulást, Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara valaipint a Dombóvári Kistérségi Társulást megemlíteni. A szervezet célul tűzte ki ezen együttműködések további bővítését is. A Nagy érdeklődés övezte a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara legutóbbi küldöttgyűlését, ahol az elhangzottakból kiderült: a kamara erős és egységes szervezet, amely azzal, hogy kiáll tagjai mellett, a válságban csak még inkább megmutatja hasznosságát. Munkatársunktól A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2009. május 20-án lezajlott küldöttgyűlésén mintegy félszáz küldött jelent meg. A nagy érdeklődés betudható annak, hogy egy, a kamarához hasonló érdekérvényesítő szervezetre a jelenlegi rossz gazdasági körülmények között nagy szükség van. Tolna megye gazdasága rossz állapotban van - igaz, mindez a gazdasági válság közepette nem újdonság -, és amennyiben a cégek nem tudnak egységesen kiállni érdekeik mellett, a negatív hatások gyakorlatilag megtöbbszöröződve érvényesülnek. Az Egyesült Államokból kiinduló, hazánkban is lecsapódó recesz- szió következményei mellett ugyanis a magyar vállalkozóknak időről időre rosszul kivitelezett, átgondolatlan szabályokkal is meg kell küzdeniük, amelyek még „békeidőben” is rendkívüli terheket jelentenek számukra. Elég, ha csak a rövid életű, ám annál nagyobb felzúdulást kiváltó kötelező „standolás”-ra gondolunk - egy olyan, nem túl életszerű, alapvetően bürokratikus és a vendéglátósok mindennapi munkáját megnehezítő szabályról van szó, amelyet éppen a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szerepvállalásának is köszönhetően vontak vissza. Itt lehet említeni a készpénzfizetési limit eltörlését, vagy a házi pénztár rendszerének enyhítését is. Mindez persze nem csupán a megyei vállalkozókat érinti, de mindenképpen érdemes figyelembe venni, hogy a megyei szervezetnek országos szinten is kiemelkedő szerepe volt a rövid életű „standolás” megszűnésében. Fontos megemlíteni, hogy a kamara minden érdekérvényesítő erejét latba vetve kiállt a szakképzést ellehetetlenítő intézkedések kapcsán is. Mindent elkövettek/elkövetnek annak érdekében, hogy a törvényalkotók is belássák: többek között a tárgyi eszközök beszerzésére, bérleti díjra, felújítására, fordított összegek 100%-os elszámolási lehetőségének megszűnése, a tanuló pénzbeli juttatására fordított összeg elszámolhatóságának csökkentése olyan intézkedés, amely nemcsak a gyakorlati képzésben érdekelt gazdálkodók számára kedvezőtlen, a teljes munkaerőpiacot is súlyosan érinti. Dr. Fischer Sándor, a TMKIK elnöke szólt a szakképzési terület egyéb eredményeiről, valamint a kamarai szolgáltatásokról is. Elhangzott, hogy a kamara minden esetben segíti tagjait a szakképzés-eszközfejlesztését segítő pályázatokon való részvételben melynek mentén 2008- ban huszonhét vállalkozás pályázatát készítették el, a képzők számára hatvanötmillió forint támogatást biztosítva ezzel. A 2008. évi elszámolásokat majd' száz gazdálkodó esetében vállalta át a kamara, 146,6 millió forinTiszta vizet a pohárba! Tisztán láthatnak már a küldöttek egy, a kamara jó hírét - még ha csak ideig-óráig - csorbító téma kapcsán. Egy szűkebb vállalkozói csoport ugyanis miután sikertelenül próbálta erősíteni saját státuszát a kamara szervezetén belül, rendőrségi feljelentést tett, és így támadta a vezetőséget Az ülésen ez a szervezet megítélését jelentősen rontó téma is felmerült, kapcsolódva a 2008. évi beszámolóhoz. Németh András ugyanis arra kérte az akciót elindítók egyikét, Frey Józsefet, hogy ezzel kapcsolatban személyesen is számoljon be a történtekről. A kézműipari tagozat korábbi elnöke válaszában elismerte, hogy feljelentésük alaptalannak bizonyult. A szervezet gazdálkodását kifogásoló, annak törvényességét alaptanul megkérdőjelező eseménysorozat így csak egy rendkívül káros, de immár lezártnak tekinthető közjáték volt csupán. A jövőben ismét a helyi vállalkozások támogatására, a megfelelő érdek- képviseletre helyeződhet a hangsúly, ez erősítheti a szervezet gazdaságösztönző funkcióját A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tagozati megoszlása 2008-ban Tagszervezetek aránya kézműves 12% egyéb 3% ipari 30% szolgáltatói 24% kereskedelmi 31%
